Napról napra

Új nap – új kegyelem
Vasárnap Az Úrtól jön a szabadítás. Legyen áldásod népeden. Zsolt 3,9 (1Kor 16,13; Lk 17,20–24; Róm 14,7–9; Zsolt 90) Hazánk nem könnyû helyzetében, szomorú állapotában a keresztény ember felelõssége ebben is ... >>

Élő víz

A Zsidókhoz írt levél – tanúskodás
Megtévesztõ a levél címe, hiszen nem is annyira levélrõl van szó, mint inkább tanító szándékú értekezésrõl, amelyet az egyébként ismeretlen szerzõ „intõ szónak” nevez. Az olvasók elõtt egy olyan gyülekezet képe rajzolódik ki, amelynek tagjaira a hitbeli erõtlenség és elbizonytalanodás jellemzõ. Talán Krisztus visszajövetelének „késése”, talán külsõ körülmények tették, de a szerzõ szerint szükség volt arra, hogy a levél olvasói ismét felfedezzék, kicsoda is Krisztus, és mit tett értük. >>

HETI ÚTRAVALÓ
Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja! (2Kor 6,2) >>

A kinyilatkoztatás értelmezésének hagyományos és új modelljei
A keresztény teológia egyik – évszázadok alatt kikristályosodott – alapfelismerése, hogy Isten akaratának, természetének és céljainak megértése emberi eszközökkel nem lehetséges. Magunktól nemcsak hogy kapcsolatba nem léphetünk vele, de mondani sem tudunk róla semmit. Amikor a teológia kinyilatkoztatásról beszél, akkor annak a meggyõzõdésének ad hangot, miszerint õ maga is rászorul arra, hogy „elmondják neki, kicsoda Isten”. A kinyilatkoztatás teológiai értelemben tehát azt jelenti, hogy Isten önmagát tárja fel, önmagáról tanúskodó megnyilatkozással fordul az ember felé, a vele való találkozás és a vele való közösségre lépés aktusában. >>

Egy jó baráthoz írt reformátori levél
Ötszázhuszonöt éve született dr. Luther Márton (Eisleben, 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) Az alábbi – sokak számára ismeretlen – levelében Luther azon okokat adja elõ, amelyek arra kényszerítették õt, hogy VIII. Henrik angol királlyal keményen bánjon el, a „Felelet Henrik angol királynak a babiloni fogságról szóló értekezés ellen írt könyvére” címû írásában. Ez a személyes hangvételû írás talán négyszáznyolcvanhat év múltán is hozzásegít bennünket a reformátor személyiségérõl kialakult kép teljesebbé tételéhez. A levelet – Garai András jóvoltából – rövidítve, de nem értelemzavaró kihagyással, betû szerinti pontosságra törekedve közöljük dr. Masznyik Endre fordításában. >>

Egyházunk egy-két hete

Üllõi úti emléktábla-avatás november 4-én
Halálának ötvenedik évfordulóján emléktáblát állítottak Maléter Pál tiszteletére a Magyarországi Evangélikus Egyház Üllõi úti székházának falán. >>

Kong a háborús harang
Az elmúlt vasárnap ünnepi istentisztelet keretében adott hálát a maroknyi – körülbelül hetven egyháztagból álló – gyõrsági gyülekezet százötven éves harangjáért. >>

Mennyei harmónia
A hagyományokhoz híven a reformáció ünnepét megelõzõ vasárnapon gyûltek össze ismét az Észak-Pest és Nógrád megyei énekkarok, hogy – az éneklés öröméért és Isten dicsõségére – bemutassák egymásnak új darabjaikat. Az idei évben Ikladon találkoztak a kórusok. A templom kissé szûkösnek bizonyult, de – a jelenlévõk nagy meglepetésére – a kétszázötven férõhelyen háromszázhuszan is elfértek. >>

Iktatás Pécsett
Dr. Balikó Zoltán személyében a Pécsi Evangélikus Egyházközségben negyvenhét éven át szolgált lelkészelõd – Balikó Zoltán – legidõsebb fiát iktatta a gyülekezet felügyelõi szolgálatába múlt vasárnap Németh Zoltán. Az ... >>

Keresztutak

Protestáns „demonstráció”
A budavári evangélikus templomból fáklyákkal vonultak át a hívek október 31-én a Szilágyi Dezsõ téri református istenházába, hogy a reformáció emléknapján – mindkét protestáns felekezet tagjai – úrvacsorás istentisztelet keretében ... >>

