e-világ

Szélkerék

Egyre gyakrabban, egyre több helyen hallhatunk a megújuló energiaforrásokról, közvetve rovatunk hasábjain is többször előkerült már e téma. Szeretnénk részletesebben is bemutatni ezeket a lehetőségeket.

Az energia-előállítás szoros kapcsolatban áll a környezetvédelemmel. Az energiatermelés és -felhasználás szinte összes formája környezethasználattal jár. A fosszilis energiahordozók használatával az évmilliók során megkötött szén-dioxid-mennyiséget égetjük el mintegy másfél évszázad alatt. Az iparosodás következtében 25%-kal nőtt a szén-dioxid koncentrációja, ami az üvegházhatást fokozza, azaz melegedést okoz, melynek súlyos következményei lehetnek. (A sarki jég olvadásával a tengerszint emelkedik, és szárazföldi területeket önt el, ugyanakkor egyre több terület válik csapadékban szegénnyé. A tengeráramlatok megváltozása szintén beláthatatlan következményekkel járhat.) Az energiaszektor a kén-dioxid kibocsátásának legjelentősebb, a nitrogén-oxidok és a por, valamint a szén-dioxid kibocsátásának számottevő forrása.

A megújuló energiaforrások jellemzője, hogy emberi léptékkel mérve ésszerű gazdálkodás esetén nem fogynak el. Ha felhasználásuk mértéke növekedne, annak számos kedvező hatása lenne, például javulna a környezet minősége, és takarékosabban bánhatnánk a hagyományos energiahordozókkal. A megújuló energiaforrások közül igen nagy mértékű a biomassza felhasználása (világátlagban a felhasznált energia 14%-át, a fejlődő országokban 35%-át biomassza felhasználásával nyerik). A megújuló energiaforrások alkalmazásának egyértelmű előnye az üvegházgázok – különösen a szén-dioxid – kibocsátásának csökkenése. Ennek mértéke függ attól, hogy milyen típusú megújuló energiaforrás milyen hagyományos (fosszilis) energiaforrást helyettesít, de valamennyi esetben számottevő a csökkenés. Ezenkívül felhasználásuk során általában egyáltalán nem, vagy jóval kisebb mértékben bocsátanak ki káros anyagokat. Az atomenergiával ellentétben itt nincs radioaktív hulladék, melynek tárolását évezredekre kell megoldani. Ismernünk kell azonban a hátrányos tulajdonságokat is. Gondatlan tervezés esetén az alternatív energiaforrások is veszélyeztethetik természeti kincseinket, például egy vízerőmű értékes élőhelyeket tehet tönkre. Az is igaz, hogy a megújuló energiaforrások hasznosításához szükséges berendezések (napelem, szélturbina) gyártásához, telepítéséhez legtöbbször foszszilis energiát használunk fel, de ez egyszeri alkalom, és mértéke általában elhanyagolható.

A fizikai hátrányok közül megemlíthető a zaj, valamint a tájképrombolás, de ezek a problémák a fosszilis energiahordozók kitermelésénél szintén jelentkeznek.

Sajnos sokszor alaptalanul eltúlozzák a hátrányok jelentőségét. A szélerőművek esetében gyakran említik, hogy nagyon sok madarat csapnak el a szélcsavarok. Megfigyelések szerint viszont egymás melletti szélturbinák sorozata 1 km hosszan annyi madarat pusztít el, mint az 1 km autópálya-szakaszon közlekedő autók, és egytizedét annak, amennyit 1 km magasfeszültségű vezeték elpusztít. A turbinák üzemelésük során viszont semmilyen szennyező anyagot nem bocsátanak ki.

A hagyományos energiaforrásokat a megújuló energiaforrások még nem, vagy csak igen nagy költségek árán képesek az élet minden területén helyettesíteni, ezért nagy hangsúlyt kapnak az energiatakarékos megoldások is, mint például a lakások, házak gondos hőszigetelése, vagy akár a tömegközlekedés, mellyel sokszor gyorsabban, gondtalanabbul és olcsóbban elérhetjük célunkat, mint autóval.

A megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségei és korlátai országonként jelentősen különböznek egymástól. Hasznosításukat, elterjedésüket és felhasználási területeiket elsősorban versenyképességük, azaz gazdasági szempontok határozzák meg. Például egyes országokban a leszorított benzinárak, a tömegközlekedés fejletlensége és az autók konstrukciója miatt az üzemanyagot nagy mennyiségben pazarolják, pedig már jó ideje tudjuk, hogy a kőolajmezők nem kimeríthetetlenek. A jelenlegi energiafelhasználás hátterét biztosító fosszilis energiaforrások előrejelzések szerint pár évtized alatt kimerülnek. Ezért az energiaellátásban a megújuló, újratermelődő energiaforrásokról általában elmondható, hogy jelentőségük és szerepük egyre inkább növekszik. Előnyeik környezetvédelmi szempontból felbecsülhetetlenek, és a hátrányok gondos tervezéssel, illetve üzemeltetéssel minimálisra csökkenthetők.

Ragályi Péter