Napról napra

Új nap – új kegyelem

Liturgikus sarok

Istentisztelet és diakónia
A keresztény gyülekezetek életéhez ősidők óta hozzátartozik a szeretetszolgálat gyakorlása. A gyülekezetek gondoskodnak a szegényekről, az árvákról, az özvegyekről és a betegekről. Ha az időben visszaugrunk az első századok kereszténységéhez, akkor joggal mondhatjuk, hogy a krisztusi hit és az abból fakadó élet forradalmi változást hozott az ókor etikai és szociális szokásainak a tekintetében. A kereszténység a későbbi századokban sem hanyagolta el a felebaráti szereteten alapuló diakóniai munkát, noha a középkorban inkább a hatalmi és expanziós törekvések álltak előtérben. Csendben végezték szolgálatukat a kolostorok betegápoló és gyámolító szerzetesei, a lovagrendek építették kórházaikat Európa-szerte a főútvonalak mentén, az egyszerű keresztény emberek pedig családjukban és környezetükben gyakorolták a hitből fakadó irgalmasságot. >>

Élő víz

Lomtalanítás
Lomtalanítás van a lakóhelyünkön. Az akciót abból a felismerésből kiindulva szervezik meg évente, hogy jobb nem megvárni, amíg „spontán szemétdombok” emelkednek mindenfelé. Hisz könnyen belátható, a lakosságnak szüksége van arra, az otthonokban felgyülemlett lomoktól időnként megszabaduljon. Az önkormányzatok rendszerint a természet megújulásának idején – tavasszal, nyár elején – hirdetik meg a lomtalanítást, arról is tájékoztatva a lakosságot, hogy mikor melyik területen lehet kitenni a feleslegessé vált kacatokat. >>

Heti útravaló
Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét. (Gal 6,2) >>

A gyertya
Az égő fénynek közvetlenül megszólító mondanivalója van, ezért az egyház liturgiája többféle módon használatba vette. A lutheri istentisztelet is átvette azt a szokást, hogy a magát elemésztő gyertyát meggyújtja az oltáron. Ezért jó lenne, ha mindenütt lecserélnénk a villanygyertyákat valódi, égő viaszgyertyákra. >>

Egyházunk egy-két hete

Nem győzték a törvény-előkészítést
Egyházunk zsinata június 10–11-én tartotta 14. ülésszakát az Evangélikus Hittudományi Egyetem nemrég átadott épületszárnyának kápolnájában. Péntek délelőtt tíz órától szombat délután fél ötig dolgoztak – feszített tempóban – a zsinati küldöttek, mégsem volt elegendő az idő arra, hogy a tervezett munkát teljes egészében elvégezzék. >>

Alulról építkeztek
Példaértékűnek tekinthető az a kezdeményezés, melynek nyomán megalakult a csornai evangélikus gyülekezet, hiszen az egyházközséget egy bádogosmester alapította a katolikus többségű településen. 1929-ben tették le a felépítendő templom alapkövét, és 1930. június 9-én Kapi Béla püspök már fel is szentelte az evangélikus istenházát. Ennek 75. évfordulója alkalmából tartottak hálaadó úrvacsorás istentiszteletet június 12-én a csornai gyülekezet tagjai. >>

Ötös keresztelő a Bakonyban
Öt gyermeket kereszteltek múlt vasárnap az egyházközség lelkészei Bakonycsernyén. >>

Isten áldásával…
Rossz szóhasználattal „ünneptelen félévnek” nevezzük a Szentháromság ünnepétől adventig tartó időszakot. Helytelenül, hiszen a vasárnapok ekkor is a teremtő Atya, a megváltó Krisztus és a szabadító Szentlélek ünnepei, és természetesen bőségesen akad más egyházi, gyülekezeti ünnepi alkalom is. Úgy, ahogyan Kondoroson, ahol június 12-én arra emlékeztek, hogy tíz évvel ezelőtt kezdte meg működését a nyugdíjasház. >>

Isten Lelke munkálkodik
Amikor egy gyermek világra jön, hosszú ideig szülei segítségére szorul. Aztán egyszer csak talpra áll, és elindul, hogy egyedül fedezze fel a világot. Így volt ezzel egy „lelki gyermek”, a csillaghegy–békásmegyeri egyházközség leányegyháza, Piliscsaba is. A helyi evangélikus közösség vezetői és tagjai nemrég az önállósodás mellett döntöttek. A presbitériumot és a megválasztott tisztségviselőket június 10-én iktatta be hivatalukba Bence Imre esperes. >>

