Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2008
- 45
45. szám – 2008/11/09
Napról napra |
Új nap – új kegyelem
Vasárnap
Az Úrtól jön a szabadítás. Legyen áldásod népeden. Zsolt 3,9 (1Kor 16,13; Lk 17,20–24; Róm
14,7–9; Zsolt 90) Hazánk nem könnyû helyzetében, szomorú állapotában a keresztény
ember felelõssége ebben is ...
>>
|
Élő víz |
A Zsidókhoz írt levél – tanúskodás
Megtévesztõ a levél címe, hiszen nem is
annyira levélrõl van szó, mint inkább tanító
szándékú értekezésrõl, amelyet az
egyébként ismeretlen szerzõ „intõ szónak”
nevez. Az olvasók elõtt egy olyan
gyülekezet képe rajzolódik ki, amelynek
tagjaira a hitbeli erõtlenség és elbizonytalanodás
jellemzõ. Talán Krisztus
visszajövetelének „késése”, talán külsõ
körülmények tették, de a szerzõ szerint
szükség volt arra, hogy a levél olvasói ismét
felfedezzék, kicsoda is Krisztus, és
mit tett értük.
>>
|
HETI ÚTRAVALÓ
Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van
az üdvösség napja! (2Kor 6,2)
>>
|
A kinyilatkoztatás értelmezésének hagyományos és új modelljei
A keresztény teológia egyik – évszázadok
alatt kikristályosodott – alapfelismerése,
hogy Isten akaratának, természetének
és céljainak megértése emberi
eszközökkel nem lehetséges. Magunktól
nemcsak hogy kapcsolatba nem léphetünk
vele, de mondani sem tudunk róla
semmit. Amikor a teológia kinyilatkoztatásról
beszél, akkor annak a meggyõzõdésének
ad hangot, miszerint õ maga
is rászorul arra, hogy „elmondják neki,
kicsoda Isten”. A kinyilatkoztatás teológiai
értelemben tehát azt jelenti, hogy Isten
önmagát tárja fel, önmagáról tanúskodó
megnyilatkozással fordul az ember
felé, a vele való találkozás és a vele
való közösségre lépés aktusában.
>>
|
Egy jó baráthoz írt reformátori levél
Ötszázhuszonöt éve született dr. Luther Márton
(Eisleben, 1483. november 10. – Eisleben, 1546.
február 18.) Az alábbi – sokak számára ismeretlen
– levelében Luther azon okokat adja elõ,
amelyek arra kényszerítették õt, hogy VIII. Henrik
angol királlyal keményen bánjon el, a „Felelet
Henrik angol királynak a babiloni fogságról
szóló értekezés ellen írt könyvére” címû írásában.
Ez a személyes hangvételû írás talán négyszáznyolcvanhat
év múltán is hozzásegít bennünket
a reformátor személyiségérõl kialakult
kép teljesebbé tételéhez. A levelet – Garai András
jóvoltából – rövidítve, de nem értelemzavaró
kihagyással, betû szerinti pontosságra törekedve
közöljük dr. Masznyik Endre fordításában.
>>
|
Egyházunk egy-két hete |
Üllõi úti emléktábla-avatás november 4-én
Halálának ötvenedik évfordulóján emléktáblát
állítottak Maléter Pál tiszteletére
a Magyarországi Evangélikus Egyház Üllõi
úti székházának falán.
>>
|
Kong a háborús harang
Az elmúlt vasárnap ünnepi istentisztelet keretében adott hálát a maroknyi – körülbelül
hetven egyháztagból álló – gyõrsági gyülekezet százötven éves harangjáért.
>>
|
Mennyei harmónia
A hagyományokhoz híven a reformáció
ünnepét megelõzõ vasárnapon gyûltek
össze ismét az Észak-Pest és Nógrád megyei
énekkarok, hogy – az éneklés öröméért
és Isten dicsõségére – bemutassák
egymásnak új darabjaikat. Az idei évben
Ikladon találkoztak a kórusok. A templom
kissé szûkösnek bizonyult, de – a jelenlévõk
nagy meglepetésére – a kétszázötven
férõhelyen háromszázhuszan
is elfértek.
>>
|
Iktatás Pécsett
Dr. Balikó Zoltán személyében
a Pécsi Evangélikus
Egyházközségben
negyvenhét éven át szolgált
lelkészelõd – Balikó
Zoltán – legidõsebb fiát
iktatta a gyülekezet felügyelõi
szolgálatába múlt
vasárnap Németh Zoltán.
Az ...
>>
|
Keresztutak |
Protestáns „demonstráció”
A budavári evangélikus templomból fáklyákkal
vonultak át a hívek október 31-én
a Szilágyi Dezsõ téri református istenházába,
hogy a reformáció emléknapján –
mindkét protestáns felekezet tagjai – úrvacsorás
istentisztelet keretében ...
