Keresztutak

„Az alkotmány szerint a ťMagyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolásátŤ, és – olvasható a továbbiakban az alkotmányban – ťa köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységétŤ. Illik hát felelősen szólnia a nemzet egységének ügyeiben. A nemzet tizenötmillió magyar.

A Magyar Köztársaság felelőssége kiterjed a Magyarország területén, a vele szomszédos országokban és szerte a világon élő magyarokra, de a hazánkban élő nem magyar kisebbségekre is. A felelősség természetes része az együttműködés azokkal az országokkal, ahol magyarok élnek.

Ezt a felelősséget szívesen kell viselnie mind Magyarországnak, mind maguknak a kisebbségeknek, mind azoknak az országoknak, ahol a kisebbségek élnek.

(…)

Ma különösen fontos, hogy szembenézzünk azokkal a problémákkal, amelyek a sok országban élő magyarság kapcsolatrendszerével, kohéziójának erősítésével, valamint az európai integrációs folyamat legújabb fejleményeivel függnek össze.

Az elmúlt hetek-hónapok mindennapos témája volt például a délvidéki magyarok személyes biztonsága, a státustörvény végrehajtása, a kisebbségi magyarság politikai egységének, az autonómiának és most a kettős állampolgárság ügyében sorra kerülő népszavazásnak a kérdése. Bőven van tehát miről tárgyalni.

Magyarországnak az Európai Unió tagjává válása alapvető változásokat hozott. Bízhatunk benne, hogy e változások segítenek magyarságunk rekonstrukciójában is.

(…)

Napjaink legvitatottabb kérdéseinek egyike: a nem Magyarországon lakó magyarok magyar állampolgárságának könnyített megszerzése, illetve ahogyan a köznyelv nevezi: a kettős állampolgárság ügye. Ez a maga módján már létezik: a magyar, a szlovák és a szlovén állampolgárok az EU-nak is polgárai. Ez sok jogot biztosít számukra hazájukon kívül is.

Az elmúlt években felkerestem a határon túli magyarok közösségeit. Vezetőikkel idehaza is többször találkoztam. A velük folytatott beszélgetések és a kérdés vezető szakértőivel való tanácskozás eredményeként úgy gondolom, hogy jó lelkiismerettel ki lehet mondani: a magyar állampolgárság egyszerűsített feltételek melletti megadását e közösségek egyöntetűen történelmi igazságtételnek tekintik, és ők is jól tudják, hogy megadásának nincs jogi akadálya.

Ezt a népszavazás kitűzött napja előtt egy teljes évvel elnöki javaslatban is közzétettem. Szeretném most megismételni, hogy sem a nemzetközi jog, sem az európai jog nem zárja ki a magyar állampolgárság kérelemre történő megadását magyarországi állandó lakóhely, letelepedési engedély és áttelepülés nélkül sem. Számos állam, közöttük Franciaország, Németország, Spanyolország és Románia ad lehetőséget bevándorlás nélkül is az állampolgárság megszerzésére.

A magyar közösségekben folytatott, beható tájékozódásom során az a kép alakult ki valamennyiünkben, hogy a kettős állampolgárság biztosítása után nem várható tömeges exodus. Azok a közösségek, amelyek nyolc évtizede viselik kisebbségi sorsuk napi próbatételeit, nem ennek az összetartozást kifejező és megerősítő jognak a birtokában fogják megtagadni őseik döntését, akik a mindennapi élet természetességével kitartottak szülőföldjükön, mert ott akarják élni a maguk nemzeti és állampolgári életét.

Maradni akarnak és fognak, különösen akkor, ha továbbra is megtörténnek azok az intézkedések, megerősödnek azok az intézmények, amelyekre a magyarság szülőföldjén történő boldogulásának támogatására amúgy is szükség van; és ha az állampolgárságuk szerinti többségi nemzet inkább javítaná, mintsem gyöngítené anyagi és kulturális életük, természetes igényeinek feltételeit.

Az elmúlt hónapokban – egészen a közelmúltban elhangzott állásfoglalásokig – úgy tűnt, hogy a politikai erők általában egyetértettek a népszavazási javaslattal, amit a népszavazás kiírásának lényegében egységes elfogadása is megerősített.

Az Országgyűlés és a köztársasági elnök által törvényesen kiírt népszavazásról van szó. Azt hiszem, az ügyet most már a nép törvényes döntésére kellene bízni.

Iránymutatást most abban kellene adni, hogy az unióban és egyes nemzetek jogában ismert többféle tartalmú állampolgárság mely elemei szolgálnák leginkább a magyar közösségek javát.

Én arra szólítanám fel Magyarország választópolgárait, vállaljanak közösséget azokkal a magyarokkal, akikkel a történelem egy nemzetbe rendezett minket, és akik szeretnék velünk ezt a sorsot osztani, barátságban minden szomszéddal és az egységében erősödő Európával!”