Új evangélikus egyházközség született
„Az egyháznak tehát egész Júdeában, Galileában és Samáriában békessége volt: eközben épült, az Úr félelmében járt, és a Szentlélek segítségével számban is gyarapodott.” Az Apostolok cselekedeteinek e szakasza (9,31) alapján tartotta igehirdetését az iktatást végző lelkész, Bence Imre. Prédikációjában egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy „az egyháznak ott van békessége, ahol Krisztust hirdetik, és az Úr félelmében járnak. Ha ez megtörténik, átélhetik a növekedés ajándékát, amely nem egyszerűen emberi munkával, hanem a Szentlélek segítségével történik.” >>

„Kerékpáros” lelkészakadémia
A balatonszárszói Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthon adott helyet az elmúlt héten a sorrendben negyedik lelkészakadémiának. A továbbképzésen részt vevő lelkészeknek nemcsak komoly, alapos teológiai munkára volt lehetőségük, hanem lazább, a testvéri közösséget erősítő programokról is gondoskodtak számukra a házigazdák. >>

Missziói nap Szolnokon
A Dél-Pest Megyei Egyházmegye nyári programjai között ebben az évben kiemelt jelentőségű volt egy missziói nap megszervezése. >>

Révfülöpi vendégség
Meghívott vendégként huszonkét nyugdíjas lelkész Révfülöpön töltött három napot június 1-je és 3-a között. A Magyarországi Evangélikus Egyház jóvoltából és az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ személyzetének kedves és szeretetteljes gondoskodása révén igazi bú- és öregségfeledtető három napban volt részünk. Kicsit egyhangú, megszokott környezetünkből kiszakadva örömöt jelentett számunkra a baráti, testvéri találkozás. Ismét szétnézhettünk kicsit a világban, kinyílt beszűkült életünk ajtaja. E három nap alatt múltunk megannyi emléke zsongott körül bennünket: volt professzoraink, a soproni diákévek, a közelmúlt gondjai, az elvégzett szolgálat reminiszcenciái… >>

Keresztutak

Evangélikusok! Küldetésünk van!
A Lutheránus Világszövetség hoszszú útra hívta az európai evangélikus egyházak vezetőit: nem a megszokott helyszínek egyikén, hanem a távoli Izlandon, annak is egy pár házból álló településén, a térképen alig található Reykholtban rendezte meg az elmúlt hét folyamán azt a konzultációját, amelynek feladata részben az LVSZ legutóbbi nagygyűlésén fókuszba állított téma („Gyógyulást a világnak”) továbbgondolása, részben pedig az európai evangélikusság jövőképének a formálása volt. Huszonhárom országból mintegy száz püspök, illetőleg egyházi vezető ismerkedhetett meg eközben a szigetország evangélikusságával, és éreztethette a vendéglátókkal, hogy ők is alkotó tagjai a lutheranizmus nagy családjának. >>

Jézus-menet Brazíliában
A brazíliai Săo Paulóban több mint kétmillió hívő részvételével tartottak Jézus-menetet a közelmúltban. A szervezők célja az volt, hogy ráirányítsák a kontinensnyi ország lakóinak figyelmét a Megváltóra. >>

Sikerről – másként
„A mai ember Isten helyébe akar lépni, s nem a nyomába” – többek között ez a mondat is elhangzott Jókai Anna szájából, akit a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Nőbizottsága hívott meg előadóként nőkonferenciájára. A MEÖT székházában június 11-én megrendezett alkalmon nemcsak fővárosiak voltak kíváncsiak az írónőre, hanem vidékről is többen érkeztek: Békéscsabáról, Egerből vagy éppen Kaposvárról indultak útnak kora hajnalban, hogy hallhassák Jókai Anna eligazító szavait. >>

