Keresztutak

Kibővített, nyilvános szerkesztőbizottsági ülést tartott a Theologiai Szemle című folyóirat Győrben. A Biblia – teológia – ökumené címmel megrendezett tanácskozásnak – melyen a szerkesztőbizottság tagjain kívül környékbeli lelkészek és református teológiai hallgatók voltak jelen – október 9–10-én az evangélikus püspöki hivatal adott helyet.

A tudományos ülés nyitányaként a házigazda, Ittzés János evangélikus elnök-püspök tartott áhítatot a Biblia évének igéje, Jel 1,3 alapján („Boldog, a ki olvassa, és a kik hallgatják e prófétálásnak beszédeit, és megtartják azokat, a melyek megírattak abban; mert az idő közel van”; Károli-fordítás).

A Magyar Bibliatársulat főtitkára, dr. Pecsuk Ottó a Biblia évéről beszélt mint az ökumenikus konszenzus jeléről. Szólt az eredményekről, az ökumenikus közeledésről és a még meg nem valósult lehetőségekről, például egy ökumenikus bibliafordítás készítéséről; erre már van példa több nyelven, de elkészítése nem kevés „áldozatba” került a római katolikus, a protestáns és az ortodox teológusoknak.

Dr. Vladár Gábor, a Pápai Református Teológiai Akadémia rektora meglepő szemléltetőeszközzel érkezett: a Codex Vaticanus B 1209-es – görög nyelvű Biblia – hasonmás kiadásának hatalmas kötetét hozta magával. Ezzel illusztrálta Az újszövetségi kánon kialakulásának tárgyi hermeneutikai feltételeiről címet viselő előadását. Többek között hivatkozott D. Trobisch kánontörténeti elméletére, röviden ismertette a Marcion által összegyűjtött Újszövetséget (Kr. u. 150), melyről különböző elméletek születtek érvényességét és elsőségét illetően. Öröm volt látni a pápai teológus ifjúság egy csoportját a hallgatók között.

Kalota József ortodox érseki vikárius egy tanulmányt ismertetett a Septuagintáról, a héber Ószövetség görög nyelvű fordításáról. Szuhánszky T. Gábor metodista lelkész, az Aliansz Magyar Evangéliumi Szövetség főtitkára a hazai metodista egyház küldetéséről és a Biblia évében végzett szolgálatáról szólt. A beszámolót Lentulai Attila református esperes folytatta arról, hogy milyen gyülekezeti és ökumenikus programokat és alkalmakat tartottak a Győr–Sopron–Pápai Református Egyházmegyében ebben a Szentírásra összpontosító évben.

Dr. Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára, a Theologiai Szemle felelős szerkesztője a folyóirat szerkesztésének és terjesztésének helyzetét foglalta össze. Végül rövid hozzászólások után dr. Kádár Zsolt református esperes, a szerkesztőbizottság elnöke értékelte és köszönte meg az elhangzottakat, majd zárta imádsággal az ülést.

A bizottság kis csoportja – az ökumené gyakorlati és személyes bizonyságaként – látogatást tett a római katolikus püspökségen.

Dr. Pápai Lajos megyés püspök a kapuban fogadta a vendégeket, majd bemutatta az ősi műemlék épületet, elsőként az előtérben kiállított püspöki palástot és a mennyezeten a második világháborús golyók nyomait.

A látogatók megrendülten hallgatták Apor Vilmos egykori püspök mártíriumának történetét: 1945 nagypéntekén kétszázhetven nőt és gyermeket rejtett és védelmezett a pincében a szovjet katonák elől. Egyiküket szabályosan ki kellett toloncolnia a bejáratig. A katona először a mennyezetre lőtt egy sorozatot, azután pedig rálőtt a teljes püspöki díszben útjába álló Apor Vilmosra. Tettétől megrémülve társaival együtt elmenekült.

A püspök életét már nem lehetett megmenteni, húsvétkor halt meg. Életét adta a híveiért. Az ökumenikus kis gyülekezetnek – mint egy kórusnak – a szívéből fölszakadt a katolikusokkal közös gyülekezeti ének: „Hadd menjek, Istenem, mindig feléd…”

A látogatók ezután a gyönyörű püspöki kápolnát tekintették meg, benne egy hordozható, Mária Terézia korabeli – és ma is működőképes – sípos orgonát, majd a hatalmas könyvtárat és a termeket keresték fel. A vizitációt kötetlen beszélgetés zárta a vendéglátó lakásán. Kedves meglepetés volt, amikor Pápai Lajos elárulta, hogy régóta rendszeres olvasója a Theologiai Szemlének.

Karsay Eszter