>>
|
Reformáció földrengésbiztos alapokon
Budapest Fõváros VII. Kerület Erzsébetváros
Önkormányzata még
2007-ben határozta el, hogy – a Budapest-
Fasori Evangélikus Egyházközség
kezdeményezésére – a helyi
protestáns gyülekezetekkel összefogva
létrehozza a Reformációi emlékparkot.
A tavalyi alapkõletétel,
majd a létesítmény idén pünkösdkor
történt átadása után elérkezett
az az esemény, amelynek megünnepléséhez
igazán méltó helyszínül
szolgálhat ez az emlékpark. Október
31-én a fasori evangélikus templom
mellett, a reformáció négy alapvetõ
üzenetét szimbolizáló emlékmû
négy monumentális oszlopának
tövében négy protestáns felekezet
közösen adott hálát a négyszázkilencvenegy
éve megindult reformáció
megõrzött hagyományaiért, ma
is tapasztalható vívmányaiért és
biztos jövõt jelentõ útmutatásáért.
>>
|
Nem ünnepi rendezvénysorozat, villámcsõdület
Nem ünnepi rendezvénysorozattal, csupán rövid, de annál fiatalosabb „akcióval” –
egyfajta flash mob, azaz villámcsõdület keretében – emlékeztek október 30-án Budapesten
a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) százhuszonöt ...
>>
|
Eszéki évfordulók
Egy teljes órára – kis túlzással – az
egész ország figyelmének középpontjába
került október 26-án az
eszéki evangélikusság. A horvát televízió
vasárnap délelõtt egyenes
adásban közvetítette azt az istentiszteletet,
amelyen az Eszéki
Evangélikus Egyházközség temploma
fennszentelésének századik
évfordulóját és a reformáció napját
ünnepelte.
>>
|
Nemzeti estély Miskolcon
Minden kezdetnek hosszú elõtörténete van.
Volt két neves miskolci lelkész, akik szívükön
viselték a város sorsát. Kartal Ernõ katolikus
pap, minorita szerzetes, a rend magyar tartományfõnöke
és Veczán Pál evangélikus esperes
sûrûn találkoztak, hogy keressék az értékelvû
politizálás lehetõségeit.
>>
|
Szembenézni a globalizációval
Tág ölelésû, de nagyon aktuális témáról tartottak konferenciát a közelmúltban
négy európai ország egyházai. A globalizáció mint kihívás az egyházak
számára – e kérdéskört igyekeztek körüljárni vesztfáliai, lengyel, magyar és
olasz protestáns egyházak képviselõi. Az egymás közötti, határokon átnyúló
együttmûködés egyik formája, hogy kétévente közös szimpóziumot rendeznek
különbözõ helyszíneken. Legutóbb, 2006 áprilisában Budapest, az
idén pedig Varsó adott otthont a tanácskozásnak.
>>
|
Százhuszonöt éve alakult meg a KIE
Van egy gyûrûm, mely nekem különösen
is becses emlék. Ez a gyûrû annak a
jegygyûrûnek a másolata, amelyet 1525-
ben Bóra Katalin ajándékozott férjének,
Luther Mártonnak. A másolat a néhai
NDK-ban készült, 1967-ben, a reformáció
négyszázötvenedik évfordulóján; ezt
a bevésett felirat is tanúsítja. De a gyûrû
elsõsorban nem ezért fontos a számomra,
hanem amiatt, ahogyan kaptam.
>>
|
Gyömbéres csirke kásával és bundás almával
„A reformáció hetében tudjunk
meg többet a korról” – gondolta a
miskolc-tetemvári református gyülekezet
lelkipásztora. A gondolatot
tett követte: az elmúlt héten Fehér
Norbert öt estén át invitálta a híveket
és az érdeklõdõket a deszkatemplom
gyülekezeti termébe.
>>
|
Ökumenikus püspöktalálkozó
Ökumenikus püspöktalálkozóra került sor november 4-én az Északi Egyházkerület
székházában.
>>
|
Evangélikusok |
Guruló könyvesbolt
Hogyan terjesztheti a Magyarországi
Evangélikus Egyház Luther Kiadója saját
köteteit hatékonyabban, miként juttathat
el több könyvet a „belsõ” piacnak tekinthetõ
gyülekezetekbe? Bár a fejlesztési
tervek között szerepel a belsõ, egyházi
terjesztés hatékonyságának növelése, s a
kiadó vezetõségének több ötlete is van
arra, hogy hosszabb távon miként lehetne
ezt elérni, az utóbbi hetekben egy egészen
sajátos, a maga nemében egyedülálló
kezdeményezés is létrejött, amely
ugyancsak ezt a célt próbálja szolgálni.
