Élő víz

Éljetek úgy, mint a világosság gyermekei. A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség. (Ef 5,8–9)

Szentháromság ünnepe után a 8. héten az Útmutató reggeli és heti úti igéiben a világosság gyermekeinek szóló mindennapi intelmeket és ajánlásokat olvashatunk, mert „nagy az Úr szeretete irántunk, és hűsége örökké tart” (Zsolt 117,2; LK)! – Augusztus 6-án, a bűnbánati istentiszteleten Hirosima pusztulására emlékezünk, s szabadításért könyörgünk: „Uram, ne szállj perbe szolgáddal, mert egy élő sem igaz a te színed előtt!” (Zsolt 143,2; Agenda) Hegyi beszédében Jézus, a világ világossága követőiről jelenti ki ugyanezt: „Ti vagytok a világ világossága.” (Mt 5,14) Amint a hold visszatükrözi a nap fényét, a világosság gyermekei is érte ragyognak az emberek előtt, mert Isten a bűn sötétségéből az ő csodálatos világosságára hívta el a keresztényeket. Az ő szívükben Jézus él, csak egyetlen gyümölcsöt teremnek; ennek három jellemző tulajdonságát említi heti igénk. Hogyan lehetsz te is a világosság gyermeke? „Ébredj fel, aki alszol, támadj fel a halálból, és felragyog neked a Krisztus.” (Ef 5,14) Jakab háromszor megismételt kijelentéséhez – „…a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában” (Jak 2,17.20.26) – három, vele egyetértő hitvallást idézünk: „Élő, igaz hit nem lehet, / Melynek nincs jó gyümölcse.” (Paul Speratus, EÉ 320,5) Luther szerint: „A hit egyedül Istent illetheti. Ebből születik azután a cselekedet, mellyel felebarátainknak szolgálunk.” A hitet a cselekedetek nélkül lehetetlen megmutatni, ezért vallja Kálvin: „Egyedül hit által menekülünk meg, de nem olyan hit által, amely egyedül van…” Pál féltő szeretettel inti a mai gyülekezetet is: „Ne legyetek a hitetlenekkel felemás igában…”, és „Isten félelmében tegyük teljessé a mi megszentelődésünket” (2Kor 6,14;7,1)! A világosság gyermekei csak a mennyei bölcsesség birtokában teremhetik az igazság gyümölcsét: „A felülről való bölcsesség (…) tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny…” (Jak 3,17) Isten lámpást gyújtott Jézus személyében, felragyogtatva a világnak az igazi világosságot. S aki az ő szeretetének fényébe kerül, az Krisztus által maga is világossággá lesz. Jézus így óvja a világosság gyermekét: „Vigyázz tehát, hogy a benned levő világosság sötétséggé ne legyen!” (Lk 11,35) Élete csupa jóság, igazság, egyenesség volt, tanítása mindenki számára nyilvánvaló lehetett. Annás előtt mégis ezt kellett kérdeznie az őt arcul ütő szolgától: „…ha pedig jót mondtam, miért ütsz engem?” (Jn 18,23) Hisszük s valljuk, hogy az üdvösséget csak az Úr Jézus Krisztusban való hit által nyerhetik el Isten gyermekei! Hogyan munkálhatjuk mégis megmenekülésünket félelemmel és rettegéssel? Ez csak az Isten kegyelme által lehetséges: ha Krisztus él bennem, s én a Jézusba vetett hitben élek! Így még a vértanúhalált is örömmel elviselem. A világosság egyik „kicsi” gyermeke, Pál így biztat: „…örüljetek ti is, és örüljetek velem együtt.” (Fil 2,18) „S zengjen örömének…” (EÉ 464,2)

Garai András