Egyházunk egy-két hete

Számítógépes nyelven szólva „csökkentett üzemmódban” működött a zsinat június 4-én és 5-én. Ennek oka részben az lehetett, hogy a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban tartott ülésszak közvetlenül az Országos Közgyűlés tanácskozása után kezdődött. Amint Muntag András zsinati gazda létszámjelentéséből kiderült, az első napon a 45 szavazati joggal rendelkező tag közül 23-an, másnap pedig 19-en jelentek meg. Emiatt egyházunk törvényhozó testülete határozatképtelenné vált, és a levezető elnök berekesztette az ülést. A zsinati atyák mindezek ellenére úgy döntöttek, hogy bár érdemi döntést hozni nem tudnak, mégis beszélgetést folytatnak egymással a napirenden szereplő kérdésekről: az egyházi intézményekről, valamint a lelkészek szolgálati jogviszonyáról.

Zsinatunk ez évi második, mindenki számára nyilvános ülésszaka június 4-én Schulek Mátyás áhítatával vette kezdetét. A Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatója az Útmutató aznapra kijelölt igéi (1Kor 12,31b–13,7) alapján tartott prédikációjában kiemelte: „Dolgozzunk tovább az egyházi törvényeken, mert azok fontosak és nélkülözhetetlenek, de ne feledjük, hogy nem a jogszabályok hozzák rendbe az egyház zilált ügyeit, hanem az, ha megtérünk, ha életünket és cselekedeteinket a szeretet irányítja.”

Ezt követően – az elnökség tagjainak és a bizottságoknak a beszámolói között – a szolgálati bizottságot képviselő Szarka István lelkész arra hívta fel a figyelmet, hogy a zsinat előző ülésén felmerült kérdéssel, a diakónusi tisztséggel kapcsolatban még mindig nem született mindenki számára elfogadható megoldás. Mivel a bizottsághoz korábban már érkezett egy – részleteiben még nem tárgyalt – javaslat, ezért a jelenlévők végül úgy határoztak, hogy azt terjesszék a zsinat elé.

Ittzés Andrásnak az új intézményi törvényről szóló előterjesztése nyomán az egybegyűltek arra az elhatározásra jutottak, hogy megmaradnak az eddigi terveknél. Ebben a témában egyfelől a minden intézményre érvényes, már megfogalmazott, általános rendelkezéseket tárgyalják tovább, másrészt pedig külön megalkotják a speciális – tehát csak egy-egy adott intézménytípusra vonatkozó – szabályokat.

A szombati napon, amikor Bárdossy Tamás töltötte be az előterjesztői tisztet, a szolgálati törvény került terítékre. A neuralgikusnak tartott téma kapcsán őszinte, a problémákat is néven nevező vita alakult ki. A résztvevők egyetértettek abban, hogy mindenképpen olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a lelkészeket és a gyülekezeteket egyaránt védik. A zsinati atyák ezúttal a kiküldés, valamint a felmondás kérdését boncolgatták, és azt indítványozták, hogy a püspök a helyettes lelkészeket határozott időre küldje ki az egyházközségekbe. A pásztorok és gyülekezetek kapcsolatáról szólva elhangzott, hogy megoldhatatlan problémák esetén törekedjenek a korrekt elválásra, továbbá ne csak fegyelmi vétség miatt lehessen felszólítani a lelkészt arra, hogy távozzon az egyházközség éléről. Az mindenesetre még nincs kellőképpen tisztázva, hogy pontosan mit kell érteni a fegyelmi vétségen, illetve ki állapítja meg a fegyelmi vétség tényét.

A kétnapos zsinati ülésszak június 5-én, szombat délután Tamásy Tamás lelkész imádságával és annak a rögzítésével zárult, hogy a következő, október közepére tervezett őszi ülésszakon előreláthatóan milyen feladatok kerülnek a zsinati atyák elé.

G. Zs.

Regionális hozzárendelés: Budapest–Fasori Evangélikus Gimnázium