e-világ

Sokan, akik nap mint nap használják a számítógépüket, talán nem is tudják, hogy a gép működésének alapja az operációs rendszer: az alapprogram, mely lehetővé teszi, hogy elindítsuk a szövegszerkesztőnket, kinyomtassuk a leveleinket, és átmásoljuk őket egy flopilemezre. A számítógépek túlnyomó részén a Windows operációs rendszer különböző változatai futnak, s talán nem is hallottunk róla, hogy van alternatíva.

A „másfajta” operációs rendszerek közül napjainkban a leggyorsabban terjedőt Linuxnak hívják. Nevét készítőjéről, Linus Torvaldsról kapta, aki finn egyetemi hallgatóként az 1990-es évek elején kezdte el a rendszer fejlesztését. (A Linux elődje az 1960-as években született Unix operációs rendszer, mely nagyszámítógépeken mindmáig a legelterjedtebb alapprogram.) Véleményem szerint a Linux átgondoltabban készült, mint a Windows, és éppen ebből adódóan nagyfokú stabilitást, a Windowsnál erősebb terhelhetőséget biztosít. Én magam már jó pár éve elsősorban Linuxot használok, sőt a feleségemet is sikerült rávennem, hogy elszakadjon a windowsos világtól, és Linuxon írja a prédikációit.

Mit tud a Linux? Amire egy hétköznapi, levélíró-internetező felhasználónak szüksége van, azt tudja, sőt annál sokkal többet. Vége már annak az időnek, amikor csak fekete-fehér, szöveges képernyőn angol nyelven lehetett vezérelni egy linuxos számítógépet. Már régóta megvan a remek grafikus (Windows-szerű) megjelenés, és minden fontos tevékenység végzésére léteznek magyarul tudó programok. A Mozilla böngésző és levelező, illetve az OpenOffice.org irodai programcsomag ugyanúgy elérhetők Linuxon, mint Windowson. A közismertebb Linux csomagokban több ezer programból választhatjuk ki azt a néhány százat, melyre szükségünk van.

Mi olyat tud a Linux, amit a Windows nem? Ha az ember vállalja az átállással járó fáradságot, és megtanulja a Linux használatát, stabilan működő, „hálás” rendszert kap cserébe (ez sajnos nem minden windowsos gépről mondható el). Linuxon nincsenek számítógépes vírusok, illetve nagyon ritkák.

Mindezek mellett pedig sokak számára a legfontosabb szempont, hogy akár ingyen vagy nagyon olcsón is hozzájuthatunk jogtiszta Linuxhoz: néhány ezer forintért megkaphatjuk jogtisztán az alaprendszeren kívül a több ezer programból álló kollekció CD lemezeit. A Linuxot ugyanis egészen más filozófia alapján fejlesztik. Míg a Windowst egy Microsoft nevű óriáscég tartja a kezében, a saját alkalmazottai dolgoznak rajta, és a marketing összes eszközét bevetik annak érdekében, hogy a hétköznapi számítógépező másról ne is halljon, addig a Linux programjait önkéntesek ezrei fejlesztik világszerte, nagyrészt a szabadidejükben. Az elkészült „terméket” nem tartják meg saját hasznukra, hanem közreadják a világhálón, ahonnan bárki letöltheti. A programokkal együtt a forráskód is elérhető, azaz a hozzáértők tetszés szerint testre szabhatják, javíthatják az alkalmazásokat. Első hallásra működésképtelennek tűnhet egy ilyen önszervező, világméretű fejlesztői csoport, de a tapasztalatok szerint kiválóan működik, és fejlesztői minőségi programokat hoznak létre.

Mit nem tud a Linux, amit tud a Windows? Sajnos a számítógépek legtöbbjén Windows fut, ebből adódóan sok cég csak windowsos támogatást nyújt a kiegészítő eszközökhöz (nyomtatókhoz, szkennerekhez, digitális fényképezőgépekhez stb.). Ha szándékunkban áll átállni Linuxra, az új készülékek megvásárlása előtt érdemes utánajárni, hogy Linuxon használható-e az adott eszköz. Természetesen a szoftverek között is vannak olyanok, melyeknek a feladatát nem tudja maradéktalanul átvenni egy linuxos program. Mindez azonban inkább a speciális alkalmazásokat és eszközöket jellemzi. Az irodai és otthoni tevékenységhez használt eszközök és programok ugyanúgy elérhetők Linuxon, mint Windowson. Nem véletlen, hogy az államilag támogatott SuliNet program keretében eladott számítógépekre alapértelmezésben Linuxot tesznek (ingyen), és csak felárért lehet kapni Windowst.

Hogyan szerezhetjük be a Linuxot? Ha van széles sávú internetelérésünk, letölthetjük a világhálóról a linuxos CD-ket. Időnként egy-egy számítógépes magazin mellékleteként is megjelenik telepíthető CD lemez vagy live-CD. Ez utóbbi egy olyan betölthető CD, melyet nem kell telepítenünk a gépünkre, csak be kell helyezni a CD-meghajtóba, és újraindítás után a Linux indul el a gépen. Minden megmarad a gépünkön úgy, ahogyan volt. Kísérletezhetünk, próbálgathatjuk a Linuxot, és ha vissza akarunk térni eredeti rendszerünkhöz, csak ki kell venni a CD-t, és ismét újraindítani a gépet. A magyar nyelvű UHU-Linux live-CD erről a címről tölthető le: http://uhulivecd.linuxuser.hu/.

A kedvcsináló után nem marad más hátra, mint jó ismerkedést kívánni a Linuxhoz azoknak, akik megelégelték a Windowst.

Bogdányi Gábor