A közelmúlt krónikája

Ugyan kinek jutna eszébe felróni, hogy politikusarcokat csak ritkán „tükröz” hasábjain az Evangélikus Élet? Míg azonban a magyarországi egyházak a (párt)politika témáitól tudatosan igyekeznek távolságot – szereplőitől lehetőleg egyenlő távolságot – tartani, addig a trianoni határ túloldalán a magyar evangélikusság merőben másfajta hozzáállásról kezd elhíresülni. A kisebbségi helyzetük okán amúgy is aktívabb közéleti szerepvállalásra kényszerülő történelmi egyházak sorában ugyanis az evangélikusok mindinkább a dialógus, a jobb- és baloldalra sorolt politikai erők közötti párbeszéd előmozdítói. Távolságtartás helyett – az evangélium szellemében – testvéri közeledést, konszenzuskeresést szorgalmaznak. Ennek adta újabb tanújelét a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház, amikor Az erdélyi magyar nemzetközösség helyzete az európai integráció folyamatában címmel szervezett lelkészkonferenciát, és arra – mások mellett – egyaránt megnyerte előadónak Markó Béla román miniszterelnök-helyettest, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét és Németh Zsoltot, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnökét.

Hogy a „mostohaanyaország” határain túl rekedt magyarság – ezen belül az evangélikusság – számára miért létkérdés az európai integráció, azt e helyütt talán felesleges részletezni. Ám amikor Adorjáni Dezső Zoltán püspök rögzítette a témát és a dátumot a felkért előadókkal, még nem sejthette, hogy a Brassói Evangélikus-Lutheránus Egyházközség gyülekezeti központjában tartandó konferencia időpontjának kitűzése milyen telitalálatnak bizonyul. Az Európai Parlament egy héttel korábban hagyta jóvá Románia és Bulgária csatlakozási szerződését, immár megfigyelői státusban adva esélyt e két országnak, hogy – legkorábban 2007 folyamán – a közösség teljes jogú tagja legyen. És április 20-án Markó Béla miniszterelnök-helyettes még úgy beszélhetett a romániai kisebbségek jogait rendező törvény tervezetéről, mint amelynek elfogadása napokon belül „realizálódhat”. Bár a nemzeti közösségek kulturális autonómiájának jogi keretét tartalmazó RMDSZ-tervezetet még jelen lapszámunk nyomdába adásakor sem fogadta el a román kormány, a brassói lelkészkonferencia mintegy száz résztvevője számára ez aligha okoz meglepetést… Ráadásul a jelenlévők a törvénytervezet tapintatos kritikáját is kihallhatták Németh Zsoltnak A magyar–román viszony az európai csatlakozás folyamatában címmel tartott előadásából. A fideszes külpolitikus főként a területi autonómia igényének megjelenítését hiányolta az RMDSZ stratégiájában, elsősorban épp a Romániát is befogadni kész európai közösség lehetőségeinek ismeretében.

Mindkét politikus kitért a romániai egyházakat érintő kérdésekre – így az egyházi kárpótlás ügyére is –, de a vallásgyakorlat, a hitélet gazdagításának esélyeit közvetlenebbül Gabriel Andreescu szociológus, a Romániai Helsinki Bizottság igazgatója világította meg Lelkiismereti szabadság és felekezetek közötti egyenlőség az új kultusztörvény-tervezet tükrében címmel tartott korreferátumában.

A sajátosan romániai problematikát taglaló előadást követően – dr. Fazakas Sándor teológus jóvoltából – üdítően kitágult a horizont. A debreceni református teológia erdélyi származású professzora délután már arra a kérdésre kereste a választ, hogy a protestáns egyház, illetve teológia mivel járulhat hozzá az európai integráció folyamatához. Ahhoz a folyamathoz, amelyhez a maga – nem is olyan szerény – erőfeszítéseivel a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház április 20-án talán maga is hozzájárult.

Boda Zsuzsa – T. Pintér Károly