Finn vendégek Nyíregyházán
Egy húsztagú, fiatalokból álló csoport vendégeskedett június 5-e és 9-e között Nyíregyházán, viszonozva a gyülekezet tavaly májusi látogatását. >>

e-világ

A teremtés ünnepe – a környezetbarát egyházért
A Jézus Testvérei Ökumenikus Diakóniai Rend másfél évtizede minden évben megtartja – a világ összes környezetvédőjével együtt – a június 5-i környezetvédelmi világnapot, amelynek keresztyén-keresztény tartalmát azzal fejezi ki, hogy a teremtés ünnepeként emlékezik meg róla. A konferenciával egybekötött rendezvény célja, hogy Isten igéjének és ismeretterjesztő előadásoknak a segítségével felhívja a figyelmet az embernek és különösen a Krisztus-követőknek a földi élet védelme iránti felelősségére. Az alkalmon ökumenikus istentisztelettel szolgálnak a résztvevők, amelyen együtt dicsérik a csodálatos világot teremtő Szentháromság Istent, és könyörögnek a környezetszennyezés miatt is szenvedő világért. Az idén június 3–4-én zajlott rendezvényen a rend apátját, egyben a konferencia elnökét, Széchey Bélát kérdeztem az ünnepről. >>

Keresztény szemmel

Apák napja
Az úgynevezett rendszerváltozás óta sokféle ünnep gyűrűzött be hozzánk; ezek egyike a június harmadik vasárnapján esedékes apák napja. Először furcsán tekintettem rá, de végül is megvan a létjogosultsága. Igen, az édesanyák, az anyák napja sokkal fontosabb. Azoké, akik teljesen odaáldozzák magukat gyermekeiknek, családjuknak. Akik a lakást otthonná tudják varázsolni… De nem baj, ha valamilyen módon az édesapákra is gondolunk. Azokra, akik szintén a családjukért akarnak élni. >>

Elnökválasztás után
Akár büszkék is lehetnénk arra, hogy nálunk milyen fejlett már a demokrácia: ellenzéki politikusból, pontosabban az ellenzék által támogatott személyiségből is lehet köztársasági elnök. Az is a demokratikus látszatot erősíti, hogy mindössze három szavazat különbség döntött arról, ki lesz a harmadik Magyar Köztársaság harmadik elnöke. >>

A hét témája

A reménység jelei
A 30. német protestáns napok bibliai mottója – „Ha a gyermeked holnap megkérdez téged…” (5Móz 6,20; német bibliafordítás) – több volt, mint kötelező lózung. Nem ugródeszka, amelyet gyorsan magunk mögött hagyhatunk, hanem olyan igei intonáció, amely nemcsak a Kirchentag napjait határozta meg Hannoverben, hanem azóta is visszhangzik bennem. >>

Szemben a depresszióval
„Szemben a depresszióval” – ezzel a címmel közöltek beszámolót a csütörtöki újságok a hannoveri egyházi napok szerda esti nyitórendezvényeiről. A cím alatt légi felvételen a 370 ezres tömeg, a színpadok, a zászlók, a színek láthatók: valami az est hangulatából. A Kirchentag atmoszférájának lényegét ragadták meg az újságírók a fent idézett címmel. Az egész rendezvény tudatosan szembehelyezkedett azzal a depresszív életérzéssel, amely a német protestáns egyházak tagjait fenyegeti az évek óta tartó válsághelyzet miatt. Mi is tudjuk, hogy nagyszámú gyülekezeti tag hagyta el a német egyházakat, s ahogyan itthon szokták jellemezni helyzetüket: „üresek a templomok”, vagyis láthatóan csökken az istentiszteletet látogatók száma. Kétféle krízisről beszélnek a német egyházban: financiális és relevanciakrízisről. Anyagi elerőtlenedésről és arról a folyamatról, amelynek során érzékelhetően csökken az egyház súlya és szerepe a német társadalomban. A krízis depresszív életérzést sugároz, a Kirchentag pedig ezzel a depresszióval szállt szembe. >>

