Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Budapesten, a Hegyvidék csöndes kis utcájában március 17-én ritka jelenségre figyelhettek fel a járókelők és a szomszéd házak lakói. A Margaréta utca 9. számú ház falán emléktáblát avattak a Deák téri evangélikus leánygimnázium két, sok áldozatot is vállaló tanárnője emlékére, a Nemzeti Kegyeleti Bizottságnak és a Hadtörténeti Múzeumnak, illetve a napjainkban elhunyt Beke Jánosnak, az ’56-os Szövetség budapesti titkárának a kezdeményezésére.

Dr. Zelenka Margit (1899–1978) a magyar és német irodalom tanára, a magyar lélek, gondolkodás jó ismerője volt, de sohasem egyoldalú. A magyar és német irodalmat úgy tanította, úgy vezetett el a klasszikusokhoz, hogy kedvet csináljon tanítványainak az európai szellem értékeinek megismeréséhez.

Kedves tanártársával, Jeszenszky Ilona (1891–1970) magyar–földrajz szakos tanárral megalakította a Szép Magyarsággal Beszélők Egyesületét, a Szembét, mely a maga idejében – a ’20-as években – életformáló erőt és figyelmeztetést kívánt nyújtani. Szívósan nevelték tanítványaikat a szép magyar beszédre és kiejtésre, szókincsük bővítésére – kevésbé kedvező körülmények között, mint ahogy nyelvművelőink ma tehetik. Munkájukat 1938-ban a Magyar Tudományos Akadémia is elismerte.

A tanárnők a Szembe egyik diákköri ülésén elsőként határozták el, hogy a kufsteini vár falán táblát helyeznek el az ott szenvedett magyar hazafiak emlékére. 1937-ben meghatóan szép ünnepség keretében került erre sor – 94 név megörökítésével. Mindez a semmi nehézségtől vissza nem riadó, elveikhez hűséges, a saját iskolájukhoz a nehéz időkben is ragaszkodó tanárnőknek köszönhető.

Olyan pedagógusok, nevelők voltak, akik – saját egyéni tragédiájukat is hordozva – tudták, merték tanítványaikat magyarrá, hittel teli, a jót, a szépet, az igazat kereső, családot szerető emberré nevelni.

A Budapest-Deák Téri Evangélikus Gimnázium egykori diákjai körében emlékezett Schneider Istvánné, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium nyugalmazott igazgatója szép ünnepi beszédében a Margaréta utcai ház egykori, szerénységükben, halkszavúságukban is példát mutató lakóira, akiket évtizedekkel korábbi tanítványaik is szívesen felkerestek időnként. Az emlékezés ünnepi hangulatát emelte Takáts Bence egyetemi hallgató kitűnő versmondásával.

Az ünnepségen jelen volt és emlékezett Martosné Sztrókay Piroska, a Kufsteini emléktáblánk című album összeállítója. A hivatalos küldöttek, intézmények képviselői és a hajdanvolt, itt-ott már ősz hajú diáklányok elhelyezték virágaikat, majd a Szózat, a Himnusz és a székely himnusz eléneklésével ért véget a régóta időszerű emléktábla-avatás.

Schelken Pálma

::Nyomtatható változat::