Kultúrkörök

A múzeumi sajtókávéház csupán annyiban kávéház, amennyiben az ember – Csokonaival szólva – „hörböl pergelt török babot szűk kortyokkal”, állandó helye azonban nincsen; afféle vándorkávéház ez, ahol a múzeumok képviselői tájékoztatják az újságírókat a kiállításokról. Az esemény többnyire abban az intézményben zajlik, amelyben éppen jelentősebb rendezvényre készülnek. Nemrégiben a XII. kerületi Bajor Gizi Színészmúzeum volt a házigazda annak apropójából, hogy ott „Fenn az ernyő…” – Esernyők, napernyők, színésznők címmel időszaki tárlat nyílt.

Az összejövetel első felében bemutatkozott az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. Szabó István, az intézet megbízott igazgatója és Gajdó Tamás színháztörténész röviden ismertette a múzeum megalakulásának történetét és látnivalóit. Mint megtudtuk, a múzeum Bajor Gizi halálának első évfordulóján, 1952. február 12-én nyílt meg. Két szándék futott párhuzamosan. Gobbi Hilda színészközpontú múzeumot akart létrehozni Bajor Gizi egykori villájában. Az épületben emlékszobát alakítottak ki a nagy színésznő tiszteletére, ezért – a névadó mellett – külön termet kapott Jászai Mari és Márkus Emília, majd 1990-ben bekövetkezett halála után Gobbi Hilda is. 1953 óta az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet a fenntartó intézmény, így – mint az intézmény neve is jelzi – a múzeum elsősorban színházközpontú lett. Természetesen a színháztörténeti termekben is találkozhatunk színészek relikviáival (a folyosókon például Rátkai Márton bútoraival). Négy emeleti szobában a színházi előadás létrejöttének folyamatával ismerkedhet a látogató (az olvasópróbától a premierig), s e kiállítás középpontjában is a színész áll.

Galgovics Tamás, a múzeumi osztály vezetője az intézet informatikai szolgáltatásaikat ismertette. Elmondta, hogy jelenleg tucatnyi adatbázis áll a munkatársak és a külső szakemberek rendelkezésére: négy kézirattári adatbázis (az Analekta, amely főként jogi, pénzügyi és hasonló iratokat tartalmaz, a levelestár, a kottatár és az oklevéltár), a bemutató tárak (prózai, táncszínházi és bábszínházi), a fotótár, a videotár, a könyvtári adatbázisok (a szakkönyvtár, a táncarchívum könyvei és folyóiratai), a személyi adatbázis, a bábgyűjteményi adatbázisok (tárgyi és fotó) és a színlaptár. Az adattárak nagy része az interneten is elérhető (www.szinhaziadattar.hu). Az intézet felépítéséről egy másik honlapon tájékozódhatunk (www.oszmi.hu). Ezen kapott helyet a video-adatbázis, a szakkiadvány-bibliográfia, az intézet évkönyvének egyes – a színházak elérhetőségére vonatkozó – fejezetei, a Hírek a nagyvilágról, amely a színházi világ legjelentősebb eseményeiről ad tájékoztatást, az intézet Világszínház című periodikájának néhány utóbbi száma és nem utolsósorban itt láthatók a Bajor Gizi Színészmúzeum kiállításai és eseménynaptára. A színházi adattár mellett egy másik, interneten elérhető adatbázis is a szakma és az érdeklődők rendelkezésére áll: a drámakönyvtár (amely egyelőre csak a magyar kortárs drámákkal és színpadra állításukkal kapcsolatos információkat tartalmazza). Az intézet szeretné elérhetővé tenni a drámaszövegeket is, ez azonban szerzői jogi kérdéseket is felvet.

Az említett információk a Bajor Gizi Múzeumban is elérhetők a látogatók rendelkezésére álló számítógépen. Az intézetben – állagmegóvási okokból is – folyamatosan digitalizálják a régebbi színielőadásokról készült filmeket és videofelvételeket. A jelenleg is futó előadások felvételét és archiválását behatárolják a pénzügyi lehetőségek. A muzeális gyűjtemény egyik legjelentősebb darabját, a 18. században készült soproni jezsuita díszletkönyvet az intézet CD-ROM-on is megjelentette.

Szebényi Ágnes az intézet múzeumpedagógiai programjairól szólva elmondta, hogy a gyerekeknek tárlatvezetéseket tartanak a színészmúzeumban és a Krisztina körúti épületben is, ahol a kicsik játszhatnak a bábgyűjtemény bábjaival. Ezenkívül számos egyéb programot is kínálnak a színháztörténet megismertetésére és a színház megkedveltetésére. Például közös színházlátogatásokat szerveznek, s a látottakat különféle drámatechnikákkal dolgozzák fel. Hasonló foglalkozásokat tartanak a kötelező olvasmányokkal kapcsolatban is. Kézműves foglalkozásokon bábokat, commedia dell’arte maszkot, színpadi kellékeket (ékszert, viaszpecsétes pergament), színházi maketteket, színlapokat készíthetnek a gyerekek. A középiskolásokat műhelybeszélgetésekre invitálják. Igény szerint színháznéző látogatásokat is szerveznek iskolai csoportoknak. „Idén első ízben hirdettünk színháztörténeti vetélkedőt felső tagozatos általános iskolásoknak. A részletekről nálam vagy az intézet honlapján lehet tájékozódni. A pályamunkák beadási határideje 2004. november 22.” – tájékoztatott Szebényi Ágnes.

Az intézeti beszámolót „múzeumi körkép” követte, melynek során nemcsak a fővárosi, hanem gödöllői, szentendrei, váci múzeumok képviselői is szót kaptak. Végezetül Gajdó Tamás filmekkel illusztrált ismertetőt tartott a színház és kávéház találkozásáról.

K. Gy.