Reformáció földrengésbiztos alapokon
Budapest Fõváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata még 2007-ben határozta el, hogy – a Budapest- Fasori Evangélikus Egyházközség kezdeményezésére – a helyi protestáns gyülekezetekkel összefogva létrehozza a Reformációi emlékparkot. A tavalyi alapkõletétel, majd a létesítmény idén pünkösdkor történt átadása után elérkezett az az esemény, amelynek megünnepléséhez igazán méltó helyszínül szolgálhat ez az emlékpark. Október 31-én a fasori evangélikus templom mellett, a reformáció négy alapvetõ üzenetét szimbolizáló emlékmû négy monumentális oszlopának tövében négy protestáns felekezet közösen adott hálát a négyszázkilencvenegy éve megindult reformáció megõrzött hagyományaiért, ma is tapasztalható vívmányaiért és biztos jövõt jelentõ útmutatásáért. >>

Nem ünnepi rendezvénysorozat, villámcsõdület
Nem ünnepi rendezvénysorozattal, csupán rövid, de annál fiatalosabb „akcióval” – egyfajta flash mob, azaz villámcsõdület keretében – emlékeztek október 30-án Budapesten a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) százhuszonöt ... >>

Eszéki évfordulók
Egy teljes órára – kis túlzással – az egész ország figyelmének középpontjába került október 26-án az eszéki evangélikusság. A horvát televízió vasárnap délelõtt egyenes adásban közvetítette azt az istentiszteletet, amelyen az Eszéki Evangélikus Egyházközség temploma fennszentelésének századik évfordulóját és a reformáció napját ünnepelte. >>

Nemzeti estély Miskolcon
Minden kezdetnek hosszú elõtörténete van. Volt két neves miskolci lelkész, akik szívükön viselték a város sorsát. Kartal Ernõ katolikus pap, minorita szerzetes, a rend magyar tartományfõnöke és Veczán Pál evangélikus esperes sûrûn találkoztak, hogy keressék az értékelvû politizálás lehetõségeit. >>

Szembenézni a globalizációval
Tág ölelésû, de nagyon aktuális témáról tartottak konferenciát a közelmúltban négy európai ország egyházai. A globalizáció mint kihívás az egyházak számára – e kérdéskört igyekeztek körüljárni vesztfáliai, lengyel, magyar és olasz protestáns egyházak képviselõi. Az egymás közötti, határokon átnyúló együttmûködés egyik formája, hogy kétévente közös szimpóziumot rendeznek különbözõ helyszíneken. Legutóbb, 2006 áprilisában Budapest, az idén pedig Varsó adott otthont a tanácskozásnak. >>

Százhuszonöt éve alakult meg a KIE
Van egy gyûrûm, mely nekem különösen is becses emlék. Ez a gyûrû annak a jegygyûrûnek a másolata, amelyet 1525- ben Bóra Katalin ajándékozott férjének, Luther Mártonnak. A másolat a néhai NDK-ban készült, 1967-ben, a reformáció négyszázötvenedik évfordulóján; ezt a bevésett felirat is tanúsítja. De a gyûrû elsõsorban nem ezért fontos a számomra, hanem amiatt, ahogyan kaptam. >>

Gyömbéres csirke kásával és bundás almával
„A reformáció hetében tudjunk meg többet a korról” – gondolta a miskolc-tetemvári református gyülekezet lelkipásztora. A gondolatot tett követte: az elmúlt héten Fehér Norbert öt estén át invitálta a híveket és az érdeklõdõket a deszkatemplom gyülekezeti termébe. >>

Ökumenikus püspöktalálkozó
Ökumenikus püspöktalálkozóra került sor november 4-én az Északi Egyházkerület székházában. >>

Evangélikusok

Guruló könyvesbolt
Hogyan terjesztheti a Magyarországi Evangélikus Egyház Luther Kiadója saját köteteit hatékonyabban, miként juttathat el több könyvet a „belsõ” piacnak tekinthetõ gyülekezetekbe? Bár a fejlesztési tervek között szerepel a belsõ, egyházi terjesztés hatékonyságának növelése, s a kiadó vezetõségének több ötlete is van arra, hogy hosszabb távon miként lehetne ezt elérni, az utóbbi hetekben egy egészen sajátos, a maga nemében egyedülálló kezdeményezés is létrejött, amely ugyancsak ezt a célt próbálja szolgálni. >>

