Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2008
- 43
- Károlyi Gáspár
A hét témája
Hozzászólás a cikkhez
Károlyi Gáspár
1563: Károlyi Gáspár – más írásmóddal Károli – (eredeti nevén Radics vagy Radicsics Gáspár)
wittenbergi és svájci tanulmányok után elfogadta a gönci gyülekezet meghívását.
1586: pestisjárványban elveszítette feleségét és három gyermekét, ekkor határozta
el a teljes Biblia magyarra való fordítását. Jelentõs anyagi támogatást kapott
ehhez a környék nemesi birtokosaitól: Ecsedi Báthory Istvántól, Mágócsy Andrástól és
Gáspártól, Rákóczi Zsigmondtól. A fordítást többedmagával végezte, de egymaga
volt a könyv gondozója, szerkesztõje, sajtó alá rendezõje és kiadója. A szövegekhez
lapszéli jegyzeteket, a fejezetek elé pedig tartalmi összefoglalót is készített.
Mágócsy András és Gáspár halála után a vizsolyi és tállyai birtokok kezelõjeként
Rákóczi Zsigmond lett a bibliafordítás legfõbb patrónusa. Õ hozatta a lengyel
származású Mantskovit Bálint nyomdászt Vizsolyba. A tipográfus odatelepített
nyomdájában Németalföldrõl hozott új betûkkel, Lengyelországból beszerzett
papírra nyomtatta ki a Bibliát. (A Vizsoly mellett Lengyelországba vezetõ kereskedelmi
út is indokolja, hogy miért ezen a településen nyomtatták a könyvet.)
1589. február 18.: elkezdték a nyomtatást, amely ettõl kezdve gyakorlatilag párhuzamosan
zajlott a fordítással. Az elkészült fejezeteket sok esetben – szinte laponként
– a Göncön tanuló Szenczi Molnár Albert vitte át gyalog a vizsolyi nyomdába.
1590. július 20.: befejezték a nyomtatást. A 2412 oldalas, mintegy hat kilogramm
súlyú mû két kötetben, nyolcszáz példányban jelent meg Károli Gáspárnak az
1590. Szent Jakab havában kelt ajánlásával. A címlapon a megjelenés idejeként
1590. Boldogasszony hava olvasható.
Az eredeti kiadásból ötvenkét példány maradt fenn, közülük huszonnégy külföldön
van.
A vizsolyi templomban látható Biblia sokáig kézbe vehetõ volt, miután azonban
egyre több lap hiányzott belõle, üvegtárlóba került. A felbecsülhetetlen eszmei
értékû vizsolyi Szentírást 2002. február 10-én ellopták, de a következõ esztendõ
szeptemberében Komáromban, egy elhanyagolt épületben, egy tartály
alatt, fóliába csomagolva megtalálták.
::Nyomtatható változat::
|