Kultúrkörök
Az igehirdetés művészete
Könyvbemutató a hittudományi egyetemen
Rendhagyó „homiletikaórán” vehettek részt a könyvbemutatóra összegyűlt teológushallgatók, lelkészek, teológiai tanárok és az érdeklődők. Három előadó szólalt meg egymás után, hogy három különböző megközelítésben – zenével és képekkel illusztrálva – mutassa be a dramatizált homiletikának, a prédikáció e – nálunk még új – formájának alapjait.
Elsőként Martin Nicol, a könyv szerzője tartott előadást Művészet a művészetek között címmel. Az előadás címe tömören adja vissza a szerző meggyőződését és könyvének alapvető üzenetét: az igehirdetés maga is művészet a művészetek vonzásterében. E meggyőződésének kialakulásához és a korábbi prédikációs gyakorlat újragondolásához a szerzőnek az Egyesült Államokban szerzett élményei és tapasztalatai jelentették a kiindulópontot. Észak-Amerikában jött létre – és ott széles körben el is terjedt – az új homiletikai mozgalom, amely a művészetek területéről származó felismeréseket alkalmazta a prédikációra.
Hogyan lehetne jobban tanulni és tanítani a prédikálást? Erre a homiletikai alapkérdésre az Egyesült Államokban meglepően új válasz született. Az előadóművészetek – mint például a film-, a zene- és a színművészet – a szószéki igehirdetés példaanyagának tekinthetők. Az új homiletika felfogásában a prédikáció célja nem a hit igazságainak a magyarázata, hanem olyan művészet megteremtése, amely a hit tapasztalatait osztja meg a hallgatókkal merész vágásokat és montázsokat alkalmazva. Ezek az eszközök alkalmasak arra, hogy a hallgatót, a befogadót is új tapasztalatokhoz juttassák el a hitben.
Második előadóként Percze Sándor, a könyv fordítója szólalt meg. Percze Sándor az Evangélikus Hittudományi Egyetem egykori diákja, éveken át a nemescsói gyülekezet lelkésze volt. Jelenleg Erlangenben doktori ösztöndíjas Martin Nicol professzor vezetésével. Előadásában két német költő versein keresztül mutatta be, hogy mit jelent beszélni valamiről, illetve beszélni valamiből. Kerek, tökéletes és kifogástalan mondatokban foglalhatjuk össze az élet nagy igazságait: „A legtöbb ember szívesen emlékszik vissza a gyermekkorára.” Az ehhez hasonló általánosító mondatok valamiről szólnak, valamiről kijelentenek valamit, de kevésbé képesek arra, hogy megszólítsanak, esetleg saját élményeinket juttassák az eszünkbe. Ezzel ellentétben valamiből beszélni azt jelenti, hogy belülről, tapasztalatból beszélünk, mint amikor a költő gyermekkorának egy apró, konkrét epizódját jeleníti meg versében.
A harmadik előadó Alexander Deeg, Martin Nicol professzor asszisztense volt, aki egy konkrét példán keresztül mutatta be a dramatizált homiletika mibenlétét. Egy nürnbergi lelkésznő rádiós áhítatának elemzését követhettük végig, amelynek során megismerhettük a dramatizált homiletika néhány jellegzetes munkaeszközét. A demonstráció, az áhítat bemutatása és elemzése az igehirdetés egy olyan új vízióját tárta elénk, amely a jelen szituációban képes Isten igéjét valóságosan, életközeli módon megszólaltatni a hallgató számára.
Szabó Lajos, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora és a Gyakorlati Teológiai Tanszék professzora az elhangzott előadások után köszönetet mondott a könyv szerzőjének, a németországi és a magyar kiadónak, valamint a könyv fordítójának áldozatos munkájáért, amelyet valamennyien tiszteletdíj nélkül végeztek azért, hogy a könyv Magyarországon is minél hamarabb megjelenhessen. Reményünk, hogy a Dramatizált homiletika magyar nyelvű kiadása elősegíti a magyarországi prédikáció megújulását és ezen keresztül a hit megtapasztalását minél több keresztény gyülekezetünkben.
Gömböcz Elvira
Regionális hozzárendelés: Evangélikus Hittudományi Egyetem