Csak Isten áldásával boldogulhatunk
Gyakran mondott és hallott mondataink ki vannak téve annak a veszélynek, hogy megszokottá válnak. Nemcsak a hétköznapi beszédben elmondott – például a szokásból odavetett, köszönésnek aligha nevezhetõ – szavainkkal, de olykor még az istentiszteleteinken elhangzó, alkalomról alkalomra ismétlõdõ fontos igékkel, imádságokkal is így vagyunk. Vagy még sohasem fordult elõ velünk, hogy csak az „Ámen” mondásakor ocsúdtunk fel, amikor már véget ért a hitvallás vagy a Miatyánk? >>

Petrõczi Kata Szidónia
Nemeskürty István irodalomtörténetében ezt írja: „…meghökkentõen õszinte hang, micsoda költõi remeklés, irodalmunk történetében mennyire elõzmények nélkül való, csak egy Balassihoz hasonlítható… õt a saját belsõ világa foglalkoztatja, s ebbõl a magyar költészetben mindeddig ismeretlen világból annyit tár fel, és olyan mélységekbe viszi olvasóját, hogy az a legnagyobb elismerésünkre méltó.” Verseit magának írta: „Csak magamban tartom holtig gyötrelmimet / versekkel enyhítem keserûségemet. / Kinek terjeszthetném elejbe sebemet, / Nincs, csak sírván nézem írott verseimet.” Petrõczi Kata Szidónia háromszáz évvel ezelõtt – 1708. október 21-én – halt meg, negyvenhat éves korában. Agyvérzés vitte el. Kéziratban maradt verseit mintegy százötven évvel halála után találták és jelentették meg. Két gyönyörû énekét (EÉ 350, 373) istentiszteleteinken mi is énekeljük. >>

„Az ember nem létezhet másképp, csak ha a gyökereire épít”
A bor sok helyen szerepel a Bibliában, és szakrális szerepe miatt különleges helyet foglal el a keresztény ember életében. E nemes ital készítését tekinti élethivatásának – folytatva szülõi, nagyszülõi örökségét – Opperheim József borász. Makacssága, elhivatottsága révén lassan bevonul a borkedvelõk köztudatába a festõien szép, tájba simuló, Somogy megyei kis település, Kötcse neve, ahol él és dolgozik. A mindig vidám gazdának minden betérõhöz van egy kedves szava, szomjasan pedig talán még soha nem távozott tõle vendég. A kiváló borász a helyi evangélikus egyházközség aktív tagja, gondnoka is. >>

Dr. Cserháti Sándor
Dr. Cserháti Sándor 1930. június 21-én született. Gimnáziumi tanulmányait 1941-ig Mohácson, 1941–48 között a ciszterciek pécsi Nagy Lajos Gimnáziumában végezte. Teológiai tanulmányait 1948-ban a Pécsi Tudományegyetem soproni Evangélikus Hittudományi Karán kezdte, majd Budapesten, az idõközben Evangélikus Teológiai Akadémiává átszervezett intézményben 1953-ban fejezte be. >>

Gémes István
Gémes István Szarvason született 1927-ben. Bölcsészeti tanulmányok után Sopronban és Budapesten végzett evangélikus teológiát. 1953-ban szentelték lelkésszé szülõvárosa Ótemplomában. >>

Megtalálni az elveszett harmóniát
A nõi misszió legalább annyira szolgálja a férfiak javát, mint a nõkét. E látszólag ellentmondást hordozó megállapítást igazolják Brebovszkyné Pintér Márta tapasztalatai, akivel az általa vezetett Nõi Missziói Szolgálat tízéves fennállásának apropóján beszélgettünk. A negyedszázada Luther-kabátot viselõ lelkésznõt az elmúlt évtized benyomásairól és feladatairól faggattuk – no és persze arról, hogy mit jelent nõnek lenni. >>

e-világ

Az én hidam
Átadták a forgalomnak szeptember 30-án a Megyeri hidat. A megvalósításában közremûködõ M0 Északi Duna-híd Konzorcium ebbõl az alkalomból kétszázhetvenöt oldalas könyvet jelentetett meg, így köszönve meg az építõknek áldozatos munkájukat. A kiadványban sokan elmondják, miért tartják magukénak az elkészült alkotást, ezért a címe: Az én hidam, a Megyeri híd. E sorok írója megtiszteltetésnek érzi, hogy – a tervezést irányító UNITEF–CÉH Kkt. fõtervezõje, Hunyadi Mátyás és Kisbán Sándor hídtervezõ fõmérnök mellett – mint építész maga is közremûködhetett a pilonok tervezésében. Az alábbiakban a kötetben megjelent gondolatai olvashatók. >>