Apropó, Kirchentag…
E beszámoló valójában nem a Kirchentagról mesél, sokkal inkább azokról a gondolatokról, érzésekről, amelyek bennem születtek, miközben Hannover utcáin vagy a Messegelände csarnokaiban sétáltam. >>

evél&levél

Kicsit zavarba jöttem, sőt talán el is szomorodtam…
…amiatt, hogy (…) senkitől sem kaptam levelet pünkösdre – írja Dietrich Bonhoeffer a berlin-tegeli katonai börtönből 1944. május 29-én barátjának, Eberhard Bethgének. Nekem is mindig fájnak azok a sóhajnak megmaradt remények vagy egyszerűen csak jóvátehetetlen kisebb-nagyobb mulasztások és bántások, melyek a szívemhez közel állókat szomorítják. Miért nem érezte Bethge, hogy milyen nagy szüksége van a már csupán alig egy esztendőt köztük időző Bonhoeffernek a bitófa árnyékában arra a pünkösdi levélre? Miért nem írta meg? És miért nem érezte ifjabb Káposzta Lajos, hogy az Evangélikus Élet pünkösdi számában nem kellett volna megírnia Auschwitzba zsidókkal kell menni! című úti beszámolóját? Vagy miért nem tudta, hogy így nem szabad megírnia? És miért nem gondolta úgy a lap szerkesztősége, hogy nem szabad azt megjelentetnie? >>

Nem muszáj Auschwitzba menni!
Nincs kedvem ironizálni, mint ifjabb Káposzta Lajosnak, aki egész oldalas, képekkel tűzdelt írásban eleveníti fel élményeit „az élet menete” néven évente megrendezett auschwitz-birkenaui emléktúráról (Evangélikus Élet, 2005. május 22., Auschwitzba zsidókkal kell menni!). >>

Tisztelt Hölgyem, Tisztelt Uram!
Önök olyan dolgokat kerestek, illetőleg hiányoltak írásomban, amelyek Magyarországon (és persze Németországban is) mintegy kötelező pillérei a holokauszttal foglalkozó opusoknak. Én azonban nem a „szegény zsidók 1944-ben mint a fasiszta magyar állam áldozatai” című nyilvánvaló igazságot kívántam ragozni, hanem a 2005 májusában lezajlott „életmenet” hangulatát és történéseit kíséreltem meg tolmácsolni. >>

Megemlékezés Túrmezei Erzsébet sírjánál
Öt esztendővel ezelőtt, 2000. május 22-én tért haza Urához Túrmezei Erzsébet diakonissza testvér, a Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület újjáalakulása utáni első főnök asszonya. >>

Hajnali gondolatok (2005. május 28.)
Hálás vagyok azért a belső vekkerért, amely időben ébreszt. Ma különös öröm volt 5.25-kor pihenten ébredni, mert napok óta először nem riasztott fel éjjel a kínzó, fullasztó köhögés. >>

A közelmúlt krónikája

Déli harangszó
Ezen a héten minden délben a lovászpatonai evangélikus templom harangja szól a Kossuth rádióban. >>

Líceumi napok – öregdiákszemmel
Ebben az évben június 4–5-én rendezték meg a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium és Líceumban a líceumi napokat, a Soproni Líceumi Diákszövetségnek, valamint az iskola igazgatóságának a közreműködésével. A napok keretében tartották dr. Benkő László egykori osztályának a hatvanéves érettségi találkozóját is. >>

Lucfalvi vendégségben
A lucfalvi gyülekezet látta vendégül június második vasárnapján a Luther Kiadó, illetőleg az Evangélikus Élet szerkesztőségének munkatársait. >>

A nyári napforduló érdekességei
Bár meteorológiai értelemben már a hó elején kezdetét vette a legmelegebb évszak, a nyári napfordulóhoz valójában június 21-én 8 óra 46 perckor érkezünk el – a csillagászati nyár csak ekkor köszönt be. Ez egyben az év legvilágosabb napja, mely a leghosszabb nappali periódussal és a legrövidebb éjszakával bír. Központi csillagunk már reggel 4 óra 47 perckor felkel, és egészen 20 óra 45 percig megvilágít bennünket éltető sugaraival. A nappal hossza tehát 15 óra 58 perc, ellentétben például a téli napfordulóval, amikor mindössze 8 óra 56 percig nem kellett lámpát gyújtanunk otthonainkban és irodáinkban. >>

E heti Luther-idézet

Luther-idézet
„Tanítják továbbá, hogy ennek a hitnek jó gyümölcsöket kell teremnie. Az Isten parancsolatába foglalt jó cselekedeteket azért kell megtennünk, mivel ezt Isten kívánja; nem pedig abban bizakodva, hogy ezekkel a cselekedetekkel lehetünk Isten ... >>

