A hét témája

Hogy is lehetne két szóban összegezni azt a kétnapos eseménysorozatot, amellyel az Evangélikus Hittudományi Egyetem megnyitotta 2004/2005-ös tanévét? Talán e kettővel: ajtónyitás és ünnep. Teológiánk nagyon is valóságos ajtókat és benső, láthatatlan, lelki ajtókat egyaránt kitárt ezen az őszön. A gyors „leltár”: új kollégiumszárnyat építettek a meglévő, már kinőtt régi kollégium mellé; az intézmény „ajtót nyitott” az idei év elsőévesei és valamennyi tanára és hallgatója előtt; valamint két fiatal, tehetséges ember életpályáján is új szakasz kezdődött: dr. Csepregi Zoltánt egyháztörténész-professzorrá, Korányi Andrást pedig doktorrá avatták a kétnapos ünnepen.

„Örök Isten, kezed ezer áldást ad…” – jó választás volt a szeptember 16-ai istentisztelet kezdőéneke, melyet a zuglói templomban az ünnepre összegyűlt hívek énekeltek, hiszen mindaz, aminek örvendezik az ember, Isten adománya! Azért jöttünk, hogy az ő áldását kérjük a munkára, a tanévre, a tudományos pályára, az új épületre.

Az ünnep első „állomása” dr. Csepregi Zoltán teológiai tanár professzori tisztébe való beiktatása volt csütörtökön 17 órakor. A kezdő oltári szolgálat után, melyben Szabó Lajos rektor és Reuss András professzor segédkezett, D. Szebik Imre elnök-püspök 2Pt 1,5 kk. alapján hirdette az igét. Mint elmondta, jól kezdődik az idei tanév, hiszen új professzora, új doktora és új kollégiumi szárnya van lelkészképző intézetünknek. A külső feltételek még magasabb színvonalon adottak tehát a tudományos munkához.

A püspök a teológia új professzorát méltatva kiemelte: dr. Csepregi Zoltán életpályája rendkívüli. A sárszentlőrinci családban, melyben Zoltán felnőtt, négy gyermek is a lelkészi pályát választotta. Mielőtt elmélyedt a teológia tudományában, ógörög és latin szakos tanári diplomát szerzett az ELTE bölcsészkarán. Az egyháztörténelem érintette meg, különösen is a magyar pietizmus történetét kutatja, valamint a reformáció és a zsidóság kapcsolatát vizsgálja. Luther és a lutheri reformáció zsidósághoz való viszonyának a kutatása igazi kihívás elé állította Csepregi Zoltánt. A püspök rámutatott: nagy bátorság kellett hozzá, valamint fáradhatatlan lelkesedés, munkabírás – mindennek beérett a gyümölcse.

Csepregi Zoltán számára minta lehetett, hogy a pietisták a hit gyakorlása és a tudomány művelése iránt egyaránt elkötelezettek voltak.

Az igehirdetést követően dr. Szabó Lajos rektor köszöntötte a jelenlévőket, majd átadta a szót immár professzor kollégájának.

Csepregi Zoltán székfoglaló előadásának „A magyarországi pietizmus jövőképe” címet adta. Munkáját tisztelettel és köszönettel ajánlotta a jelen lévő, szeptemberben 80. születésnapját ünneplő dr. Fabiny Tibor nyugalmazott egyháztörténész-professzornak.

A beiktatást követően állófogadáson köszöntötték az ünnepeltet a teológia tanácstermében.

1. + 20 = 2004. E rövid számtani művelet „evangélikus olvasata” egyháztagjaink számára bizonyára nagyon könynyen megfejthető, hiszen a Lutheránus Világszövetség 1984-es budapesti nagygyűléséről már több írás is megemlékezett lapunk hasábjain. Szeptember 16-án az esti órákban kerekasztal-beszélgetésre és egy jó hangulatú találkozóra várták az érdeklődőket a hittudományi egyetem dísztermébe, szemből szemben egyházunk közelmúltjával…

Elsőként Fabiny Tamás – a Duna Televízió számára készített – filmjének első részét tekinthettük meg. Az összeállítás szerkesztője elmondta, hogy az első részben csak dokumentumok, eredeti filmfelvételek láthatóak az 1984-es nagygyűlésről, míg a másodikban megszólalnak az akkori résztvevők, többek között a kerekasztal-beszélgetésre meghívott előadók is.

