Keresztutak

A németországi Fekete-erdő festői szépségű fürdőhelyén, Bad Herrenalbban rendezte meg a Lipcsei Egyetem Teológiai Kara mellett működő Diaszpórakutató Intézet immár második tanulmányi hetét elsősorban kisebbségi egyházakban szolgáló protestáns lelkipásztorok számára. A mintegy ötven résztvevő tizenöt ország tizenkilenc egyházából érkezett Baden-Württembergbe, hogy nyolc napon keresztül – július 18. és 25. között – ismerkedjék Európa protestáns egyházainak történetével és mai helyzetével, különös tekintettel a diaszpóraproblémára.

Nem véletlen, hogy a konferencia résztvevőinek majdnem fele – huszonegy fő – magyar anyanyelvű volt: a Magyarországi Evangélikus, illetve a Magyarországi Református Egyház, valamint az erdélyi és felvidéki egyházkerületek képviselői között egyfajta „magyar–magyar” lelkésztalálkozó is létrejött a konferencia keretében. A németországi vendéglátókon kívül francia, olasz, portugál, osztrák, szlovén, cseh, lengyel, litván és észt lelkipásztorok is részt vettek a tanulmányi héten.

A két magyarországi történelmi protestáns egyházat kilencen képviselték; evangélikus részről Koskai Erzsébet, Kőszeghyné Raczkó Zsuzsanna és Thuránszky István lelkészek, illetve Verebics Petra teológiai hallgató. Részt vett még a tanulmányi hét munkájában Kondor Péter kelet-békési evangélikus esperes is, aki a 2006. januári lipcsei diaszpórakonferencia által ihletett informális munkacsoport tagjaként oroszlánrészt vállalt az ez év márciusában Berekfürdőn megrendezett Kárpát-medencei szórványkonferencia megszervezésében is.

A tanulmányi hét vezetője Karl-Christoph Epting lipcsei teológiai professzor volt. Nagy ívű nyitó előadásában azt vizsgálta, hogy mivel járultak hozzá az európai protestáns egyházak az európai gondolathoz, és hogy merre vezet a protestantizmus útja ma Európában. Rámutatott, hogy az egyre inkább kisebbségben, diaszpóra létformában élő protestantizmus ma is kulcsszerepet játszhat a kontinens erkölcsi megújulásában és az egyre súlyosbodó társadalmi kihívások megoldásában. A hazánkban is jól ismert professzor a protestantizmus jövőjét toleráns, ökumenikusan nyitott, szociálisan érzékeny, ám határozottan evangéliumi profilú missziói magatartásban határozta meg, amely a történelmi folyamatosságot és az európai műveltség összefüggéseit komolyan véve egészséges alternatívát tud kínálni a ma gyorsan terjedő evangelikál és fundamentalista missziói mozgalmak mellett.

A konferencia résztvevői szinte egybehangzóan úgy vélekedtek, hogy a hét egyik kimagasló eseménye volt Paulo Ricca olaszországi valdens teológiai professzor előadása. Az idős lelkipásztor nagy lendülettel és szenvedéllyel elmondott előadásában nemcsak a valdens egyház lebilincselő történetét ismertette hallgatóival, hanem a valdens teológia prioritásain tájékozódva érvelt a radikálisan elkötelezett Krisztus-követő életforma mellett, és az evangéliumi szegénység mai értelmezését állította szembe a jelenkor anyagelvű fogyasztói kultúrájával. Előadása elgondolkodtató elemeket tartalmazott a római katolikus egyház legújabb egyháztani megnyilatkozásainak az ökumenikus folyamatokra gyakorolt hatását illetően is.

A résztvevők a kényelmes és modern Evangelische Akademie vendégeiként nemcsak az egyes országok (Lengyelország, Ausztria, Magyarország, Szerbia, Franciaország, Portugália, Csehország és Szlovákia) protestantizmusát ismertető előadásokat hallgathatták meg, hanem alkalom nyílt minden résztvevő személyes bemutatkozására, élénk plenáris vitákra és a hűvös (!) württembergi éjszakába nyúló kötetlen beszélgetésekre, találkozásokra is.

A lipcsei Diaszpórakutató Intézet által kezdeményezett konferenciasorozat immár második állomása kitűnő lehetőséget biztosított a feltöltekezésen és a pihenésen túl a még ma is élő kölcsönös előítéletek lebontására a személyes találkozásokon keresztül; inspiráló légköre megerősítést jelentett a résztvevők számára abban, hogy az európai történelmi protestantizmus minőségi kisebbségként ma is fontos küldetést teljesít a sok tekintetben a válság tüneteit mutató európai kontinensen.

Gonda László