Keresztutak

Jutta Hausmann, a budapesti evangélikus teológia ószövetségi tanszékének a professzora Az erőszak kérdése a Koránban témakörben tartotta meg nagy érdeklődéssel kísért előadását A Biblia és a Korán című szegedi nemzetközi konferencián.

– A világpolitikában a keresztény és az iszlám vallás szembenállását tapasztalhatjuk. Annak lehetünk tanúi, hogy G. W. Bush keresztény hadjáratot indított a „Gonosz” ellen. Kutatásai szerint a két kultúra két alapkönyve, a Biblia és a Korán valóban sugallja ezt az erőszakot, amit a világban tapasztalhatunk magunk körül?

– Mind a Bibliában, mind a Koránban emberi tényezőkről van szó, és az emberi léthez sajnos hozzátartozik az erőszak mint életforma, ha tetszik, ha nem. Ez a Bibliában és a Koránban témaként is szerepel. De nem jelenti feltétlenül azt, hogy vagy a Biblia, vagy a Korán képviseli az erőszakot mint kívánatos megoldást, de számol azzal. Ez egészen más, mintha azt olvasnánk ki, hogy mindenképpen erőszakkal kell megoldani a problémákat. Ahol nagyon előtérben áll a fundamentalista megközelítés, ott fundamentalista módon szó szerint olvassák a szent szövegeket. A politikai hatalommal rendelkezők ugyanilyen bigott módon vihetik át a szent szövegeket a mai társadalmi értékrendszerbe.

– A Korán Ön szerint mennyire sugalmaz olyan erőszakos gondolatokat, amelyek a fanatikusok viselkedését megmagyarázhatnák?

– Óriási félreértés, ha azt gondolnánk, hogy a Korán kifejezetten erőszakról beszél, és a fundamentalizmus magatartását támogatná. Az iszlámnak tulajdonképpeni törekvése a béke, mint az iszlám szó maga is kifejti. Hasonlóan a keresztény vallás történelméhez, a középkorban keresztes háborúkhoz vezetett a Biblia szó szerinti olvasása. Katonai fellépéssel terjesztették a keresztény hitet. Másik példa a boszorkányüldözés, ahol szintén élt egy olyanfajta bibliai értelmezés, amely abból indult ki, hogy ami Isten ellen való, azt ki kell irtani.

– Ön szerint hogyan lehet egyáltalán fellépni a fanatikusokkal szemben, milyen eszközökkel?

– A fanatizmus arról is tanúskodik, hogy érzelmi szinten óriási problémák vannak. A fundamentalisták erőszakos fellépése azt mutatja, hogy racionális eszközökkel nem lehet sikerrel fellépni ellenük. Lehetőséget csak abban látok, ha a másik oldal nem erőszakkal válaszol az erőszakra. Máskülönben csak egy olyan spirális folyamat indul el, ami végtelen. A fundamentalizmussal szemben csak azt a módszert látom célravezetőnek, ha újra és újra megpróbálkozunk a párbeszéddel. Sokan azt mondják, én álmodozom, de más megoldást nem látok, mint a kommunikációra, a párbeszédre való törekvést. Az irracionalitáson kívül a másik fontos eleme a fundamentalizmusnak, hogy az egyénnek óriási biztonságot ad. Egy keretet kap az élete, amelyben gondolkodás nélküli biztonságban élhet.

– Úgy gondolja, hogy a politika eszköztárában vannak olyan kommunikációs eszközök, amelyekkel ezt meg lehet valósítani?

– A fundamentalista oldalon az egyénnek kell látnia: emberként el van fogadva. De az a gondolatrendszer és azon eszközök nem, amelyekkel él. Én más utat nem tudok elképzelni.

Forgách Ilona (Csongrád Megyei Napilap, 2007. szeptember 1.)