Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2005
- 19
- Brassó üzenete
A közelmúlt krónikája
Hozzászólás a cikkhez
Brassó üzenete
| |
Ugyan kinek jutna eszébe felróni, hogy politikusarcokat csak ritkán tükröz hasábjain az Evangélikus Élet? Míg azonban a magyarországi egyházak a (párt)politika témáitól tudatosan igyekeznek távolságot szereplõitõl lehetõleg egyenlõ távolságot tartani, addig a trianoni határ túloldalán a magyar evangélikusság merõben másfajta hozzáállásról kezd elhíresülni. A kisebbségi helyzetük okán amúgy is aktívabb közéleti szerepvállalásra kényszerülõ történelmi egyházak sorában ugyanis az evangélikusok mindinkább a dialógus, a jobb- és baloldalra sorolt politikai erõk közötti párbeszéd elõmozdítói. Távolságtartás helyett az evangélium szellemében testvéri közeledést, konszenzuskeresést szorgalmaznak. Ennek adta újabb tanújelét a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház, amikor Az erdélyi magyar nemzetközösség helyzete az európai integráció folyamatában címmel szervezett lelkészkonferenciát, és arra mások mellett egyaránt megnyerte elõadónak Markó Béla román miniszterelnök-helyettest, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét és Németh Zsoltot, a Magyar Országgyûlés külügyi bizottságának fideszes elnökét.
Hogy a mostohaanyaország határain túl rekedt magyarság ezen belül az evangélikusság számára miért létkérdés az európai integráció, azt e helyütt talán felesleges részletezni. Ám amikor Adorjáni Dezsõ Zoltán püspök rögzítette a témát és a dátumot a felkért elõadókkal, még nem sejthette, hogy a Brassói Evangélikus-Lutheránus Egyházközség gyülekezeti központjában tartandó konferencia idõpontjának kitûzése milyen telitalálatnak bizonyul. Az Európai Parlament egy héttel korábban hagyta jóvá Románia és Bulgária csatlakozási szerzõdését, immár megfigyelõi státusban adva esélyt e két országnak, hogy legkorábban 2007 folyamán a közösség teljes jogú tagja legyen. És április 20-án Markó Béla miniszterelnök-helyettes még úgy beszélhetett a romániai kisebbségek jogait rendezõ törvény tervezetérõl, mint amelynek elfogadása napokon belül realizálódhat. Bár a nemzeti közösségek kulturális autonómiájának jogi keretét tartalmazó RMDSZ-tervezetet még jelen lapszámunk nyomdába adásakor sem fogadta el a román kormány, a brassói lelkészkonferencia mintegy száz résztvevõje számára ez aligha okoz meglepetést
Ráadásul a jelenlévõk a törvénytervezet tapintatos kritikáját is kihallhatták Németh Zsoltnak A magyarromán viszony az európai csatlakozás folyamatában címmel tartott elõadásából. A fideszes külpolitikus fõként a területi autonómia igényének megjelenítését hiányolta az RMDSZ stratégiájában, elsõsorban épp a Romániát is befogadni kész európai közösség lehetõségeinek ismeretében.
Mindkét politikus kitért a romániai egyházakat érintõ kérdésekre így az egyházi kárpótlás ügyére is , de a vallásgyakorlat, a hitélet gazdagításának esélyeit közvetlenebbül Gabriel Andreescu szociológus, a Romániai Helsinki Bizottság igazgatója világította meg Lelkiismereti szabadság és felekezetek közötti egyenlõség az új kultusztörvény-tervezet tükrében címmel tartott korreferátumában.
A sajátosan romániai problematikát taglaló elõadást követõen dr. Fazakas Sándor teológus jóvoltából üdítõen kitágult a horizont. A debreceni református teológia erdélyi származású professzora délután már arra a kérdésre kereste a választ, hogy a protestáns egyház, illetve teológia mivel járulhat hozzá az európai integráció folyamatához. Ahhoz a folyamathoz, amelyhez a maga nem is olyan szerény erõfeszítéseivel a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház április 20-án talán maga is hozzájárult.
Boda Zsuzsa T. Pintér Károly
::Nyomtatható változat::
|