22. szám – 2007/06/03
Napról napra |
Új nap – új kegyelem
Vasárnap
Erőm és énekem az Úr, megszabadított engem. Zsolt 118,14 (Ef 3,7; Jn 3,1–8/9–15/; Róm 11,/32/33–36; Zsolt 111) Sosem felejtem el azt a napot, amikor évekig tartó tépelődés, kínlódás ...
>>
|
Liturgikus sarok |
Aki titeket hallgat…
Új sorozatba kezdünk lapunk második oldalán. Öt éven át a Liturgikus sarok állt ezen a helyen, az elmúlt egy esztendőben pedig – ötvenöt alkalommal – a Cantate rovat írásait böngészhette a tisztelt Olvasó. Mindkettő evangélikus hitéletünkhöz s az istentisztelethez kapcsolódott. Ehhez kötődik most kezdődő sorozatunk is. Az igehirdetésről, annak nehézségeiről és örömeiről, csodáiról és tévútjairól, kulisszatitkairól és szakmai kérdéseiről egyaránt szeretnénk írni. A cél egyértelmű: legyen téma egyházunkban az igehirdetés.
>>
|
Élő víz |
Nem tévedés?
Se kép, se hang… Hát igen, bizony elromlott a tévé. A családtagok dermedten néznek egymásra. Fel sem merül, hogy valaki levegye a hátlapját, és belenyúljon. Szakember kell, aki megkeresi a hibát, és megjavítja a készüléket.
>>
|
Heti útravaló
Szent, szent, szent a Seregek Ura, dicsősége betölti az egész földet! (Ézs 6,3)
>>
|
Egy formabontó rendező
Jézus azt akarja, hogy a szeretet rendezze át életünket. Hogy ne a régi, megszokott stílusban éljünk, már beidegződött szokásaink és a bevált játékszabályok szerint. Hogy a szeretet meglepően új, a magunk és mások számára is szokatlan rendezői felfogása érvényesüljön életünkben.
>>
|
Egyházunk egy-két hete |
„A nagy kiengesztelődés napja”
Olvasóink már pünkösdi számunkban megismerhették az 5. országos evangélikus találkozó igencsak változatosnak ígérkező programját. A rendezvény tartalmáért felelős szervező, ifj. dr. Fabiny Tibor egyetemi tanár az alábbiakban azokra a kérdésekre is válaszol, amelyek nem csupán szerkesztőségünk munkatársaiban, de minden Paksra készülőben felvetődhettek…
>>
|
Az ötödik országos evangélikus találkozó programja
Június 22., péntek
Sportcsarnok
17.00: Megnyitó; zászlóátadás, köszöntések – Szabó Vilmos Béla esperes
– Nyitóáhítat – dr. Fabiny Tamás püspök (Lk 5,1–11)
– Az ...
>>
|
Táblákra vésett gyülekezettörténet
A Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Gyülekezetének udvarán két hatalmas – a gyülekezet megalakulásától ott szolgáló lelkészek és felügyelők nevét tartalmazó – márványtáblát helyeztek el.
>>
|
Deák téri gyülekezettörténet
Nehéz tárgyilagos szavakkal értékelni egy többszörösen megtépázott evangélikus egyház sokszor megpróbált gyülekezetének kétszázhúsz esztendejét. Mert a Deák téri gyülekezet mindig együtt lélegzett és együtt szenvedett magyar nemzetünkkel és egész egyházunkkal.
>>
|
Az egyházművészet Isten szolgálatában
A Rákospalotai Evangélikus Egyházközség altemplomi kolumbáriumában az emberi élet alapvető tereit és dimenzióit ábrázoló, keresztény szimbólumokkal ellátott színes üvegablakokat, úgynevezett üvegpannókat állítottak fel. Ebből az alkalomból tartottak hálaadó istentiszteletet Rákospalotán május 28-án, pünkösd hétfőjén. Az üvegablakok szentelési szolgálatára, valamint az ige hirdetésére Gáncs Pétert, a Déli Egyházkerület püspökét kérték fel. Az új üvegfestményeket Mezősi Eszter iparművész készítette.
