Élő víz
Célkereszt
Véget ért hát az elmúlt esztendő, tiszta utat nyitva az újnak. Sokunk számára a naptári forduló az értékelés és az összegzés ideje. Visszatekintünk; felmérjük, milyen is volt az elmúlt év, milyen jól töltöttük azt ki szakmailag és emberileg. Vakmerő pillantást vetünk előre, elképzelve, hogy mit szeretnénk látni és megtapasztalni a 2005. esztendőben.
Nemrégiben olvastam néhány hírt az újév közeledtével zajló éves vissza- és előretekintésekkel kapcsolatban. A Forbes magazinban azoknak a listáján, akik 2004-ben a világ leggazdagabb emberei voltak, egy ember nevére lettem figyelmes. Ennek a valakinek a magánvagyonát 5,8 milliárd dollárra becsülték. Sokak éves keresete 58 000 dollár – amely bizony a világ legtöbb országban elérhetetlen álomfizetés. Nos, szorozd be ezt egymillióval!
Szeretnél cserélni ezzel a férfival, akár csak egyetlen napra is? Vajon nem tesz-e – akár csak egy pillanatra – iriggyé vagy féltékennyé az, ha ilyen hihetetlenül gazdag emberről hallasz? Az egyik barátom ugyanezt az embert ugyanezen a héten a Wall Street Journal főoldalán is megpillantotta, ez a vezércikk azonban a haláláról adott hírt. Az olajmágnás egyik pillanatról a másikra semmivé lett, anélkül hogy fel tudta volna mérni, mennyi is a magánvagyona. A könyvelője azonban gyorsan összegezte, hogy mennyit hagyott maga után. Mindenét!
Amikor visszanézünk egy évre, és új célokat tűzünk ki a jövőre nézve, becsületesen át kell gondolnunk, hogy jó célt tűzünk-e ki magunk elé. Én nem tudok semmit erről az emberről. Lehet, hogy csodálatosan emberszerető volt, és befolyását latba vetette, hogy segítsen a rosszabb helyzetben lévőkön. Amit tudunk, az az, hogy az emberi halandóság aránya 100%. Egy nap – ahogyan ez vele is történt – nem lesz többé semmi, de semmi értéke a céloknak, a teljesítménynek, a vagyonnak.
Ha biztosan tudnád, hogy a következő lesz az utolsó éved ezen a földön, az hogyan hatna a céljaid meghatározására? Gondolj arra, hogy mit ír erről egy régi, de nagyra becsült könyv, a Biblia. Olyan célt tűzz ki, amely megéri az árát.
Gyakran nagyon vonzónak tűnnek kitűzött céljaink, de később meg kell fizetnünk az árukat – személyes életünket és pénzügyeinket tekintve egyaránt. Mielőtt elkezdenél valamit, bölcsen számítsd ki, hogy vajon az elvárt haszon megéri-e az árát. „Mert ki az közületek, aki tornyot akar építeni, és nem ül le előbb, és nem számítja ki a költséget, hogy telik-e mindenre a befejezésig? Nehogy – miután alapot vetett, de nem tudja befejezni – gúnyolni kezdje mindenki, aki látja, és ezt mondja: Ez az ember építkezni kezdett, de nem tudta befejezni.” (Lk 14,28–30)
Tervezd azt, hogy többet adsz, mint amennyit kapsz. Különösnek tűnik, de ha önmagunkat adjuk – időnket és képességünket –, ugyanúgy, mint a vagyontárgyaink, ezek is gyarapodni fognak. Emlékezz arra, amit Jézus mond: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni.” (ApCsel 20,35)
Olyan dologba fektess, amelyből folyamatosan kapsz osztalékot. Ugye szívesen fektetnél be olyasmibe, aminek garantáltan magas hozama van? Megteheted. „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem ássák ki, és nem lopják el. (Mt 6,19–20)
Olyan életre vágyakozz, amely tiszteletet és megbecsülést hoz. Ha meg kellene ma írni a sírfeliratodat, nem szeretnéd-e, ha az pozitív – és igaz – állításokat tartalmazna arról, ahogyan élted az életed? Akár beismered, akár nem, már dolgozol ezen a feliraton! „Az igazság ösvényén élet van, és útja nem a halál felé vezet.” (Péld 12,28) „A romlott szívű a magaviselete szerint fog jóllakni, meg a jó is a magáé szerint.” (Péld 14,14)
Robert J. Tamasy