Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2008 - 43 - Károlyi Gáspár

A hét témája

Károlyi Gáspár

1563: Károlyi Gáspár – más írásmóddal Károli – (eredeti nevén Radics vagy Radicsics Gáspár) wittenbergi és svájci tanulmányok után elfogadta a gönci gyülekezet meghívását.

1586: pestisjárványban elveszítette feleségét és három gyermekét, ekkor határozta el a teljes Biblia magyarra való fordítását. Jelentõs anyagi támogatást kapott ehhez a környék nemesi birtokosaitól: Ecsedi Báthory Istvántól, Mágócsy Andrástól és Gáspártól, Rákóczi Zsigmondtól. A fordítást többedmagával végezte, de egymaga volt a könyv gondozója, szerkesztõje, sajtó alá rendezõje és kiadója. A szövegekhez lapszéli jegyzeteket, a fejezetek elé pedig tartalmi összefoglalót is készített.

Mágócsy András és Gáspár halála után a vizsolyi és tállyai birtokok kezelõjeként Rákóczi Zsigmond lett a bibliafordítás legfõbb patrónusa. Õ hozatta a lengyel származású Mantskovit Bálint nyomdászt Vizsolyba. A tipográfus odatelepített nyomdájában Németalföldrõl hozott új betûkkel, Lengyelországból beszerzett papírra nyomtatta ki a Bibliát. (A Vizsoly mellett Lengyelországba vezetõ kereskedelmi út is indokolja, hogy miért ezen a településen nyomtatták a könyvet.)

1589. február 18.: elkezdték a nyomtatást, amely ettõl kezdve gyakorlatilag párhuzamosan zajlott a fordítással. Az elkészült fejezeteket sok esetben – szinte laponként – a Göncön tanuló Szenczi Molnár Albert vitte át gyalog a vizsolyi nyomdába.

1590. július 20.: befejezték a nyomtatást. A 2412 oldalas, mintegy hat kilogramm súlyú mû két kötetben, nyolcszáz példányban jelent meg Károli Gáspárnak az 1590. Szent Jakab havában kelt ajánlásával. A címlapon a megjelenés idejeként 1590. Boldogasszony hava olvasható.

Az eredeti kiadásból ötvenkét példány maradt fenn, közülük huszonnégy külföldön van.

A vizsolyi templomban látható Biblia sokáig kézbe vehetõ volt, miután azonban egyre több lap hiányzott belõle, üvegtárlóba került. A felbecsülhetetlen eszmei értékû vizsolyi Szentírást 2002. február 10-én ellopták, de a következõ esztendõ szeptemberében Komáromban, egy elhanyagolt épületben, egy tartály alatt, fóliába csomagolva megtalálták.