>>
|
Az édenkertben jártunk
A dunaföldvári lutheránusok százéves, neogótikus stílusú templomukban tartják istentiszteleteiket. Lelkészük, Molnár Iván, aki a teológia mellett más fakultásokon is gyarapította ismereteit, a tudomány szavával is hatni próbál. Nemcsak az egyházközség, hanem a település közösségére is. Ottjártunkkor ez sikerült is neki: vallástudományi konferenciasorozatának idei alkalmán – május 8-án – a gyülekezeti létszámot meghaladó mértékben telt meg érdeklődőkkel az evangélikus templom.
>>
|
Keresztutak |
Az emberi méltóságról
Emberi méltóság és keresztény felelősség címmel rendezett konferenciát a Konrad Adenauer Alapítvány (KAS), valamint a Német Ajkú Evangélikus–Református Egyházközség berkeiben működő Protestáns Fórum. A május 23-án tartott tanácskozáson a témát jogi, filozófiai, teológiai oldalról, valamint politikai szemszögből közelítették meg a felkért előadók. A szimpózium részét képezte a tavaly őszi eseményeket elemző kerekasztal-beszélgetés is.
>>
|
EPMSZ akadémiai napok
Hogyan éljek? Talán ez az ember legősibb, örök kérdése. Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) minden évben mennybemenetel ünnepének a hetében rendezi meg akadémiai napjait. Tavaly Rimaszombatban az Európai Unió régiós politikája, a régiók nyújtotta, főként gazdasági perspektívák voltak a középpontban. Idén Tatán pedig – mintegy a másik, a humán oldalt hangsúlyozva – az ember, az életmódja, életvezetése és ez iránti felelőssége volt a fő téma.
>>
|
Éghajlatváltozás az ökumenében
Sokan írnak, tárgyalnak mostanság a klímaváltozásról és következményeiről, noha évekig ez csupán a zöldek témája volt, akiknek félelmeit túlzásnak, tudománytalan képzelgésnek tekintették. Ma azonban a klímaváltozás lehetőségét már tényekre alapozzák; ezekből sokan – pánikszerűen – nagyon rövid távlatban bekövetkező katasztrófákra következtetnek. Sajnos ma az ökumené világában is beszédtéma a „klímaváltozás”, közelebbről a keresztény világszövetségek és a felekezetközi kapcsolatok terén…
>>
|
Szolgálat határok nélkül
A Tokaj-Hegyalján végzett lelkészi szolgálatnak nem szab határt a határ. A szomszédos Szlovákia területén található egy magyar falu, Nagytárkány. A Borsod-Hevesi Egyházmegyének a Hernád folyótól keletre eső területére kihelyezett beosztott lelkész (e sorok írója) e falu evangélikus templomában a helyiek anyanyelvén is hirdetheti feltámadott Urunk evangéliumát.
>>
|
Evangélikusok |
Két tűz között
Szeretném remélni, hogy ezekben a hetekben valóban két tűz között vagyunk – és akkor még nem is számoltam az itt is, ott is fellobbanó, hívogató fényű pásztor- és tábortüzeket… És azt is remélem, hogy mindegyikben ugyanaz a Tűz lobog. Mert ha a Tűz nélküli kísérletek lennének ezek, akkor kár a fáradozásért, minden hiábavaló, és legjobb esetben is csak jó szándékú próbálkozás az egész. A mostanában örvendetesen szaporodó alkalmainkra gondolok.
>>
|
Wulfné Kinczler Zsuzsanna, az egyházzene új doktora
A pünkösd előtti hét elején védte meg egyházzenei doktorátusát W. Kinczler Zsuzsanna. A Liszt Ferenc Zeneakadémián 1989-ben középiskolai énektanári, karvezetői és zeneelmélet-tanári diplomát kapott. Tanulmányait Németországban folytatta, a vesztfáliai egyházzenei főiskolán Herfordban. Itt az egyházzene speciálisan evangélikus ágában mélyítette el tudását. Az egyházi szolgálatban való hűségről gyermekkorától fogva példát kapott szüleitől: édesapja gyülekezeti felügyelői, édesanyja kántori szolgálatot végzett hosszú éveken keresztül.
>>
|
Csaba László lelkész-tanár
Csaba László Miklós evangélikus család hetedik gyermekeként született. Érettségit 1925-ben a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Főgimnáziumban tett, teológiai tanulmányait 1925–1929 között Sopronban folytatta a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Hittudományi Karán. Lelkésszé 1929. október 7-én avatta D. Raffay Sándor püspök a Deák téri templomban.
