Kultúrkörök

Türingiában a maguk szentjeként tisztelik Erzsébetet, és egyéves ünnepségsorozat keretében emlékeznek meg róla. Wartburg várában – ahol jó háromszáz évvel a magyar királylány után Luther talált menedéket – kiemelkedően színvonalas kiállítást rendeztek Erzsébetről, európai kontextusba helyezve őt. A történelmi környezet különleges hangulatot biztosít a megjelenített tárgyaknak, dokumentumoknak, emlékeknek. Látható itt az Erzsébet által használt zsoltárkönyv, a királylány ünnepi palástja, valamint az az egyszerű darócruha, amelyre azt felcserélte. Ez utóbbit a hagyomány szerint Assisi Szent Ferenctől kapta, akinek szellemisége és egyszerűsége nagy hatást gyakorolt rá.

A kiállítás anyagát igazi európai összefogás keretében tucatnyi ország gyűjteményeiből, köztük számos magyar múzeum értékei közül válogatták össze (A kiállítás katalógusaként megjelent, Elisabeth von Thüringen – Eine Europäische Heilige című, több mint hatszáz oldalas kötetben [Michael Imhof Verlag, Petersberg, 2007] dr. Korányi András tanulmánya is olvasható. – A szerk.) Wartburg várában – stílusos módon – a Luther Mártonra gyakorolt rendkívüli hatást érzékelteti az utolsó termek anyaga. Az itt olvasható szemelvények egyértelműen igazolják, hogy a reformátor milyen nagyra értékelte Árpád-házi Szent Erzsébet személyét. Kifejezésre juttatta, hogy ez az önfeláldozó asszony sokkal közelebb állt a jézusi modellhez, mint a pápai egyház megannyi nagy hatalmú képviselője, élén a pápával.

A kiállításnak a későbbi hatástörténetet bemutató másik része a múzeummá átalakított eisenachi Predigerkirchében látható. A számos piros-fehér-zöld szalagos koszorút szemlélve jó érzéssel állapíthattuk meg, hogy Magyarországról is igen sok látogató érkezett az Erzsébet-kiállításra. A Szent Erzsébet által alapított egykori ispotály romjainál pedig ottjártunkkor éppen egy római katolikus zarándokcsoport tartott áhítatot.

A Türingiai Evangélikus Egyház, élén Christoph Kähler püspökkel mindent megtesz annak érdekben, hogy Erzsébet öröksége ma is élő legyen. Könyveket jelentetnek meg, előadás-sorozatokat rendeznek, valamint – a leleményes szeretet jeleként – úgynevezett Erzsébet-kenyeret árusítanak, hogy a bevételből egy tanzániai szülőotthont támogassanak.

Az egyház július 22-i központi ünnepségére meghívást kapott Fabiny Tamás püspök és felesége – e sorok írója – is. A meghívást talán az is indokolta, hogy Szent Erzsébet szülővárosa, Sárospatak az Északi Egyházkerületben található. Az ünnepi istentiszteletre az Eisenach központjában álló György-templomban kerül sor. Közvetlenül a wormsi birodalmi gyűlés után, 1521. május 2-án – két nappal a Bölcs Frigyes által megszervezett színlelt elrablása előtt – maga Luther is prédikált itt. (Az ezt követő wartburgi tartózkodása során is éppen a templom névadójára tekintve viselte a Junker Jörg álnevet.) További rangot ad a templomnak, hogy 1685. május 23-án itt keresztelték meg Johann Sebastian Bachot. A Luther-, illetve a Bach-ház a város fő nevezetességei közé tartozik. Bármilyen hihetetlennek tűnik is, de a György-templomban még az egyházfit is Luthernek hívják! Igaz, nem Mártonnak, hanem Walternak. Feleségével, Petra Lutherrel pedig a Luther-ház földszintjén, a kávézó-könyvesboltban találkoztunk.

A látványos külsőségekkel kísért istentiszteleten a magyar püspök a türingiai egyházi perikóparend szerint az arra a vasárnapra kijelölt textus, Lk 9,12–17 alapján hirdette az igét. Kiemelte, hogy Erzsébet nem a magyaroké, nem is a türingiaiaké, hanem Jézusé. A szegények és elesettek gyámolítójaként Jézusnak a kenyércsodát megelőző szavát teljesítette be: „Ti adjatok nekik enni!” (Lk 9,13) Reményét fejezte ki, hogy ez a lelkület átjárja végre Európa egyházait és társadalmait.

Az alkalmat a média élénk érdeklődése övezte. Az istentiszteleten jelen volt a türingiai televízió, továbbá a püspöktől interjút kért az MDR rádiócsatorna és számos újság. Vasárnap este a világhírű Ton Koopman vezényletével ünnepi koncertet rendeztek a György-templomban. Az ünnepségsorozat sikeréhez magyar művészek is hozzájárultak: az eisenachi Szent Anna-templomban a Szent Efrém férfikar, a budapesti kórusiskola tanárainak női kara, valamint Palya Bea énekes egy Szent Erzsébetről szóló misztériumjátékot adott elő (képünkön) kirobbanó sikerrel.

A magyar látogatók eisenachi szolgálata szorosabbra fűzte a rendszerváltozás óta némileg meglazult magyar–türingiai evangélikus kapcsolatokat. Szent Erzsébet személye, akár egy híd, ma is összeköti a két népet és a két egyházat. Tanulhatunk abból, ahogyan a németek a hagyományaikat őrzik. Úgy becsülik meg Szent Erzsébetet, hogy a hangsúlyt nem valamiféle érdemszerző cselekedetre, hanem az alázatra és a hősies önfeláldozásra teszik.

Talán mi, magyarországi evangélikusok is felfedezzük, hogy Erzsébet – a kétezer éves egyház e kiemelkedő személyisége – hozzánk is tartozik.

Fabiny Katalin