e-világ
Virtuális kirakatépítés 2.
Rovatunkban két hete a cím magyarázatával, illetve virtuális kirakatunk kívánt tartalmával foglalkoztunk, de nem esett szó a kirakatépítés technikai vonatkozásairól. Pedig nem elég kitalálni, hogy mit tegyünk „üzletünk” utcai ablakaiba: még a berendezés megkezdése előtt el kell döntenünk, milyen technikával készített kirakatot szeretnénk.
Az evangélikus gyülekezetek előtt (is) kétféle járható út áll. Elkészíthetik honlapjukat a hagyományos módon, HTML-kódolással és/vagy dinamikus programozással, de választhatják a különösebb informatikai felkészültséget nem igénylő, böngészővel kezelhető honlapszerkesztő felületen való építkezést is; ez utóbbi lehetőség már másfél éve adott. Mindkettő mellett szólnak érvek, de a döntés alighanem a felkészültség felmérése alapján történik. Míg a hagyományos honlapkészítéshez a szövegszerkesztésen és egy böngésző használatán túlmutató ismeretek szükségesek, addig a böngészővel kezelhető honlapszerkesztő felületek esetében ezek éppen elégségesek. Az alábbiakban néhány érvet (és ellenérvet) szeretnék felsorakoztatni mindkét megoldás mellett (és ellen).
A hagyományos eszközökkel egy hozzáértő szabadon alakítható honlapot készíthet. Szárnyalhat a fantázia, nincs megvalósíthatatlannak tűnő arculati és tartalmi elképzelés. Egyedi, minden más honlaptól alapjaiban különböző „kirakat” készülhet, amely vonzó dekorációjával kitűnik a többi hasonló közül. Egyetlen kikerülhetetlen hátránya van ennek a honlapkészítési módnak: kiválóan felkészült szerkesztő, programozó szükséges hozzá. Ha nincs gyülekezetünkben, környezetünkben hozzáértő – és ingyen segítő – szakember, akkor nagyon sokba kerül.
A böngészővel kezelhető honlapszerkesztő felület teljesen más. A fantáziánk itt korlátok közé szorul, adottak az arculati elemek, éppen ezért a honlap megjelenése belesimul a többi, hasonló technológiával elkészült honlap sorába. Ugyanakkor nem kell számítógépes gurunak, a szakmagazinok állandó olvasójának lenni ahhoz, hogy elkészítsünk vele egy gyülekezeti honlapot. Elég ismerni a szövegszerkesztőt, tudni kell kezelni egy internetre kapcsolt böngészőt, illetve tudni kell, hogy az egyikből miként lehet a megírt szövegeket átvinni a másikba. Ennek a módszernek tehát az az előnye, hogy segítségével egy kis tájékozódás után bárki elkészíthet egy honlapot.
Válasszuk azonban bármelyiket a kettő közül, egyet nem feledhetünk: a kirakatban „árunak” kell lennie, különben ki se nyissuk a „boltot”! Általánosságban és konkrétan is kijelenthetjük, hogy a tartalom fontosabb, mint a forma; a gyülekezeti honlapnak sokkal inkább tartalmi, mint arculati szempontból kell „piacképesnek” lennie. Igaz, a megjelenés sem elhanyagolható, és azt is el kell mondanunk, hogy a honlapszerkesztő felületet is lehet vonzóan dekorálni.
Ha tehát eldöntöttük, hogyan készítsünk honlapot, kezdjük el összegyűjteni a rá kerülő anyagot. Készítsünk képeket gyülekezetünk épített környezetéről, alkalmairól, tisztségviselőiről; állítsunk össze gyülekezettörténeti anyagokat; rakosgassuk össze mozaikként a különböző munkaágak bemutatását; soroljuk fel alkalmainkat. Vagyis hozzuk létre mindazt, amiről az előző részben szó volt. Ugyanakkor ne egyszeri nekibuzdulással lássunk neki a munkának, inkább tervezzünk hosszú távra. Mérjük fel, hogy a honlap segítségével miként szélesíthetjük, gazdagíthatjuk szolgálatunkat, készüljünk fel a folyamatos frissítésekre, az interaktív kapcsolattartásra. Keressünk segítőket, akik leveszik vállunkról a munka egy részének terhét, és akik akkor is kezelhetik, frissíthetik, netán átrendezhetik kirakatunkat, ha nem állunk a hátuk mögött. Ne csupán a „vásárlóközönséget”, de az „eladói gárdát” is szélesítsük!
A következő évek átrendezik az emberek kommunikációs szokásait. Másként intézhetjük majd hivatalos ügyeinket, az üzletekbe be sem lépve vásárolhatunk. Bizonyára egyre több olyan érdeklődő is lesz, aki az egyházat is az interneten keresztül keresi majd meg. Ha van virtuális kirakatunk, akkor nagy eséllyel hozzánk is betérnek.
– erdelyik –