Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2006 - 13 - Emléktábla két tanárnõ egykori otthona falán

Kultúrkörök

Emléktábla két tanárnõ egykori otthona falán

Budapesten, a Hegyvidék csöndes kis utcájában március 17-én ritka jelenségre figyelhettek fel a járókelõk és a szomszéd házak lakói. A Margaréta utca 9. számú ház falán emléktáblát avattak a Deák téri evangélikus leánygimnázium két, sok áldozatot is vállaló tanárnõje emlékére, a Nemzeti Kegyeleti Bizottságnak és a Hadtörténeti Múzeumnak, illetve a napjainkban elhunyt Beke Jánosnak, az ’56-os Szövetség budapesti titkárának a kezdeményezésére.

Dr. Zelenka Margit (1899–1978) a magyar és német irodalom tanára, a magyar lélek, gondolkodás jó ismerõje volt, de sohasem egyoldalú. A magyar és német irodalmat úgy tanította, úgy vezetett el a klasszikusokhoz, hogy kedvet csináljon tanítványainak az európai szellem értékeinek megismeréséhez.

Kedves tanártársával, Jeszenszky Ilona (1891–1970) magyar–földrajz szakos tanárral megalakította a Szép Magyarsággal Beszélõk Egyesületét, a Szembét, mely a maga idejében – a ’20-as években – életformáló erõt és figyelmeztetést kívánt nyújtani. Szívósan nevelték tanítványaikat a szép magyar beszédre és kiejtésre, szókincsük bõvítésére – kevésbé kedvezõ körülmények között, mint ahogy nyelvmûvelõink ma tehetik. Munkájukat 1938-ban a Magyar Tudományos Akadémia is elismerte.

A tanárnõk a Szembe egyik diákköri ülésén elsõként határozták el, hogy a kufsteini vár falán táblát helyeznek el az ott szenvedett magyar hazafiak emlékére. 1937-ben meghatóan szép ünnepség keretében került erre sor – 94 név megörökítésével. Mindez a semmi nehézségtõl vissza nem riadó, elveikhez hûséges, a saját iskolájukhoz a nehéz idõkben is ragaszkodó tanárnõknek köszönhetõ.

Olyan pedagógusok, nevelõk voltak, akik – saját egyéni tragédiájukat is hordozva – tudták, merték tanítványaikat magyarrá, hittel teli, a jót, a szépet, az igazat keresõ, családot szeretõ emberré nevelni.

A Budapest-Deák Téri Evangélikus Gimnázium egykori diákjai körében emlékezett Schneider Istvánné, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium nyugalmazott igazgatója szép ünnepi beszédében a Margaréta utcai ház egykori, szerénységükben, halkszavúságukban is példát mutató lakóira, akiket évtizedekkel korábbi tanítványaik is szívesen felkerestek idõnként. Az emlékezés ünnepi hangulatát emelte Takáts Bence egyetemi hallgató kitûnõ versmondásával.

Az ünnepségen jelen volt és emlékezett Martosné Sztrókay Piroska, a Kufsteini emléktáblánk címû album összeállítója. A hivatalos küldöttek, intézmények képviselõi és a hajdanvolt, itt-ott már õsz hajú diáklányok elhelyezték virágaikat, majd a Szózat, a Himnusz és a székely himnusz eléneklésével ért véget a régóta idõszerû emléktábla-avatás.

Schelken Pálma