Kultúrkörök

A Krisztus missziói parancsát ismerő médiamunkások egyik "örök" kérdése, hogy miként lehetne hatékonyabban képviselni az örömhírt korunk közszolgálati és kereskedelmi médiumaiban. Erre most azok a szakemberek - Szentesi Zöldi László (Magyar Nemzet), Kerekes Sándor (Magyar Televízió Debreceni Stúdió), Jónás István (Magyar Rádió), Dusicza Ferenc (RTL Klub) és Háló Gyula (Békehírnök) - keresték a választ, akik a protestáns média napja elnevezésű konferencián fórumbeszélgetés keretében osztották meg gondolataikat (képünkön) a jelenlévőkkel a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) székházában.

A Protestáns Újságírók Szövetsége (PRÚSZ) által szervezett május 20-i eseményt megelőzte a mindössze egyesztendős szervezet közgyűlése. Bár a közgyűlés összehívását elsősorban a 2005. évi költségvetés elfogadásának törvényi kötelezettsége indokolta, a normális működéshez szükséges bürokratikus teendők sikeres lezárását is fémjelző ülés alkalmat kínált egyúttal arra is, hogy a tagok előtt nyilvánvaló legyen: az elnökség nem várt tétlenül erre a hivatalos aktusra. Mint Novotny Zoltán elnök beszámolójában elhangzott, a PRÚSZ immár nemcsak névlegesen, de ténylegesen is otthon érezheti magát a MEÖT székházában, ahol szeptembertől a fogadóórákat is rendszeresítik. A kapcsolattartást már eddig is szolgálta hírlevél, ez a jövőben még rendszeresebben tudósítja majd a tagságot. Előkészületben van a PRÚSZ első évkönyve is, amelyet várhatóan az őszi konferencián vehetnek majd kézbe a tagok. Immár együttműködési szerződés rögzíti a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségével (MAKÚSZ) való jó viszonyt, de történtek lépések a kapcsolatfelvételre a PRÚSZ és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, valamint a PRÚSZ és a Károli Gáspár Református Egyetem között is. A felsőfokú oktatási intézménnyel karöltve - a tervek szerint 2006-tól - a PRÚSZ középfokú újságíróképzés indítását is tervezi.

A szeretet kommunikációja

A közgyűlést követő konferencia első előadója ugyancsak a Károli-egyetemet képviselte. A kommunikáció tanszék tanszékvezető professzora - Vass Csaba - sajátos nyelvi problematikára hívta fel a figyelmet: "Mi nem azon a nyelven beszélünk, mint amelyen a nagy nyilvánosság kommunikál." Megállapítását egy asszociációs játékkal is alátámasztotta az előadó: a jelenlévőknek ki kellett mondaniuk azt a kifejezést, amely a hajó szót hallva legelőször az eszükbe jutott. A kísérlet "sikerült": a résztvevők többségének a víz szó "ugrott be", a templomhajó szókapcsolat azonban még véletlenül sem...

"Teljesen átvettük az anyagelvű szóhasználatot, és elfelejtettük a >>szakrális<< nyelvet. Márpedig a szakrális nyelvben a hajó szónak többletjelentése van, amely azonban csak a szakrális valóság alapján ismerhető fel. A válasz ez esetben az özönvíz történetében rejlik: Noé egy bárka segítségével menekült meg. Noé bárkája, s vele a templomhajó Isten legfőbb törvényére, a szeretetre utal" - hangsúlyozta Vass Csaba, aki mélyreható fejtegetésének végkövetkeztetéseként rámutatott: mivel az anyagelvű világ a szeretet nyelvének minden rétegét átírta, feladatunk, hogy kapcsolatainkban viszszatérjünk a szeretet kommunikációjának használatához, felfedezve a szó gazdag jelentésvilágát.

Hogyan "törjünk be"?

A tudósítás bevezetőjében említett fórumbeszélgetés moderátora Fabiny Tamás, a PRÚSZ alelnöke volt. Kérdéseire reagálva - többek között - elhangzott, hogy abban a médiavilágban, amelyben a nézettség a legfontosabb, a vallás mint téma nem igazán versenyképes. "Nemcsak hírekben, hanem emberekben kellene gondolkodnunk" - mutatott rá ugyanakkor Jónás István.

Az eszmecsere során felmerült gondolatokat mintegy összefoglalta baptista testvérlapunk, a Békehírnök főszerkesztője. Háló Gyula baptista lelkész szerint sem a hírekben való gyakori szereplés kellene, hogy a keresztény önbecsülésünk alapja legyen, sokkal inkább annak az üzenetnek a "korszerű közvetítését" kellene hatékonyabban végeznünk, amely ránk bízatott: "Ne csak az egyházi közélet híreivel kilincseljünk a világi médiumoknál, hanem elsősorban gondolatainkkal és értékeinkkel!"

GaZsu