Evangélikusok

A pünkösd előtti hét elején védte meg egyházzenei doktorátusát W. Kinczler Zsuzsanna. A Liszt Ferenc Zeneakadémián 1989-ben középiskolai énektanári, karvezetői és zeneelmélet-tanári diplomát kapott. Tanulmányait Németországban folytatta, a vesztfáliai egyházzenei főiskolán Herfordban. Itt az egyházzene speciálisan evangélikus ágában mélyítette el tudását. Az egyházi szolgálatban való hűségről gyermekkorától fogva példát kapott szüleitől: édesapja gyülekezeti felügyelői, édesanyja kántori szolgálatot végzett hosszú éveken keresztül.

Külföldi tanulmányai befejeztével a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban tanított, valamint a fóti kántorképző tanfolyamokon vállalt oktatást. 1993-tól a Cinkotai Evangélikus Egyházközség kántora. 2000-től a XVI. kerületi Rácz Aladár Zeneiskola szolfézstanára.

Intenzíven foglalkozott Paul Gerhardt munkásságával is, de fő kutatási területe a felvilágosodásnak az egyházzenére gyakorolt hatása, valamint a 19. század eleji liturgikus megújulás, kiemelten Felix Mendelssohn Bartholdy egyházzenei munkássága. Már 1989-ben karvezetői diplomahangversenyének műsorán is szerepeltek Mendelssohn-művek. Ebből a témából írta doktori disszertációját is.

Kinczler Zsuzsanna dolgozatának első nagy egysége a felvilágosodásnak az evangélikus istentiszteleti életre gyakorolt hatását mutatja be. Ismerteti, hogy miként szegényedett el a liturgia, és felvázolja azokat a 19. század elején elinduló törekvéseket, amelyek célja, hogy a reformátoroknak az istentiszteletre vonatkozó útmutatásai alapján újítsák meg az evangélikus istentiszteletet. Részletesen ismerteti III. Frigyes Vilmos porosz király 1829-től bevezetett agendáját.

A disszertáció második fele Felix Mendelssohn Bartholdy egyházzenei műveit veszi számba. Csoportosítja és elemzi a kompozíciókat, rávilágítva az egyes darabok életrajzi vonatkozásaira. Részletesen tárgyalja azt az időszakot, amikor a király Mendelssohnt berlini egyházzenei igazgatóvá nevezte ki. Ennek keretében Kinczler Zsuzsanna kifejti, hogy Mendelssohn milyen értékrendet vallott, és hogy ennek megvalósítása milyen akadályokba ütközött.

A doktori program lezárása két részből tevődik össze. A jelöltnek zenés istentiszteletbe ágyazva kell bemutatnia gyakorlati felkészültségét, valamint – védés keretében – a dolgozattal kapcsolatos szakmai vitán számot kell adnia a témában való jártasságáról. Kinczler Zsuzsanna május 21-én saját gyülekezetében, Cinkotán teljesítette az első részt. A zenés istentisztelet rendjét a dolgozatban ismertetett porosz agenda alapján állította össze. Az istentiszteleten helyet kaptak énekelt liturgikus tételek, orgonamuzsika, énekkarral váltakozó gyülekezeti ének és két nagyobb szabású Mendelssohn-kórusmű. Különösen nagy koncentrációt igényelt a doktorjelölttől, hogy karvezetőként, énekesként és orgonistaként egyaránt feladatot vállalt. A liturgikus tételeket négy énekes (Kinczler Zsuzsanna, Pap Kinga Marjatta, Johann Gyula és Csernyik Balázs), a kórusműveket az Evangélikus Hittudományi Egyetem liturgikus ének szemináriuma és énekkara adta elő, bizonyos tételekbe pedig a cinkotai gyülekezet énekkara is bekapcsolódott. Szólót énekelt Ecsedi Klára. A lelkészi szolgálatot Blatniczky János végezte.

A doktori védésre másnap, május 22-én került sor. Miután a jelölt röviden bemutatta munkáját, a bírálók – Paul Merrick és Kamp Salamon – értékelték az írásművet. Érdekes és tanulságos eszmecsere bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy mi módon oldható fel a feszültség Mendelssohn egyházzenével kapcsolatos álláspontja és a korabeli valóság között, illetve hogy milyen területeken alkalmazhatók ma a romantikus szerző egyházzenei művei.

A Ferenczi Ilona által vezetett bírálóbizottság – melynek tagja volt még Pappné Schmidt Annamária és Bódiss Tamás – értékelésében elhangzott, hogy Kinczler Zsuzsanna alapos és igényes dolgozata tovább árnyalja a Mendelssohn életművéről alkotott képet. A zenés istentisztelettel kapcsolatban kiemelték Kinczler Zsuzsannának a különböző területeken való kiegyensúlyozott, stabil helytállását, és értékelték az előadás magas művészi színvonalát. A bírálóbizottság a legmagasabb minősítés (summa cum laude) odaítélésére tett javaslatot a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem doktori tanácsának.

Kinczler Zsuzsanna eddigi tevékenysége folytatódik a gyülekezetben, és kibővül az oktatásban, hiszen az Evangélikus Hittudományi Egyetemen, ahol eddig is tanított, fontos szerep jut számára a kántor szakosok képzésében. Kívánjuk, hogy tevékenységével hozzájárulhasson egyházunk zenéjének, művészetének gazdagításához.

Finta Gergely