Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2003 - 37 - Heti útravaló

Élő víz

Heti útravaló

Krisztus mondja: Amikor megtettétek ezeket akár csak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg. (Mt 25,40) A Szentháromság ünnepe utáni 13. héten az Útmutató reggeli igéi arra a kérdésre válaszolnak: Ki a te embertársad (=felebarátod), és mit kell vele tenned?

Az erre a hétre kijelölt bibliai szakaszok alaphangját a 320. énekünk 5. verse így adja meg: „Hitből jön a cselekedet, hogy életünk betöltse; Élő, igaz hit nem lehet, Melynek nincs jó gyümölcse.” Hogyan lehetek irgalmas az utamba kerülő, velem nem egy hitet valló és életmentő fizikai segítségre szoruló emberhez? Csak úgy, ha ismerem az Istent, aki a Szeretet. Mert ha szeretjük egymást, Isten lakik bennünk, és az Ő szeretete lett teljessé bennünk. Tehát nem a bennem lévő emberi érzés, irgalom cselekszik csupán, miután elnyertem az örök életet. Ekkor az egész életem az „elengedés esztendejévé” válhat! S Ő gazdagon megáld, ahogyan megígérte: „engem keressetek, és éltek”. Az Ószövetség népénél ez a zálog viszszaadását, a kizsákmányolás tilalmát, az árvák, özvegyek és jövevények megsegítését jelentette. Az ősgyülekezet életében a testvéri közösség megélésében, az anyagi javak megosztásában jutott kifejezésre a felebaráti szeretet krisztusi törvényének gyakorlati megvalósulása. S amit Júdás és a többi tanítvány Jézussal megtett, egyedi eset volt-e csupán? Ha elhagytuk Őt, még visszafuthatunk hozzá! A lélekmentés szolgálatát is vállaló és az üdvözítő Isten szeretetében megmaradó tanítványokat Ő ma is megőrizheti a botlástól, és dicsősége elé állítja feddhetetlenségben. Övé a dicsőség most és mindörökké. Ámen.

Garai András