>>
|
Csak Isten áldásával boldogulhatunk
Gyakran mondott és hallott mondataink
ki vannak téve annak a veszélynek,
hogy megszokottá válnak. Nemcsak a
hétköznapi beszédben elmondott – például
a szokásból odavetett, köszönésnek
aligha nevezhetõ – szavainkkal, de
olykor még az istentiszteleteinken elhangzó,
alkalomról alkalomra ismétlõdõ
fontos igékkel, imádságokkal is így
vagyunk. Vagy még sohasem fordult
elõ velünk, hogy csak az „Ámen” mondásakor
ocsúdtunk fel, amikor már véget
ért a hitvallás vagy a Miatyánk?
>>
|
Petrõczi Kata Szidónia
Nemeskürty István irodalomtörténetében
ezt írja: „…meghökkentõen õszinte
hang, micsoda költõi remeklés, irodalmunk
történetében mennyire elõzmények
nélkül való, csak egy Balassihoz
hasonlítható… õt a saját belsõ világa
foglalkoztatja, s ebbõl a magyar költészetben
mindeddig ismeretlen világból
annyit tár fel, és olyan mélységekbe viszi
olvasóját, hogy az a legnagyobb elismerésünkre
méltó.” Verseit magának
írta: „Csak magamban tartom holtig
gyötrelmimet / versekkel enyhítem keserûségemet.
/ Kinek terjeszthetném
elejbe sebemet, / Nincs, csak sírván nézem
írott verseimet.” Petrõczi Kata Szidónia
háromszáz évvel ezelõtt – 1708. október
21-én – halt meg, negyvenhat éves
korában. Agyvérzés vitte el. Kéziratban
maradt verseit mintegy százötven évvel
halála után találták és jelentették meg.
Két gyönyörû énekét (EÉ 350, 373) istentiszteleteinken
mi is énekeljük.
>>
|
„Az ember nem létezhet másképp, csak ha a gyökereire épít”
A bor sok helyen szerepel a Bibliában, és szakrális szerepe miatt különleges
helyet foglal el a keresztény ember életében. E nemes ital készítését tekinti
élethivatásának – folytatva szülõi, nagyszülõi örökségét – Opperheim József
borász. Makacssága, elhivatottsága révén lassan bevonul a borkedvelõk
köztudatába a festõien szép, tájba simuló, Somogy megyei kis település,
Kötcse neve, ahol él és dolgozik. A mindig vidám gazdának minden betérõhöz
van egy kedves szava, szomjasan pedig talán még soha nem távozott tõle
vendég. A kiváló borász a helyi evangélikus egyházközség aktív tagja,
gondnoka is.
>>
|
Dr. Cserháti Sándor
Dr. Cserháti Sándor 1930. június
21-én született. Gimnáziumi tanulmányait
1941-ig Mohácson, 1941–48 között
a ciszterciek pécsi Nagy Lajos
Gimnáziumában végezte. Teológiai
tanulmányait 1948-ban a Pécsi Tudományegyetem
soproni Evangélikus
Hittudományi Karán kezdte, majd Budapesten,
az idõközben Evangélikus
Teológiai Akadémiává átszervezett intézményben
1953-ban fejezte be.
>>
|
Gémes István
Gémes István Szarvason született
1927-ben. Bölcsészeti tanulmányok
után Sopronban és Budapesten végzett
evangélikus teológiát. 1953-ban szentelték
lelkésszé szülõvárosa Ótemplomában.
>>
|
Megtalálni az elveszett harmóniát
A nõi misszió legalább annyira
szolgálja a férfiak javát, mint a nõkét.
E látszólag ellentmondást hordozó
megállapítást igazolják Brebovszkyné
Pintér Márta tapasztalatai,
akivel az általa vezetett Nõi
Missziói Szolgálat tízéves fennállásának
apropóján beszélgettünk. A
negyedszázada Luther-kabátot viselõ
lelkésznõt az elmúlt évtized
benyomásairól és feladatairól faggattuk
– no és persze arról, hogy
mit jelent nõnek lenni.
>>
|
e-világ |
Az én hidam
Átadták a forgalomnak szeptember
30-án a Megyeri hidat. A megvalósításában
közremûködõ M0
Északi Duna-híd Konzorcium ebbõl
az alkalomból kétszázhetvenöt
oldalas könyvet jelentetett meg,
így köszönve meg az építõknek áldozatos
munkájukat. A kiadványban
sokan elmondják, miért tartják
magukénak az elkészült alkotást,
ezért a címe: Az én hidam, a
Megyeri híd. E sorok írója megtiszteltetésnek
érzi, hogy – a tervezést
irányító UNITEF–CÉH Kkt. fõtervezõje,
Hunyadi Mátyás és Kisbán
Sándor hídtervezõ fõmérnök mellett
– mint építész maga is közremûködhetett
a pilonok tervezésében.
Az alábbiakban a kötetben
megjelent gondolatai olvashatók.
