Egyházunk egy-két hete

Több mint egy évtizede hívunk testvéreket szeretetotthonainkból, gyülekezeteinkből Diakóniai Evangélizációs Konferenciára Gyenesdiás-Kapernaumba. (Én magam 12 alkalommal küldtem meghívót.) A szervezés közben gyakran merült fel bennem is a kérdés: Van-e értelme, előrevivő jelentősége ezeknek a konferenciáknak? Nem merül-e ki a jelentősége abban, hogy tulajdonképpen egy öt napos "jó buli"?

Most – augusztus 11–l5. között Gyenesdiáson csattanós, pozitív választ kaptam kétkedéseimre, pesszimista kérdéseimre. A jelentkezők száma több volt, mint az ágyaké. Végül mindenkit sikerült ágyhoz is juttatni. A résztvevők száma – külső elhelyezéssel is – közel hatvan fő volt. Legnagyobb örömünkre a jelentkezőkkel együtt tíz gyermek (l–14 évesek) is velünk volt. Ez volt a keret, a külső, de már ez is utalt a lényegre.

Van-e értelme? Az igehirdetésekből, bibliatanulmányból, előadásokból és elsősorban az ezeket követő csoportos és egyéni beszélgetésekből kiderült: Van értelme!

Igehirdetést Bozorády Zoltán, Kis János és Tóth-Szöllős Mihály lelkészek tartottak. Szolgálatra hívtak, s a szolgálat alapjáról szóltak. Bibliatanulmányt dr. Cserháti Sándor professzor hozott 2Kor 12,1–10 alapján, melyben négy részre bontva szólt „Isten emberéről”, aki „dicsekvő”, „rendkívüli”, „megpróbált”, és mégis „használható” ember Krisztus kezében.

A jelenlévőket lenyűgözte az Ige szava. Nem emberek, Isten szólt hozzánk!

Az előadások is, melyek a diakóniai szolgálat múltjáról, jelenéről és a jövő kihívásairól szóltak, az Ige szavaiból merítették hitelességüket és szolgálatra ösztönző késztetésüket.

Van értelme! Azzal a lelki feltöltődéssel indultunk haza, hogy van küldetésünk, van szolgálatunk, s mind ehhez erőforrásunk! S ha az erőt, erőforrást megkaptuk – ez történt Gyenesdiáson – akkor értelmes lehet életünk és eredményes szolgálatunk.

Ezért is döntött úgy a jelenlévő közösség, hogy jövőre, 2004-ben ismét találkozunk augusztusban Gyenesdiáson augusztus 9–13-ig.

Befejezésül egy örömhírt is szeretnék közre adni. Gyenesdiási otthonunknak – Szabó Ferencné korai halála után – egy éve van új vezetője Tencz Károly személyében. Kérésükre a konferencia idején történt meg első gyermekük (Károly) keresztelése. Ennek az örömhírnek is van jelzés értéke. Múlt – jelen – jövő!

A diakóniai szolgálat Krisztussal közösségben napi küldetés, feladat és lehetőség.

„A teremtett világ várja Isten fiainak megjelenését”. Tegyük hozzá: szolgálatát.

Ehhez a szolgálathoz kaptunk erőt! Van tehát értelme.

Kendeh György

Regionális hozzárendelés: Diakóniai Osztály