A hét témája

A református, az evangélikus és a baptista egyház bevonásával 1996-ban alapított Protestáns Média Alapítvány megbízásából néhány éve egy református, evangélikus és baptista teológusokból, nyelvészekből és irodalmi szaktekintélyekből álló, tíztagú munkacsoport dolgozik azon, hogy elkészítse a Károli-Biblia legújabb revízióját. Őket további munkatársak segítik feladatuk végzésében, a Biblia üzenetének tolmácsolásában.

Nagy öröm, hogy az újat – vagyis az Újszövetséget – immár kezünkben tarthatjuk. Bár az Ószövetség-fordítás munkálatai még javában folynak, reménység szerint 2008-ban, a Biblia évében megjelenhet majd a teljes Szentírás: Károli Gáspár több mint négyszáz éves fordításának újonnan revideált kiadása.

Az Újszövetség próbakiadásként látott napvilágot. Szövegének gondozásában, a fordítás elkészítésében különösen is dr. Kozma Zsoltnak, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet nyugalmazott újszövetséges teológiaprofesszorának áldozatos munkáját kell megemlítenünk. Az elkészült fordítás az 1908-ban megjelent, úgynevezett revideált kiadás alapján készült, a korábbi kiadások figyelembevételével. Ez az Újszövetség-fordítás – és majdan a teljes bibliafordítás – hidat próbál verni a Károli-Biblia és a Magyar Bibliatársulat által 1975-ben megjelentetett Szentírás, valamint ez utóbbinak a javított kiadása között.

Baranyi József, a Protestáns Média Alapítvány elnöke, az új Szentírás-fordítás szorgalmazója és megszervezője így foglalja össze a fordítás koncepcióját: „A szöveghűség mellett alapvető célunk az úgynevezett revideált kiadás archaizáló szövegének modernizálása volt, de igyekeztünk megőrizni és helyreállítani a »Károli-jelleget«, azt, ami nyelvezetében veretessé tette ezt a bibliafordítást. Alapvetően egyetértünk az utolsó – második világháború utáni – revíziós szakbizottság célkitűzéseivel, és ennek megfelelően a jelen átdolgozás feladata is, hogy kiküszöbölje az 1908-as revízió hibáit, megszüntesse a régies nyelvhasználatot, helyreállítsa az eredeti Károli-fordítást ott, ahol az megromlott, továbbá tekintetbe vegye az új tudományos eredményeket.”

A fordítási munkában nagy hangsúly került arra, hogy ebben az új-régi Károli-féle Újszövetségben az „ó” és az „új” egymást nem kizárva, hanem egymás mellett jelenhessen meg. A fordítás törekszik a pontos, szabatos nyelvi megfogalmazásra, ezért például az első boldogmondásban nem lelki szegényeket, hanem lélekben szegényeket olvasunk (Mt 5,3). Hadd emeljek ki még néhány igehelyet, hogy betekintést kapjunk az új Újszövetség-fordítás nyelvi világába; abba, amely megőrzi, ápolja nagy bibliafordítónk örökségét, ugyanakkor a napjainkban a Kárpát-medencében élő, magyar nyelven beszélő emberek számára igyekszik közel hozni a Biblia üzenetét!

Simeon így ad hálát Istennek e szerint a fordítás szerint: „Most bocsátod el, Uram, a te szolgádat a te beszéded szerint békességben, mert szemeim látták a te üdvösségedet, amelyet minden nép szeme láttára készítettél, világosságul a pogányok megvilágosítására, és népednek, Izráelnek dicsőségére.” Majd pedig ezt mondja Máriának: „Íme, ő sokak elesésére és feltámadására rendeltetett Izráelben, és jelül, amelynek ellene mondanak. Sőt a te lelkedet is áthatja az éles tőr, hogy sok szív gondolatai nyilvánvalókká legyenek.” (Lk 2,29–32.34–35)

A mennyek országáról szóló példázatok gyűjteménye után Máté evangéliumában ezt olvassuk: „Ő (Jézus) pedig ezt mondta: Ennélfogva minden írástudó, aki megtanulta, milyen a mennyek országa, hasonló az olyan gazdához, aki ót és újat hoz elő kamrájából.” (13,52) Hiszem, a Gazda kegyelme, hogy az „újat” előhozta számunkra. Az a reménységünk, hogy hamarosan az „óval” is megajándékoz bennünket. Öröm, hogy ezt a feladatot olyan „írástudókra” bízza, akik a tőle kapott bölcsességgel és felelősséggel fáradoznak a Szentírás üzenetének megértésében és tolmácsolásában.

Az Újszövetség-kiadás megrendelhető a Protestáns Média Alapítvány címén: 1204 Budapest, Ady E. u. 89. Ára 2500 Ft.

Varga Gyöngyi