Környezetbarát temetkezés?!
Bizony, néhány éve már ilyen is van. Az alábbiakban kísérletet teszek arra, hogy beszámoljak néhány, az utóbbi években megjelent, adott esetben elég furcsának, esetleg megbotránkoztatónak tûnõ temetkezési módról. >>

Keresztény szemmel

Formáció
Egy héttel reformáció ünnepe után. Az Erõs vár utójátékával elcsöndesedett az orgona a karzaton, lassan megbarnul a koszorú a reformátorok emlékhelyein, újra a megszokott kék az Evangélikus Élet fejléce. Vége. Kifújják magukat az aggódó szervezõk, a felkészült mûvészek, az ünneplõ egyházak jövõ októberig, amikor majd ismét beköszönt a reformáció havának sûrû programsorozata. >>

Jegyzetlapok
Sinkovits Imre. Mintha tegnap hallottam volna; találkoztunk lakása közelében, hogy szót váltsunk régi ígéretérõl: egyszer még eljön Vásárhelyre, kimegyünk az alkonyi Tisza-partra. Szerényen beszélt a nemzet színésze kitüntetésérõl, holott az volt már évtizedek óta. Gyönyörû, zengõ hangján, szenvedélylyel féltette nemzetét, hazáját, magyarságát, hivatását… „Ha jól szolgáltam, és eljutottam a közönség szívéhez – vallotta kései nyilatkozatában –, akkor nem marad el a siker. De nem ezért lépünk elsõsorban a színpadra, hanem hogy nemes gondolatokkal hassunk, könnyeztessünk, nevettessünk.” >>

A hét témája

Gyógyító melódiák az aluljáróban
Egy-egy Vivaldi- vagy Csajkovszkij- részlet üdítheti fel a járókelõket a budapesti Ferenc körúti aluljáróban. Egyedül húzza vonóját a muzsikus – a város zaja, a járókelõk nyüzsgése szimfonikus zenekarként kíséri. Lépteink átveszik a zene ritmusát. >>

Reneszánsz ember az utcán
Az esztergomi bazilika hatalmas oszlopai és lépcsõsora felõl halk muzsikaszót röpít fülembe a szél. Egy fiatalember fújja furulyáját – Mátyás korabeli ruhában, csörgõvel a bokáján. Pénzt dobnak hangszertokjába. Meghajol, megköszöni – magyarul, majd németül. Miután kiderül, hogy a turisták Stuttgartból érkeztek, furulyásunk – a közönség nagy örömére – rázendít Beethoven Örömódájára. Ezután népszerû dallamok váltják egymást hangszerén… >>

Utcamisszió – a zeneszó is Isten eszköze
Hazánkban a kilencvenes évek elején sokan kezdték hirdetni Isten igéjét az utcákon- tereken, s teszik ezt mind a mai napig. A járókelõk megszólítására kézenfekvõ eszköznek bizonyul a zene. Dicsõítõ csapatok énekei, bizonyságtevõk szavai és rövid pantomimjelenetek állítják meg a gyalogosokat a városok közterein. >>

Zenés magvetés
Bizonyára sokan emlékeznek – még ha nem jutottak is el a koncertekre –, hogy júniusban a Westend City Center bevásárlóközpont tetõteraszáról szólt a dicsõítés Istennek – Istenrõl. A budapesti soul- és gospelfesztivál persze nem az elsõ és egyetlen igazán nagy közönséget megmozgató keresztény zenés rendezvény. László Viktort, az Ez az a nap! elnevezésû program keretében megrendezett dicsõítések és evangélizációk szervezõjét tapasztalatairól kérdeztük. >>

E heti Luther-idézet

Luther Idézet
„Elõször is tudnunk kell, hogy a harag gyermekei vagyunk, semmit sem ér sem a munkánk, sem érzékeink, sem a gondolataink. Szükségünk van egy-egy világos, erõs igére, amely utat mutat. Így hát jegyezzétek meg jól Pálnak az ... >>

