Kultúrkörök

A világ legnagyobb fametszetsorozatából nyílt kiállítás a Szépművészeti Múzeumban július elején. A monumentális alkotásokat a művészek – Albrecht Dürer, a német reneszánsz legnagyobb festője és grafikusa, továbbá Albrecht Altdorfer és kortársaik – I. Miksa német-római császár megbízásából készítették. Az uralkodó propagandacélokra kívánta felhasználni a képeket.

1. Miksa – felismerve a fametszetben és a könyvnyomtatásban rejlő lehetőségeket – humanista tudósokat, történészeket, metszőműhelyeket bízott meg a munkával. A műveket azzal a céllal készíttette, hogy méltó emléket állítsanak uralkodásának, és hirdessék a Habsburg-ház, illetve a maga dicsőségét szerte a birodalomban, mégpedig – a sokszorosításnak köszönhetően – nagy példányszámban. Az elkészült művek a grafika történetének páratlan alkotásai.

Budapesten most először látható teljes egészében a Nagy diadalkocsi, a csaknem teljes Diadalmenet, illetve a témáját tekintve ezzel szorosan összefüggő Diadalkapu. Ez utóbbi a valaha készült legnagyobb fametszet: mintegy 3,5-szer 3 méteres, 192 dúcból nyomtatott, 36 lapból összeállított kompozíció.

A kiállításon a legtöbb helyet a Diadalmenet foglalja el. Az ötven méter hosszú és százharmincöt lapból álló sorozatot frízszerűen helyezték el körben a terem falán. Az alkotáson az ókori Róma diadalmotívuma elevenedik meg. A felvonulók hosszú sorát egy griff hátán lovagoló hírnök nyitja meg, majd az udvar tagjai következnek: zenészek, vadászok és különféle mesteremberek (cipészek, szabók, borbélyok, szakácsok, pohárnokok). Külön szekér jut az udvari bolondoknak és a valódi őrülteknek. Utánuk hosszú sorban következnek a lovagi torna különböző fegyvernemeinek képviselői, köztük a magyar bajvívók harci buzogánnyal és hosszú pajzzsal. Jut hely a zászlóvivő lovagoknak is, akik az osztrák és burgundi területek címereit hordozzák. A menetet az újonnan felfedezett vidékek őslakosai és a málhavivők zárják. A mű talán legéletszerűbb alakjai az alpesi tájon lovagló, gyalogló markotányosnők, kézművesek, gyerekek.

A Nagy diadalkocsi terveit Dürer készítette el. A tizenkét ló által vontatott szekéren a császár trónol. Vállán koronázási palást, fején korona, egyik kezében jogar, másikban pálmaág. A lovakat és a kocsit tizenkét allegorikus nőalak kíséri – például az Igazságosság, a Mértékletesség, az Erő, az Okosság –, megszemélyesítve az uralkodó erényeit. Ha valaki nem ismerné fel a képekből Miksa nagyságát, annak segít a felirat: „Amilyen az égen a nap, olyan a földön a császár”.

E két mű a császár 1519-ben bekövetkezett halála miatt nem készült el teljesen.

A kiállítás leginkább lenyűgöző alkotása a Diadalkapu. Megörökíttetik rajta a család története – Trójáig vezetve vissza a dinasztia eredetét –, láthatók az általuk birtokolt területek címerei, a császár életének fontos epizódjai: sikeres csatái, házassági politikája. Az egyik jelenet éppen az 1515-ös bécsi kettős esküvőt – Habsburg Ferdinánd és Jagelló Anna, illetve Habsburg Mária és a későbbi II. Lajos magyar király házasságkötését – ábrázolja.

A nagyszabású tárlat október 9-ig tart nyitva.

J. V.