>>
|
Csaby Józsefné
A balatonfüred–dörgicsei és a balatonakali evangélikus gyülekezet tagjai a közelmúltban Csaby Józsefné született Kovács Sarolta kántortanítóra emlékeztek születésének századik évfordulója alkalmával.
>>
|
e-világ |
Fűszer- és gyógynövények az egészség szolgálatában
A nyers gyümölcsök jobbára önmagukban is élvezhetőek, a főzés nélkül is fogyasztható zöldségek jó része szintén. Az egészséges táplálkozásról szóló cikksorozatban eddig tárgyalt élelmiszercsoportok zöme azonban élvezhetetlen lenne, ha elkészítésükhöz (főzés, sütés) nem használnánk sót, friss és/vagy szárított fűszernövényeket. Amellett, hogy megízesítik az ételt – élvezetessé és változatossá téve az étkezést –, utóbbiak értékes hatóanyagaik révén váltják ki szervezetünkre gyakorolt jó hatásukat.
>>
|
Keresztény szemmel |
Szentháromság hite
Ösztöndíjasként lehetőségem nyílt arra, hogy május 1-jétől két hetet egy németországi gyülekezetben töltsek. Választásom a Frankfurt am Main közelében lévő Andreasgemeindére esett, amelynek vezetője, dr. Klaus Douglass oly nagy érdeklődést váltott ki Magyarországon is az új reformációról szóló könyvével. Amikor olvastam (úgy is, mint kötelező tananyagot), bennem is kérdéseket vetett föl, és némi kételyt ébresztett: tényleg lehetséges 96 pontba foglalt téziseit a gyakorlatban megvalósítani?
>>
|
Hogy látva lássanak…
Lassan két órája mozdulatlanul ülök a vörösfenyő padban, és ámulva tanulok. Tanulom a Moszkva tér és a Hősök tere közötti világon és a tévéhíradón túli magyar valóságot. Előbb a gyömrői közösségépítő amatőr rádiósoktól, majd három megszállott állami vasutastól. Később a kárpátaljai vendégmunkás magyar varrónőktől, akik megélhetésükért éjt nappallá téve a Szentendrei-szigeten robotolnak egy varrodában, s már régen nem szőnek álmokat. Sorstársaik Komlóról ugyanazért adták el magukat Spanyolországba: a mecseki bányászok világa hasonlóképp kényszer szülte, rideg és sivár. S tanulok a boldogtalan harmincas szingli yuppie-któl is.
>>
|
Hitünkért haltak vértanúhalált
„Erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek” – ígérte Jézus a tanítványainak. Valóban, pünkösd áttörést hozott a tanítványoknak s Krisztus mindenkori tanúinak az életébe. A korábban életüket féltő apostolok bátran álltak a tömeg elé, hirdetve az evangéliumot, vállalva az Úrért nyomorúságot, üldöztetést. Csodálatos módon kaptak erőt azok a misszionáriusok is, akiknek megrendítő története bejárta a keresztény világsajtót. Az egy hónapja történt törökországi tragédiáról lapunkban mi is hírt adtunk. A részletekkel azonban adósak maradtunk…
>>
|
Fúrópajzsok az üdvösség útján?
Cím egy újság május 18-i számában: „Megkeresztelték”. De a megkeresztelt nem a cumit rágja, hanem majd a kőzetet, Budapest alatt. Mindezt tetézi, hogy egy névadó verseny alapján keresztelték meg.
>>
|
A hét témája |
A Déli Egyházkerület hűségérmesei és Tessedik-díjasai
Szinte már közhely, hogy a keresztény élet csapatjáték. Jézus – immár kétezer esztendeje – tizenegy apostolra bízta az evangéliumot, velük indította el a világmissziót. Ma is létkérdés a csapatszellem, az összjáték az egyes gyülekezetek életében éppúgy, mint az egyház egészében.
>>
|
Bencze István
Bencze (Brenner) István 1923-ban született Erzsébetfalván, a 18. században betelepült sváb evangélikus család sarjaként. Zenei érdeklődése, tehetsége korán megnyilvánult. 1938-ban, amikor a gyülekezet kántora eltávozott, az egyházközségi elnökség a tizenöt éves István zenei szolgálatát hallgatva úgy döntött, hogy vele tölti be a megüresedett orgonista állást. Ettől kezdve szinte megszakítás nélkül szolgált az istentiszteleteken.
