Evangélikusok
A Fasortól a világhírig
100 éve született Neumann János
Vannak évfordulók, melyek nem csupán nekünk üzennek, hanem szerte a világon mindenkihez szólnak – nem-egyszer úgy, hogy akire emlékezünk, akinek egykori alkotását, gondolatainak megvalósulását látjuk, szinte életünk része lesz. Ám az csak ritkán jut eszünkbe, hogy az illető mely ország szülöttje volt, és honnan indult világhódító útjára. Így vagyunk Neumann Jánossal (John von Neumann) is, akinek munkássága mérföldkövet jelentett a számítástechnika történetében.
„100 éve született Neumann János. Mérföldkövek a számítástechnika történetében” címmel nyílt kiállítás március 27-én a Magyar Természettudományi Múzeumban, az Országos Műszaki Múzeum, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, illetve a Magyar Informatikatörténeti Múzeum Alapítvány rendezésében. A sok dokumentumot és tárgyat bemutató tárlat Neumann János pályájának nagy állomásait íveli át, de emléket állít többek közt Kempelen Farkasnak, Jedlik Ányosnak, Kozma Lászlónak, Nemes Tihamérnek, Kalmár Lászlónak, Juhász Istvánnak és azoknak a még köztünk élő mérnököknek, természettudósoknak is, akik a számítás- technika fejlesztésének útján Neumann János méltó örököseinek vallhatják magukat.
*
A neves tudós 1903. december 28-án született Budapesten, s 1913-ban íratták be szülei a Fasori Evangélikus Gimnáziumba, „amely akkor a világ egyik legjobb gimnáziuma volt”.
A patinás intézmény valóban rászolgált e megfogalmazásra mind tanáraival – például Mikola Sándorral, Rátz Lászlóval –, mind diákjaival – köztük Wigner Jenővel, Neumann Jánossal –, valamint értékteremtő, értékhordozó szellemiségével.
Neumann János matematika iránti fogékonysága, tehetsége korán kitűnt. A gimnázium V. osztályában elnyerte a „legjobb matematikus jutalmazására” alapított díjat.
1921-ben érettségizett. A fasori gimnázium dísztermében május 23-án megtartott írásbelin magyar irodalomból a „Vörösmarty és a romanticizmus” című tételt dolgozta ki, melyet másodikként adott be osztálytársai közül. A másnapi latindolgozatban Cicerót fordított, s május 25-én került sor a matematikaérettségi megírására. 8 óra 35 perckor kezdtek hozzá a feladatok megoldásához, s Neumann János 9 óra 45 perckor szépen kidolgozott dolgozatát leadta a felügyelő tanárnak. (Társai 12 óra 25 perc után követték.) Kitűnő eredménnyel érettségizett.
Édesapja mérnöki pályára szánta, ő matematikus szeretett volna lenni. Rendhagyó módon döntött: 1921-ben beiratkozott a budapesti tudományegyetemre, illetve a berlini egyetemre, majd Zürichben folytatta tanulmányait.
A budapesti tudományegyetemen az iskolateremtő Fejér Lipót (1880– 1959) tanítványaként matematikából doktorált, és megszerezte vegyészmérnöki diplomáját is. Ezt követően ösztöndíjas lett Göttin-genben.
1930-ban az Amerikai Egyesült Államokban, Princetonban lett vendégprofesszor. A II. világháború alatt Los Alamos-ban bekapcsolódott az első atombomba építésébe, és 1955-ben tagja lett az USA öttagú atomenergia-bizottságának.
Tudományos pályafutásának kezdetén halmazelmélettel, a kvantummechanika matematikai kérdéseivel foglalkozott. Az ő nevéhez fűződik a játékelmélet kidolgozása is.
Érdeklődése fokozatosan a nagy sebességű elektronikus számítások lehetőségei felé fordult. 1944-től részt vett a pennsylvaniai egyetemen folyó ENIAC- (Elec-tronic Numerical Integrator and Computer) programban. A számítógép logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett. Az elkészült gépet munkatársai Neumann iránti tiszteletből „Jonniac”-nak nevezték el. Élete utolsó szakában tudo- mánypolitikai kérdésekkel is foglalkozott. Tudományos munkásságának elismeréséül átvehette D. Eisenhower amerikai elnöktől a Szabadság Érdemrendet.
*
A Neumann-kiállításra – gazdag képanyaggal – olvasmányos kiadványt jelentetett meg az Országos Műszaki Múzeum, melynek fotóit is a szerző, Kovács Győző válogatta.
Egy fasori diák valamikor elindult a világhír felé – most pedig az egykori fasori diákra emlékezik a világ születésének 100. évfordulóján. A mai Fasori Evangélikus Gimnázium padjában ülők között is ott lehetnek az egykori nagy elődök méltó követői. Bízunk benne, hogy reményeinket igazolják a következő esztendők.
A kiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg a VIII., Ludovika tér 6. alatt. Nyitva: kedd kivételével naponta 10–18 óráig.
Dr. Németh József