A beszélgetésen D. dr. Harmati Béla nyugalmazott püspök, dr. Hafenscher Károly címzetes teológiai professzor, dr. Reuss András és Kovácsné Tóth Márta lelkész vett részt. A diskurzus a filmre való reflektálással indult, de nagyon hamar ki-ki – és nem is csak a felkért hozzászólók – saját személyes emlékeit idézte fel. A moderátor, Fabiny Tamás docens rámutatott: milyen különös is egy ilyen „szembesítés”! Szavaink, tetteink nem csak celluloidszalagon vannak megőrizve – vajon érezzük-e felelősségünket?

Szeptember 17-én, pénteken délután fél 3-kor az évnyitó istentisztelettel folytatódott az ünnepi programsorozat a hittudományi egyetemen. Az oltárnál dr. Fabiny Tamás és Szabóné Mátrai Marianna végezte a liturgiát. Az igehirdető a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke volt, aki 1Kor 13-t választotta alapigéül. „A szeretethimnusz Krisztus-himnusz – mutatott rá Ittzés János –, Pál tanúságot tesz arról, hogy a szeretet nem múlik el, Isten velünk van. Amikor most fundamentumot vetünk, Krisztus veti a fundamentumot az új tanév alá.”

Az igehirdetés után az évnyitón szokásos rend szerint került sor a hatodévesek kibocsátására. Fabiny Tamás elmondta: negyedik alkalommal kezdhetik meg hallgatók a hatodévet. Isten áldását kérte rájuk és mentoraikra egyaránt. Ezután dr. Szabó Lajos rektor köszöntötte egyházunk, valamint a testvéregyházak és -egyetemek vezetőit.

Tanévnyitó beszédének a rektor „A megértés tudománya, otthonteremtés Jézus társaságában” címet adta, többek között hangsúlyozva, hogy „a teológia, a kereszténység akkor újul meg, ha a valóság talaján áll. Ha el tud fordulni a lényegtelen beszédtől, és odafordul a fontoshoz. A teológia, az Istenről való beszéd akkor átütő erejű, ha felismeri a célt, és odatalál a forráshoz.”

A tanévnyitó beszéd után az elsőévesek rektori kézfogással, fogadalomtétellel váltak teljes jogú tagjaivá a teológusok közösségének. Az első évfolyamos doktoranduszok – Gömböcz Elvira és Balog Eszter – köszöntése után pedig egy fiatal lelkészt, Korányi Andrást avattak doktorrá.

A doktori és habilitációs tanács elnökeként dr. Reuss András adott tájékoztatást a doktori eljárás állomásairól, és arról, hogy Korányi András summa cum laude minősítéssel szerzett doktori oklevelet. (A laudációt dr. Szentpétery Péter olvasta fel.)

Új címet vezet be a teológia, hangzott el a rektori bejelentések sorában: ez a „professor emeritus”. A hittudományi egyetem elsőként a most nyugalomba vonuló dr. Cserháti Sándor professzornak adományozta ezt a megtisztelő címet. (Az EHE professzori karának doyenje továbbra is tanít majd az egyetemen, az újszövetségi tanszék vezetését pedig Fabiny Tamás veszi át.)

A nap egyik leginkább ünnepi pillanata természetesen az új kollégiumi szárny szentelése volt, D. Szebik Imre elnök-püspök szolgálatával. A püspök az öröm és hála szavaival így szólt: „Ez a korszerű épület nemcsak az egyház, de a nemzet javát is szolgálja majd, mert az itt lakók később – lelkészként – közösségeket építenek, amelyek az egyház és a nemzet haladását szolgálják.”

A program az új díszteremben a pilisi Izsóp együttes koncertjével zárult. Ennek keretében hangzott el Csorba Istvánnak az erre az alkalomra írt, Házavató zsoltár című verse is. Két könyvbemutatót tartogatott még a délután: Nyitott ajtó 1–2. címmel teológushallgatók áhítatait vehetik kézbe az olvasók az esztendő minden napján, az Ablaknyitás című „felnőttkáté” pedig a mai ember hittel kapcsolatos kérdéseire keresi a választ.

Írta és összeállította: Kőháti Dorottya

Regionális hozzárendelés: Evangélikus Hittudományi Egyetem