Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2005 - 21 - Változik a klíma...

e-világ

Változik a klíma...

Mindig is változott. Úgy tízezer éve Anglia nagy részét még jég borította. A jég aránylag "gyorsan" elolvadt. Tudjuk, hogy korábban több jégkorszak is volt, aztán ismét melegebb lett, természetesen az ember közreműködése nélkül. A folyamatok nem állnak meg, a különbség csak az, hogy ma az ember a tudományra hivatkozva azt állítja, hogy ezeket a folyamatokat képes befolyásolni.

Természetesen igaz, hogy a nagyvárosok levegője elviselhetetlen. Az is aggasztó, hogy az emberiség a korlátlan növekedés lehetőségében hisz, hogy gátlástalanul fogyasztja a Föld kincseit, hogy szeméthegyeket termel. Ez ellen tenni kell valamit, de nem úgy, hogy egy tíz vagy húsz év múlva bekövetkező természeti katasztrófával fenyegetőzünk. Az utca embere ezt vagy hiszi, vagy nem, de ettől függetlenül tovább száguldozik egyre nagyobb kocsikon, vásárol, fogyaszt.

A természeti katasztrófák nem jönnek, hanem már itt vannak, mindig is itt voltak, csak néhány évszázaddal ezelőtt nem írt róluk az újság. Ma azt gondoljuk, hogy több a katasztrófa, mint korábban. Ennek éppen az ellenkezője igaz: a földgolyó és a légkör is jobban forrongott évezredekkel korábban.

A természeti csapásokkal nem tudunk mit kezdeni. De vannak politikai és társadalmi katasztrófák, melyek száma egyre nő. Ezekkel kell foglalkozni, és nem a szén-dioxid-kibocsátáson kell osztozkodni.

Szilas Attila (Zirc)

Tisztelt Szilas Attila!

Köszönjük az éghajlatváltozás és a társadalmi-politikai folyamatok összevetésével foglalkozó levelét. Az Ön által felvetett problémakörrel kapcsolatban az alábbiak mondhatók el.

Az éghajlat az elmúlt tízezer évben nagyjából stabil volt - ez tette lehetővé az ember számára a letelepedést és a mezőgazdálkodás kialakítását. Emellett fontos tényező, hogy a mai éghajlatnál melegebb periódusok nem, inkább csak hidegebbek voltak.

Az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedése napjainkban nagyobb, mint eddig bármikor. Nem véletlen tehát, hogy az elmúlt száz évben bekövetkezett 0,6-0,8 °C-os hőmérséklet-növekedéshez képest az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change, Éghajlatváltozás Kormányközi Testülete) 2001-es becslése a következő száz évre 1,5-5,8 °C-os emelkedést jelez előre, illetve a legújabb modellek szerint 8-11 °C-os hőmérséklet-növekedés várható.

Itt nem egy jövőbeli természeti katasztrófáról van szó. Az éghajlatváltozásból eredő szélsőséges időjárási jelenségek száma és az általuk végzett pusztítás napjainkban is egyre növekszik. Ezek hatására ráerősít a felelőtlen, rövid távú gazdasági-politikai érdekek által vezérelt emberi tevékenység (lásd a tiszai árvizek, a tátrai vagy a mátrakeresztesi esőzések esetében).

Ami az emberi tevékenységek éghajlatot befolyásoló hatását illeti, ismét idézhetjük a 2001-es IPCC-jelentést, amely modellek segítségével kimutatta: a múlt század első feléig természetes folyamatok és hatások mentén változott az éghajlat, míg az elmúlt százötven évben ebben döntő szerepet játszott az ember. Mindaddig pedig, amíg egy adott gazdasági-ipari tevékenységről modellek alapján feltételezhető, hogy az komoly kockázatot jelent az éghajlat alakulására nézve, és ennek ellenkezője nem igazolódik, indokolt az elővigyázatosság elve szerint eljárni.

Abban egyetértünk, hogy a kvótakereskedelem nem jelent megoldást, csupán egy apró, előremutató lépés. Ugyanakkor sajnos kiskapukat biztosít a kibocsátáscsökkentés elkerüléséhez, holott a kibocsátási jogokon való osztozkodás helyett az üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális visszafogására lenne szükség.

Dönsz Teodóra - Fidrich Róbert (Magyar Természetvédők Szövetsége)