A hét témája

Az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottsága (EVT KB) Galyatetőn tart konferenciát.

Az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottsága Galyatetőre érkezett küldötteinek egy része az 1955-ben született református nyilatkozat ismeretében tartózkodik Magyarországon. Ebben az időben már Magyarországon is terjed az irat Hitvalló Egyház 1956-ban Magyarországon címmel.

Augusztus 2-án Ravasz László Galyatetőn átadja memorandumát, és találkozik az EVT KB református vezetőivel.

Az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottsága Galyatetőn tanácskozik. A tanácskozás vezetői többször látogatást tesznek Ordass Lajosnál, és tárgyalnak az Állami Egyházügyi Hivatal képviselőivel. Augusztus 4-én születik meg az Ordass Lajos állami és egyházi rehabilitációjáról, valamint a püspökségbe történő visszatéréséig teológiai tanárként történő foglalkoztatásáról szóló megegyezés.

Nagybaráti találkozó: az ébredési mozgalom tizenegy vezető lelkésze Győrújbaráton tart konferenciát. Észrevételek címmel dokumentumot fogalmaznak meg.

Lelkészkonferenciák Fóton és Balatonszárszón. A konferenciákon részt vevő lelkészek kemény kritikákat fogalmaznak meg az egyházi vezetéssel szemben. Teológiai, személyi, strukturális változásokat követelnek.

Ordass Lajos állami rehabilitációja. Ugyanezen a napon a Deák téren rendkívüli presbiteri gyűlés keretében formálisan rehabilitálják dr. Keken Andrást. Kendeh Györgyöt is rehabilitálják, és visszahelyezik budapest-kelenföldi lelkészi állásába.

Ordass Lajos egyházi rehabilitációja. Ugyanezen a napon Mihályfi Ernő egyetemes felügyelő felkéri, hogy tartson előadásokat az Evangélikus Teológiai Akadémián.

Grünvalszky Károly lemondása az egyetemes főtitkári tisztségről.

A nyíregyházi képviselő-testületi ülést követően az egyetemes felügyelőhöz intézett levélben „közegyházi érdekből” felvetik Túróczy Zoltán rehabilitációjának a kérdését.

Az Evangélikus Teológiai Akadémia Ifjúsági Bizottsága teljes ülést tart. A gyűlés témája „az ifjúság problémái a Lelkésznevelő Intézetben és egyebütt”. Az ülés eredményét három pontban, illetve tizenkét alpontban fogalmazzák meg.

Vető Lajos püspök és Veres Pál, az Állami Egyházügyi Hivatali osztályvezetője találkozik Győrben az egyházmegye lelkészeivel, majd külön Túróczy Zoltánnal.

Ordass Lajosnak ezen a napon kellett volna elkezdeni az előadásait az Evangélikus Teológiai Akadémián, a forradalom kitörése azonban megakadályozza ezt.

Grősz József kalocsai érsek beszédet mond a rádióban, nyugalomra int, és kifejezi azt a reményét, hogy a katolikusok nem vesznek részt a harcokban.

Túróczy Zoltán buzdító jellegű nyilatkozata a magyar forradalomról és szabadságharcról. „Isten ajándékának” nevezi a bekövetkező változásokat.

Kendeh György első prédikációja Budapest-Kelenföldön.

Ordass Lajos a harcok miatt nem tudja megtartani Zuglóban az istentiszteletet.

Dezséry László a püspöki cím megtartása mellett lemond a püspöki tisztségről.

A teológia tanári kara ugyanezen a napon közös nyilatkozatot ad ki, amelyben a budapesti evangélikus lelkészekkel és a teológia hallgatóival együtt azonosítják magukat a „magyar nép hősies szabadságharcával”, kiállnak a szabad választás lehetősége mellett, és ígéretet tesznek arra, hogy segítik a helyzet konszolidálását, és megemlékeznek a harcok áldozatairól. Ez a nyilatkozat megjelenik az Evangélikus Élet november 4-i számában.

Mindszenty József esztergomi érsek Tildy Zoltán közbenjárására kiszabadul felsőpetényi fogságából.

Vető Lajos püspök beszél a rádióban, illetve a Zeneakadémián a reformáció jelentőségéről.

Ordass Lajos első prédikációja a Deák téren.

Ravasz László református püspököt visszahívják a szolgálatba.

Vető Lajos lemond a püspöki tisztségről, Ordass Lajos átveszi a Déli Evangélikus Egyházkerület és az egyetemes egyház irányítását.

A Magyar Ügyvédek Forradalmi Bizottságának elnöke, dr. Jármay Zsigmond a szervezet nevében levélben köszönti Ordass Lajost.

Franklin Clark Fry amerikai evangélikus egyházelnök a következő szövegű táviratot küldi Ordass Lajosnak: „Halleluja! A szívem Isten iránti örömteli köszönetre fakad azért, hogy püspöki állásodba visszahelyeztek.”

A Ráday utcában megalakul az Országos Intéző Bizottság – későbbi neve Református Megújulási Mozgalom.

Bereczky Albert református püspök lemond tisztségéről.

Tildy Zoltán a kormány nevében átadja Mindszentynek az Állami Egyházügyi Hivatal iratai feletti rendelkezési jogot.

Ordass Lajos négynyelvű – magyar, angol, német, svéd – rádióüzenete.

Megérkezik az első segélyszállítmány Bécsből Budapestre.

A teológia tanári kara kari ülésen reményét fejezi ki, hogy a magyar szabadság visszanyerése a teljes vallásszabadságot is jelenteni majd, és ebből fakadóan „az egyháznak teljes szabadság biztosíttatik arra, hogy Istentől rendelt mindenfajta szolgálatát korlátozás nélkül végezze”. A zárómondatokban arra kérik az egyház minden tagját, hogy könyörögjenek Jézus Krisztus nevében a hazáért, a népért, annak „boldog és békés jövendőjéért”. Pálfy Miklós távollétében Sólyom Jenő prodékán vezeti a kari ülést. Ottlyk Ernő tanári, Friedrich Lajos a Lelkésznevelő Intézetben betöltött igazgatói állásáról lemond. Friedrich utódja Wiczián Dezső professzor, aki ettől fogva vigyáz a hallgatókra.

Informális megbeszélés a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöki hivatalában. Túróczy Zoltán ideiglenes jelleggel átveszi az Északi Egyházkerület irányítását, megújul a Sajtóosztály és az egyházi lapok vezetése. Határozat születik az esperesek újraválasztásáról.

Mindszenty szózata a Szabad Kossuth Rádióban.

A harcok miatt a Deák téren elmarad az istentisztelet.

Az Evangélikus Élet című hetilapban dr. Keken András vezércikkben köszönti a bekövetkezett változásokat. Ugyanezen a lapon közlik a budapesti lelkészeknek és a teológia tanári karának a forradalom és szabadságharc mellett történő kiállását, valamint az Evangélikus Teológiai Akadémia ifjúsága által megfogalmazott pontok rövidített változatát. (Az Evangélikus Élet e számot követően csak 1957. március 24-én jelenhet meg újra.)

**Mindszenty József politikai menedékjogot kap az amerikai nagykövetségen.

Összeállította: Kertész Botond