Keresztutak

Közösen szervezett konferenciát a rákos gyermekek lelkigondozásának kérdéseiről az Evangélikus Hittudományi Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara november 16-án az EHE épületében. Az elhangzott előadásokat hiánypótlónak is tekinthetjük, hiszen a lelkigondozó- és lelkészképzésben kevés szó esik erről a problémakörről, így sokan csak jóval szolgálatuk megkezdése után szembesülnek vele. A konferencia első részében a beteg gyermekek és családjuk hátterét, a másodikban a segítségnyújtás lehetséges formáit taglalták az előadók.

A rövid megnyitó után dr. Békési Andrea, a Bethesda Gyermekkórház orvosa, pszichoterapeuta a súlyosan beteg gyermek, a család és a segítő kapcsolatáról tartott előadást. Rávilágított arra, hogy a beteg gyermek családjában a szülők, nagyszülők, testvérek is sérülnek lelkileg. A félelem, a szorongás, a bűntudat érzése bármikor előtörhet a családtagokban, ezek pedig sokszor okoznak nehézséget az egymással való kommunikációban. Ebben a helyzetben különösen nagy szerepe van az őszinteségnek és a hitelességnek; figyelni kell továbbá a súlyosan beteg, illetve haldokló gyermek sajátos, esetleg nonverbális kommunikációjára.

A következő előadó, Gecse Attila kórházlelkész Hogyan gyászol a gyermek? címmel arról beszélt, hogy a gyermeknek alkalmat kell adni az elbúcsúzásra és a gyászra is. Előadásának egyik kulcsmondata így szólt: „A mai gyermek nem lát sem születést, sem halált.” A gyermeknek a halálról kialakított képét többnyire a felnőttek határozzák meg, azonban mára már tabuvá vált a halálról beszélni, pedig a gyermekek őszinteségre vágynak – ezzel kapcsolatban is. Igényük van arra, hogy legyen valaki, akivel megbeszélhetik szorongásaikat. Többnyire szintén a felnőttek táplálnak bennük félelmet azáltal, hogy magát a halottat félelem tárgyává teszik. Ennek feloldásában is nagy segítséget nyújthat a lelkész, a lelkigondozó, ha észreveszi a gyermek gyászát, fájdalmát – mutatott rá a kórházlelkész.

A két előadás után dr. Hegedűs Katalin, a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület elnöke, Gellért Kiss Gábor, az Aranyág Alapítvány szóvivője, valamint Balogh István, a Gyermekrák Alapítvány elnöke tartott beszámolót a segítés formáiról. A beszámolókban a szakmai, egészségügyi feladatokról, valamint az alapítványok marketingtevékenységéről és a kommunikáció fontosságáról esett szó. Végezetül a jelenlévők kérdéseket tehettek föl a kórházlelkészeknek az elhangzottakkal kapcsolatban. Ezek alapján elmondható, hogy lenne igény olyanfajta képzésre, amelynek részét képezi a daganatos betegek és hozzátartozóik lelkigondozása.

A konferencián többször elhangzott, hogy ilyen feladatot csak azok tudnak igazán jól végezni, akik profin teszik a dolgukat; akik nem beszélni és prédikálni akarnak Jézusról, hanem bevinni őt a kórterembe és hiteles élettel, őszinte szolgálattal bemutatni a szenvedőknek.

Vladika Zsófia