Kultúrkörök

Bach „csoda-tétele”
A Deák téri evangélikus templomban június 6. és 12. között rendezték meg a 16. Bach-hetet. Ez évben a koncerteken hazai művészek mellett cseh, lengyel, szlovák és német előadókat is hallhatott a közönség. Bach muzsikája egy héten át csodát tett: a zajos nagyváros közepén, egy csendes kis szigeten nyugalomban, békében egyesített embereket egymással és a Teremtővel. >>

Ígéret
Az „ifi coffee”, a pesterzsébeti gyülekezeti kávéház június 10-én, pénteken este tartotta évadzáró alkalmát. Meghívott vendégük a Promise zenekar volt, amely fényt és melegséget hozott az egyébként esős, szeles estébe. A jelenlévők – többségükben fiatalok – kellemes dallamok, meleg, emberi szavak hallgatása közben álmodozhattak egy békésebb világról, ahol értéke van az összetartozásnak, ahol nem a pénz és a hatalom az úr. >>

A Kultucca (református) akusztikája
Vidám, színes, hangos, mozgalmas Ráday utcai programsorozatra és templomi, illetve zeneakadémiai koncertekre szólt a meghívó, amely hírül adta a II. református zenei fesztivál idei eseményeit. A június 10–12-ei hétvégén a zord idő, a szakadó eső és az évszázados júniusi hidegrekord ugyan falak közé – a Lónyai Utcai Református Gimnáziumba – „kényszerítette” a sátrakat, a színpadot, ám ez semmit nem vont le a szívvel-lélekkel szervezett, nagyszabású kulturális hétvége értékéből. Vidám, színes, hangos, mozgalmas volt, ki-ki megtalálhatta a számára legkedvesebb zenei stílust a gondosan összeállított „menüből”. >>

A vasárnap igéje

Hallgassunk rá, hiszen adni akar!
Hangzavarban élünk, és hallászavarban szenvedünk. Igényeljük, hogy sokféle információ birtokába jussunk, mert magunk előtt is szégyellnénk, ha az egyoldalúság, korlátoltság vádja érne minket. Néha még élvezzük is a hangzavart. De a szűrő, amely az igazit a hamistól, a hasznosat az ártalmastól, az érdekeset az üdvösségestől elválasztaná, sokszor hiányzik. A hangzavar külső adottság, a hallászavar azonban a mi betegségünk: nem okolhatunk miatta mást. >>

Oratio oecumenica

Oratio oecumenica
Urunk, Istenünk! Könyörülj ezen a világon, mert nem tudja, mit cselekszik, csak rohan, és nem tudja, hová! Urunk, ha mégis megállítasz minket, add, hogy észrevegyük! Ha szólsz, adj hozzá halló füleket! Ha a világot nézzük, add, hogy meglássuk benne szereteted ezernyi apró jelét! >>

EvÉlet - Lelki segély

Gyermekmegtérés
„Kedves Lelkésznő! Mindenekelőtt szeretném megköszönni az újságnál végzett szolgálatát, mert személyesen nekem is nagyon sokat segített tanácsaival! Hívő, három gyermeket nevelő édesanya vagyok, és régóta foglalkoztat néhány kérdés. Szeretném tudni, hogy hány éves korától képes arra egy gyermek, hogy Jézus mellett döntsön. Egyáltalában létezik-e gyermekmegtérés? Akkor válik-e egy gyermek bűnössé, amikor megszegi a törvényt, vagy eleve bűnösként születik? Mi történik a gyermekkel, hogyha megtérés nélkül hal meg? Kérem, mielőbb válaszoljon!” >>

Szószóró

Várunk táborainkba!
Az Ifjúsági és Gyermekosztály idén is számos nyári tábort szervez. A táborokba még lehet jelentkezni Huszák Zsolt ifjúsági referensnél június 30-ig (tel.: 20/824-3870, e-mail: zsolt.huszak@lutheran.hu). Ha még nem döntötted el, hogy melyik táborba szeretnél jönni, akkor nézd át alaposan az alábbi táborok listáját, és válassz közülük! Hogy mit kínálnak neked ezek a táborok? Jó közösséget, új barátokat, sok játékot, kirándulást, sportprogramokat, a hittel kapcsolatos kérdésekről és más érdekes témákról szóló beszélgetéseket. >>