Keresztutak
Gyömbéres csirke kásával és bundás almával
Terítéken a reformáció korabeli ételek
A SZERZŐ FELVÉTELE |
Elsõ alkalommal – mintegy bevezetésképpen – dr. Dienes Dénes professzor, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia Egyháztörténeti Tanszékének vezetõje magáról Lutherrõl tartott elõadást. És hogy a hallgatóság még inkább közel kerülhessen a nagy reformátor alakjához, a gyakorlatban is felidézték Luther egyik kedves szokását: búzasörrel koccintottak.
Október 28-án a muzsikáé volt a fõszerep – Varga László, a gyülekezet kántora zenei betétekkel tûzdelt elõadásával varázsolt reneszánsz hangulatot a deszkatemplomba.
Szerdán 16. századi receptek alapján készített étkek kerültek terítékre. Így a kor fõúri lakomáinak jellegzetes fûszerei – gyömbér, sáfrány és szegfûbors – ízesítették a szeretetvendégség húsételeit is. Melléjük barna kenyeret és köleskását fogyaszthattak a vacsorameghívást elfogadók.
Egy igazi lakomáról a desszert sem hiányozhat. A 16. századra jellemzõen az erre az alkalomra készített édességekbe sem tettek cukrot, hanem elsõsorban mézzel édesítették a ribizlis pitét, a bundás almát és a puszedlit. S hogy minden könnyebben csússzon, ezen az estén kétféle nemes bor került a kancsókba. Mindehhez Vitányi Csaba és Varga Zsuzsa kamarazenészek – hegedûre és csembalóra írt – korabeli darabokat adtak elõ.
Az utolsó elõtti napon dr. Balogh Judit, a Miskolci Egyetem adjunktusa a reformáció korának mindennapjairól szólt.
A záró estén, október 31-én a lutheri idõkre jellemzõ vesperás liturgia szerint ökumenikus istentiszteletet tartottak, amelyen Huszár Gál 1574-ben kiadott énekeskönyvébõl is csendültek fel énekek.
Boda Zsuzsa