>>
|
Havasi Dezsőné
Havasi Dezsőné Frank Irén igazi lelkészfeleségként úgy tudott Isten szolgálóleánya lenni, hogy minden tudásával lelkész házastársa munkáját segítette, és a gyülekezetet szolgálta.
>>
|
Hoffmann Mária
Hoffmann Mária 1910. február 13-án született az Újvidék melletti Kátyon. A zenével kislányként jegyezte el magát. Mindkét nagyapja, apja, bátyja és számos unokatestvére kántortanító volt. Zongorázni édesapja tanította. Első kántori szolgálatát tizenkét évesen egy keresztelőn látta el szülőfalujában.
>>
|
Dr. Majthényi Béláné Sántha Marianna
Dr. Majthényi Béláné Sántha Marianna neve fogalommá vált a kecskeméti gyülekezetben és vonzáskörzetében. Hatása meszsze túlnő a kis gyülekezet közösségén. Elhívása 1951-hez kötődik; egy fóti konferencia jelentette számára a hitbeli elindulást. Szolgálatára szükség volt az orgonapadnál, az őrállói szolgálatban és a szeretet naponkénti megélésében, hogy gyülekezete a nehéz időkben is életben maradjon.
>>
|
Nagy Sándorné Keller Klára
Nagy Sándorné Keller Klára az Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium elkötelezett és elhívott pedagógusa, 1992 óta igazgatóhelyettese. 1967-ben diplomázott magyar–orosz szakon. Az oroszoktatás megszűnése után német nyelvvizsgát tett, melynek birtokában évekig a német nyelvet is tanította. Mindvégig ugyanabban az iskolában dolgozott; közben az intézmény – az ő áldozatos munkájának is köszönhetően – egyházi iskolává alakult. Őszinte meggyőződéssel segítette és irányította az orosházi evangélikus iskola létrehozását.
>>
|
Rágyanszki Anna
Rágyanszki Anna 1927. október 22-én született Kondoroson. A Kondorosi Evangélikus Egyházközségben keresztelték, ott is konfirmált.
>>
|
Káposzta Lajos
Káposzta Lajos 1938-ban született Nyíregyházán. Tokajban érettségizett, majd 1962-ben szerzett lelkészi diplomát a budapesti Evangélikus Teológiai Akadémián. 1965–1967 között ösztöndíjasként tanult a berlini Humboldt Egyetem teológiai fakultásán. Németnyelv-tudását jól kamatoztatta mind a nemzetiségi, testvér-gyülekezeti és -városi kapcsolatok ápolásában, mind pedig egyházunk külügyi munkájában.
>>
|
Szabó Istvánné
Szabó Istvánné Szabadszállási Mária születése óta Kiskőrösön él, és tartozik a gyülekezethez. Először 1986-ban vállalt hivatalosan is szolgálatot a Kiskőrösi Evangélikus Egyházközségben mint pénztáros, illetve mint a lelkészi hivatal vezetője.
>>
|
Urbán Ágnes
Urbán Ágnes Budapesten született 1967-ben pedagógus szülők gyermekeként. Családjának több ága is generációkra visszamenőleg evangélikus oktatási intézményben szolgáló pedagógus volt.
>>
|
Ajánló a Déli panorámához
Jó dolog kézbe venni egy-egy kellemes hangvételű és barátságos küllemű útikönyvet indulás előtt, mert biztonságérzetet teremt, és kirándulásunkhoz új úti célokat is kínál. Attól lesz kiváló minőségű egy ilyen kiadvány, hogyha könnyen eligazodunk benne, és gyorsan megtaláljuk azokat az információkat, amelyekre az adott pillanatban szükségünk van. Ebben segít minket az útikalauz szerkesztője azzal, ha éppen a kellő mennyiségű adatot és tudnivalót közli. Ma egyre ritkábban van lehetőségünk és energiánk arra, hogy hosszú időt töltsünk el keresgéléssel, lapozgatással; sokkal inkább szeretjük gyorsan felütni az ilyen alapvető információkat közreadó kiadványokat.