Kultúrkörök

Átadták a Károli Gáspár-díjakat
Mint arról a Magyar Távirati Iroda is hírt adott, Cserháti Sándor evangélikus lelkész, teológus, Fodorné Nagy Sarolta református lelkész, teológus és Gémes István nyugalmazott evangélikus lelkész, teológus kapta meg az idén a Károli Gáspár-díjat a szakmai kuratórium javaslata alapján. A reformáció ünnepe alkalmából odaítélt elismeréseket Hiller István miniszter megbízásából Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetõje adta át múlt csütörtökön Budapesten, a Petõfi Irodalmi Múzeumban. >>

Huszti emlékezés Petrõczi Kata Szidónia sírjánál
„Követésre méltó hit élt benne” – hangzott el a halálának háromszázadik évfordulóján tartott gyászistentiszteleten. Petrõczi Kata Szidónia nem hivatásos prédikátorként, verseiben hirdette Isten igéjét. Költeményeinek az istentiszteleten elhangzott részletei azt emelték ki, ahogyan reménységgel gondolt élete végére, a Jézus kegyelmébõl rá váró mennyei örömre. „A benne lévõ reménység példává lehet, segítséggé mindnyájunknak. Kövessük hitét!” – alkalmazta az igehirdetõ a Zsidókhoz írt levél 13,7 versének üzenetét az ünnepre. >>

Recept a 17. század legelejérõl: Medgies Lével Lud fiat
Az szép kõvér lud fiat szepen swsd meg, az aprolekiat penig, fõzd meg soban: szed meg az medgiet az szárátul: mosd meg tizta vizben: fözd meg tizta borban: verd altal az szitan: tégy belé mézet hogy édes legyen: tegy bel borsot, safrant, székfwvet fa hejat. Ha felakarod adni, elõszõris az aprolekot ad fel, ugi tõleh reaja az levét, es az ludat felwl hidra ted. >>

A legrégebbi négy magyar ételrecept egyike a 15. századból: Sült kappan gyömbéres lében
Végy egy jó bort, egy zsemlének a morzsáját, tedd fel a tûzre, s ha jól felfõtt, nyomd át egy szitán, tedd ismét a tûzre s hagyd félig befõni, utána fûszerezd meg gyömbérrel, kevés borssal, sáfránnyal, kevés mézzel, sóval és öntsd a felszeletelt kappansültre. >>

Volt egyszer egy iskola…
A Soproni Evangélikus Tanítóképzõ Intézet alapításának százötvenedik évfordulója alkalmából jelent meg Varsányi Péter István könyve, mely az egyházi, majd állami intézmény utolsó évtizedeinek állít emléket. A soproni vármegyeházán október 27-én szépszámú közönség elõtt tartott bemutatón Abdai Géza alpolgármester, dr. Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora és ifj. Sarkady Sándor, az egyetem könyvtárának fõigazgatója méltatta a kötetet. >>

A vasárnap igéje

„Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!”
Jób gondolatai közel állnak a jól ismert 90. zsoltár szavaihoz: „Életünk ideje hetven esztendõ, vagy ha több, nyolcvan esztendõ, és nagyobb részük hiábavaló fáradság…” (Zsolt 90,10) >>

Oratio oecumenica

Oratio oecumenica
[Lelkész:] Irgalmas Istenünk! Nincs ember, aki tisztátalanság nélkül állhatna meg elõtted. Kérünk téged, kegyelmezz nekünk, és éreztesd velünk jóindulatodat, amikor könyörgéseinkkel hozzád fordulunk! >>

Gyermekvár

Kedves Gyerekek!
Nyolc hete indult hétrészes sorozatunkban Jézus példázataihoz kapcsolódó keresztrejtvényeket oldhattok meg. A megfejtéseket egyben, összegyûjtve küldjétek el szerkesztõségünk címére (Evangélikus Élet szerkesztõsége, 1085 Budapest, Üllõi út 24.). A borítékra írjátok rá: Gyermekvár. >>

ÉnekKincsTár

Ama nap, a harag napja
Félelmetes képet fest elénk ez a középkori szekvencia. Ha megszólal az õsi ének – akár halotti énekként, akár az egész gyászmise, a „rekviem” részeként –: „Dies irae, dies illa”, az ember szent borzongással telik el. Akár Mozart, akár Verdi Rekviemje csendül fel, a félelmetes tételnél kirajzolódnak elõttünk az utolsó ítélet borzalmai, a harag napjának félelmetes volta. A feltételezett szerzõ, Celanói Tamás a 12–13. század fordulóján Jóel próféta könyvére alapozta énekét. >>