A hét témája

Aki október elején kezébe vette az ez évi országos protestáns napok rendezvénysorozatának programját ismertető füzetet, annak bizonyára feltűnt a címül választott, jól ismert mondat, mellyel Jákób küldte Józsefet testvéreihez: „Menj, és nézd meg, hogy jól vannak-e testvéreid…” (1Móz 37,14b) Többször elolvasva ezt az igei mottót, fel kellett fedezni mélységes aktualitását. Az evangélikus Konfirmációi káté ezt egyszerűen így mondja: „Isten egymásra bízott bennünket.” Az október 15-e és 31-e között megrendezett programsorozat alkalmai sokfelől megközelítve, gazdagon kibontva ezt a témakört boncolgatta, mélyítette el, tárta elénk igei, kulturális, zenei sokszínűségében.

Az országos protestáns napok egyik első eseménye a keszthelyi ökumenikus női találkozó volt. Megrendezését az evangélikus gyülekezet lelkésze, Nagyné Szeker Éva és munkatársai vállalták magukra nagy hozzáértéssel és szeretettel. A templomot megtöltő gyülekezet tagjai sokfelől, szinte minden felekezetből érkeztek. Mintegy százharmincan voltak együtt.

A találkozót P. Tóthné Szakács Zita református missziói lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Női Bizottságának elnöke köszöntötte, s a gyülekezet lelkésznőjével együtt vezette végig.

Mi a siker? Ez a meglepő cím szerepelt a meghívón, s a rendezvény arra kereste a választ, hogy mi, hívő emberek hogyan élhetünk a mai világban, ahol minden a pénzről, az érvényesülésről, az előmenetelről, a sikerről beszél – ha mindjárt a másik rovására is.

Csernák Erzsébet metodista lelkésznő bevezető áhítata adta meg az alaphangot a Timóteushoz írt levél alapján, amikor a derűs megelégedettségről beszélt, s arról, hogy az igazi nyereség nem a pénz, hanem Jézus Krisztus. De hogyan lehet teljes életet élni ebben a sikerorientált világban, ahol mások az elvárások, a kitűzött célok, ahol sokszor érezzük azt, hogy az ár ellen kell úsznunk!? – tette fel a kérdést Magyarné Balogh Erzsébet református missziói lelkésznő.

Záróáhítatában Smidéliuszné Drobina Erzsébet evangélikus lelkipásztor a megoldást jelentő értékrendre mutatott rá Pál apostol vallomásában: „…kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért. Őérte kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem.” (Fil 3,8)

Az ökumenikus női találkozó csúcspontja a közös úrvacsoravétel volt, amelynek felemelően szép „liturgiáját” a karmacsi plébánia Amabilis kórusa adta. A résztvevők egyformán üres kezekkel álltak az oltár elé, készen elfogadni az egyetlen, igazi értéket – Jézus bűnbocsátó kegyelmét.

Keveháziné Czégényi Klára