>>
|
evél&levél |
Ágfalva és Loipersbach partnerkapcsolati szerződése
A két, egymástól légvonalban mindössze másfél kilométerre fekvő község evangélikus gyülekezete a trianoni határok meghúzása előtt összetartozott. Ágfalva volt az anyagyülekezet. Templomának méretei impozánsak – ennek oka, hogy régen Lépesfalváról és Bánfalváról a leánygyülekezetek az „anyához” jártak istentiszteletre. Aztán jött a sok évtizedes elzártság, amikor az „anyát” nemcsak hogy a lányától való elszakítottság miatti könnyek fojtogatták, hanem a kitelepítés során megfosztották többségükben azoktól, akik a helyi gyülekezet életében az anyai örömöket, vagyis a jövőt is jelentették…
>>
|
E heti Luther-idézet |
Luther-idézet
„Ezt a titkot nem szabad firtatni, hanem félelemmel és rettegéssel imádni kell mint a felséges Isten mélységes, szentséges titkát, melyet egyedül magának tartott fenn. Ne kutassuk Istent az ő felséges természetében és titokzatos akaratában. E ponton nincs közünk hozzá, s nem is akarja, hogy legyen. Isten sok mindent cselekszik, amit nem mutat meg nekünk igéjében. Akarni is sokat akar, amibe minket nem avat be. Nos hát, nézzünk az igére, akaratát pedig, amit jónak látott elrejteni – ne firtassuk. Mert nekünk az igéhez kell igazodnunk, nem pedig a kikutathatatlan akarathoz. Ne gyötörjük hát magunkat azzal, hogy kutatjuk a felséges Isten magasságos, nagyságos és szentséges titkait. Úgyis olyan fényességben lakozik, hogy senki sem férkőzhetik hozzá. Tartsuk magunkat Istenhez ott, ahol engedi – az emberré lett Krisztusban, a Megfeszítettben, kiben van Pál apostol szerint »a bölcsességnek és ismeretnek minden kincse elrejtve«. Benne megmutatta Isten, hogy mit kell tudnunk róla, és mit nem.”
>>
|
Kultúrkörök |
Gyermekvár – könyvben
Az Evangélikus Élet hasábjain kéthetente olvasható a gyermekek rovata, a Gyermekvár. Ebben mindig egy-egy sorozat segítségével ismerkedhetnek meg a kis olvasók a Biblia egyes történeteivel. A 2005. esztendő három sorozata a napokban jelent meg könyv alakban a Luther Kiadó gondozásában. Nem hiányoznak a történetek végéről a lapban közölt rejtvények sem. A kötet hittanórák, gyermekfoglalkozások remek kiegészítője lehet, valamint jó ajándékötlet így, az iskolaév végén, vakáció előtt. Ezért húsz példány feletti vásárlás esetén a kiadó 20%-os kedvezményt ad a kiadvány árából.
>>
|
A vasárnap igéje |
Éjjeli menedék
Isten vándorló népe Szentháromság vasárnapján ünnepeli az egyházi esztendő közepét. Három nagy hegy áll mögöttünk, és egy hatalmas síkság fekszik előttünk. A három nagy hegy: karácsony, nagypéntek és húsvét összetartozó ünnepe, illetve pünkösd. Az első az Atya szeretetéről tanúskodik, a második a Fiú megváltó művét jeleníti meg, a harmadik pedig a Szentlélek éltető erejét juttatja kifejezésre.
>>
|
Oratio oecumenica |
Oratio oecumenica
[Lelkész:] Örökkévaló Atyánk! Tőled, általad és érted van minden ezen a világon, hozzád imádkozunk.
>>
|
Szószóró |
Menetjegyár-növekedés
„Csókolom, egy öt kilométeres kiegészítő bérletet szeretnék vásárolni!” „Tanuló vagy hallgatói bérletet?” „Diákbérletet.” „Olyan nincs! Egyetemista vagy középiskolás?” „Egyetemista.” „Akkor 1630 forint lesz.” „És csókolom, mennyi lenne, ha középiskolás lennék?” „500 forint…” – Ez a beszélgetés köztem és egy vasútállomás pénztárosa között játszódott le. Korábban elég lett volna a párbeszéd első mondata, és a kezemben tudhattam volna a bérletemet. Igaz, az még tíz kilométeres volt, de árban akkor is csak ötöde a most kifizetettnek. Pedig „csak” 17 százalékos emelkedés volt…
>>
|