A közelmúlt krónikája
Líceumi napok – öregdiákszemmel
Szombat délután az osztály egykori diákjai az iskola színháztermében idézték fel az 1937 és 1945 közötti kiemelkedő eseményeket. Patyi Bandi felelevenítette, hogy 1944-ben a tervezett nyaralás, vakáció helyett behívót kaptak munkaszolgálatra Pápára, ahol a repülőteret kellett építeniük. A feltevés szerint *Kapi Béla* püspök – mint felsőházi tag – közbenjárására engedték őket vissza Sopronba.
*Stráner György,* a diákszövetség elnöke és *Molnár Ernő* választmányi tag együttesen idézte fel az 1944-es háborús tanévet, az október 15-i eseményeket, a bombázásokat, amikor a Lidót is találat érte, és megsemmisült az evangélikus tanítóképző is. A tanév október végén befejeződött, a diákokat hazaküldték. Megemlékeztek az 1945-ös úgynevezett „hadiérettségijükről” is, amelyen a negyvenkét diákból csak tízen jelentek meg. A többiek szétszóródtak, ki erre, ki arra; csak két év múlva tudtak leérettségizni.
Hangulatos beszámolókat hallottunk az akkori tanárok szokásairól, felejthetetlen cselekedeteiről. Szót ejtettek a diákok csínytevéseiről, és elmesélték rendkívüli érettségi bankettjüket, amelyen huszonegy tanár és tíz diák volt jelen. A helyszín Leitner tanár úrnak – „Pepi bácsinak”, akit egyesek a kémiai tudományok doktorának neveztek – a papréti lakása volt. Az ünnepi menü sós stangli, az italuk pedig sör volt, amelyet a szovjet katonáktól csentek el.
A diákszövetség programját követően az iskola jelenlegi diákjai nívós kultúrműsorral kápráztatták el az öregdiákokat. Az utolsó, szép műsorszámban közreműködött gitárjával az iskola igazgatója, *Tölli Balázs* is.
Vasárnap délelőtt – miután e sorok írója a hagyományos módon, az iskola ősrégi harangján becsengetett, mint az ötven-hatvan évvel ezelőtti pedellusok – a jubiláló osztály megkoszorúzta a licista hősi halottak, valamint az elhunyt licista tanárok emléktábláját. Ezután megindult a menet a templom felé. Elöl mentek a jelenlegi diákok egyenruhában, legelöl vitték a zászlókat. Utánuk az öregdiákok következtek, a népes menetet pedig az iskola tanári kara zárta.
Ezen a vasárnapon keresztelővel egybekötött istentiszteleten vettünk részt. Gondolatban mindannyian évtizedekkel visszaléptünk az időben, miközben *Wagner Szilárd* evangélikus lelkészt hallgattuk. A lelkipásztor prédikációjában arról is szólt, hogy az evangélikus líceum mindig is az egyház alapköve volt, majd melegen köszöntötte az alma materbe visszatért öregdiákokat.
Az istentisztelet után a diákszövetség az iskolában megtartotta évi közgyűlését, amelyen a régi tisztviselők mindegyike lemondott, s így – úgymond – a licisták átadták a vezetést az 1950 után végzetteknek, az államosítással a Berzsenyi nevet felvett iskola öregdiákjainak. A régi vezetőség – a segítségét felajánlva – javasolta a líceum fennállása 450. évfordulójának a megünneplését 2007 októberének első felében. Ősszel meg kell kezdeni az erre való felkészülést.
Gőcze Tibor
Regionális hozzárendelés: Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium és Kollégium