Keresztutak
A lepra, a misszió és dr. Paul Brand
"Egy élő legenda történelemmé vált" címmel emlékezik meg a Nemzetközi Lepramisszió a XX. századi lepragyógyítás egyik legkiemelkedőbb alakjáról. Az Amerikai Egyesült Államokban élő angol orvos, dr. Paul Brand a nyár folyamán hunyt el 89 éves korában, agyvérzés következében. Ezekben a hetekben a világ számos országában tartanak megemlékezést munkásságáról, adnak hálát Istennek tartalmas, áldott életéért. A magyarországi lepramisszió munkatársai is ehhez csatlakoztak október 6-ai csendesnapjukon – Paul Brand egyik korábbi bizonyságtételének felolvasásával.
Paul Brand hosszú életét végig a leprások gyógyításának szentelte. Szülei Dél-Indiában voltak misszionáriusok, amikor fiuk 1914-ben meglátta a napvilágot. (A tágabb család még jó néhány misszionáriust adott a szenvedő világnak.) Paul a II. világháború alatt behívóra várva kapta – a híres lepraorvos, dr. Rober Cochrane közvetítésével – Isten elhívását. Egy rövidke találkozás során Cochrane felébresztette a fiatal orvos szívében az indíttatást: menjen India egyik leprakórházába, és vállalja el a megüresedett ortopéd-sebészi állást. Ez a pillanat változtatta meg nemcsak Paul Brand, hanem a leprás betegek millióinak jövőjét is. Amikor megérkezve a kórházba látta a fogadására kiözönlő leprások integető kézcsonkjait, megnyomorodott végtagjaikat, ujjaik helyét, s amikor meghallotta, hogy ezekkel a végtagokkal nem lehet mit kezdeni, biztos volt abban: ide Isten küldte őt.
Belevetette magát a végtagdeformációk tanulmányozásába. Ezrével vizsgálta a leprásokat, tanulmányozta jellegzetes torzulásaikat.
Paul Brand 1947-ben kötött házasságot egy fiatal szemorvosnővel, aki élete végéig munkatársa és hűséges szolgatársa maradt. Míg felesége a leprások szemproblémáival foglalkozott teljes odaadással, Paul hosszú kísérletezések után megtalálta annak a módját, miként lehetne a leprától begörbült és megmerevedett kezeket újra használhatóvá tenni, a karomszerűen begörbült ujjakat újra mozgatni. Technikája azóta rutinműtétnek számít, de a maga idejében forradalmi újdonság volt. Sok ezer leprásnak adta vissza munkaképességét, megélhetését, boldogulását azáltal, hogy karomszerűvé vált kezüket megműtötte.
Később, már idősödő emberként előadókörutakat tartott, járta a leprakórházakat, majd európai és amerikai egyetemeken adta át tapasztalatait a fiatal orvosoknak. Mindeközben pedig akárhol járt, hirdette az igét: leprakórházak kis templomaiban éppúgy, mint csendesnapokon, missziói alkalmakon. Mély hite, nagyszerű igei meglátásai, egyszerű és hatásos példái sokakat megérintettek. Példás családi élete, misszióért hozott áldozata pedig pecsét volt szavaira.
Magyar nyelven is olvasható Dorothy Clarke Wilson Paul Brandról szóló, „Tíz ujj Isten kezén” című nagyszerű életrajzi könyve. Az alábbiakban álljon itt dr. Ruth Butlin Indiában dolgozó angol lepraorvosnő rövid megemlékezése az evangéliumhirdető kollégáról:
„Pár éve a saluri lepraközpontban továbbképzést tartott nekünk, lepraorvosoknak a Brand házaspár. Míg Margaret a leprások szemkárosodásainak operálhatóságáról beszélt egy szemináriumon, Paul a lábműtétekről vezetett munkacsoportot. A hét végén mindnyájan a helyi templomba mentünk istentiszteletre. Az istentisztelet alatt a lelkipásztor hirtelen elhunyt, amely mindenki számára rendkívüli sokkot jelentett. Este Paul Brand prédikált a kórházi áhítaton. Arról beszélt, hogy Jézus szeretetével mindenben vállalta velünk, emberekkel a közösséget. Amint a keresztre feszítéshez ért, hosszan magyarázta, hogy a festmények ábrázolásával ellentétben a római katonák nem az áldozat tenyerébe, hanem a csuklójába verték a szögeket, hiszen a test súlyát csak így tudta fenntartani. Ez pedig olyan károsodást idézett azonnal elő az inakban és az idegekben, hogy a keresztre feszített kezei azonnal úgy begörbültek, mint egy madár karmai. Pontosan úgy, mint a leprásoké.
»Látjátok, Jézus így szerette a leprásokat. Magára vette még a lepra jellegzetes külső jeleit, a karomszerűen begörbült kezeket is!« – mondotta.”
Dr. Paul Brand Jézus szeretetéből merített, azt élte meg, és azt mutatta be lepraorvosként. Legyen áldott az emlékezete!
Riskóné Fazekas Márta református lelkész, a lepramisszió munkatársa