>>
|
Környezetbarát temetkezés?!
Bizony, néhány éve már ilyen is van. Az alábbiakban kísérletet teszek arra,
hogy beszámoljak néhány, az utóbbi években megjelent, adott esetben elég
furcsának, esetleg megbotránkoztatónak tûnõ temetkezési módról.
>>
|
Keresztény szemmel |
Formáció
Egy héttel reformáció ünnepe után. Az
Erõs vár utójátékával elcsöndesedett az
orgona a karzaton, lassan megbarnul a
koszorú a reformátorok emlékhelyein,
újra a megszokott kék az Evangélikus Élet
fejléce. Vége. Kifújják magukat az aggódó
szervezõk, a felkészült mûvészek, az
ünneplõ egyházak jövõ októberig, amikor
majd ismét beköszönt a reformáció
havának sûrû programsorozata.
>>
|
Jegyzetlapok
Sinkovits Imre. Mintha tegnap hallottam
volna; találkoztunk lakása közelében,
hogy szót váltsunk régi ígéretérõl:
egyszer még eljön Vásárhelyre, kimegyünk
az alkonyi Tisza-partra. Szerényen
beszélt a nemzet színésze kitüntetésérõl,
holott az volt már évtizedek óta.
Gyönyörû, zengõ hangján, szenvedélylyel
féltette nemzetét, hazáját, magyarságát,
hivatását… „Ha jól szolgáltam, és
eljutottam a közönség szívéhez – vallotta
kései nyilatkozatában –, akkor nem
marad el a siker. De nem ezért lépünk elsõsorban
a színpadra, hanem hogy nemes
gondolatokkal hassunk, könnyeztessünk,
nevettessünk.”
>>
|
A hét témája |
Gyógyító melódiák az aluljáróban
Egy-egy Vivaldi- vagy Csajkovszkij-
részlet üdítheti fel a
járókelõket a budapesti Ferenc
körúti aluljáróban.
Egyedül húzza vonóját a muzsikus
– a város zaja, a járókelõk
nyüzsgése szimfonikus
zenekarként kíséri. Lépteink
átveszik a zene ritmusát.
>>
|
Reneszánsz ember az utcán
Az esztergomi bazilika hatalmas oszlopai
és lépcsõsora felõl halk muzsikaszót röpít
fülembe a szél. Egy fiatalember fújja furulyáját
– Mátyás korabeli ruhában, csörgõvel
a bokáján. Pénzt dobnak hangszertokjába.
Meghajol, megköszöni – magyarul, majd
németül. Miután kiderül, hogy a turisták
Stuttgartból érkeztek, furulyásunk – a közönség
nagy örömére – rázendít Beethoven
Örömódájára. Ezután népszerû dallamok
váltják egymást hangszerén…
>>
|
Utcamisszió – a zeneszó is Isten eszköze
Hazánkban a kilencvenes
évek elején sokan kezdték
hirdetni Isten igéjét az utcákon-
tereken, s teszik ezt
mind a mai napig. A járókelõk
megszólítására kézenfekvõ
eszköznek bizonyul a
zene. Dicsõítõ csapatok énekei,
bizonyságtevõk szavai
és rövid pantomimjelenetek
állítják meg a gyalogosokat a
városok közterein.
>>
|
Zenés magvetés
Bizonyára sokan emlékeznek
– még ha nem jutottak
is el a koncertekre –, hogy
júniusban a Westend City
Center bevásárlóközpont
tetõteraszáról szólt a dicsõítés
Istennek – Istenrõl. A
budapesti soul- és gospelfesztivál
persze nem az elsõ
és egyetlen igazán nagy közönséget
megmozgató keresztény
zenés rendezvény.
László Viktort, az Ez az a nap!
elnevezésû program keretében
megrendezett dicsõítések
és evangélizációk szervezõjét
tapasztalatairól kérdeztük.
>>
|
E heti Luther-idézet |
Luther Idézet
„Elõször is tudnunk kell, hogy a harag
gyermekei vagyunk, semmit sem ér sem a
munkánk, sem érzékeink, sem a gondolataink.
Szükségünk van egy-egy világos,
erõs igére, amely utat mutat. Így hát jegyezzétek
meg jól Pálnak az ...
>>
|
Kultúrkörök |
Átadták a Károli Gáspár-díjakat
Mint arról a Magyar Távirati Iroda is hírt
adott, Cserháti Sándor evangélikus lelkész,
teológus, Fodorné Nagy Sarolta református
lelkész, teológus és Gémes István
nyugalmazott evangélikus lelkész,
teológus kapta meg az idén a Károli
Gáspár-díjat a szakmai kuratórium javaslata
alapján. A reformáció ünnepe
alkalmából odaítélt elismeréseket Hiller
István miniszter megbízásából Csepregi
András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium
(OKM) Egyházi Kapcsolatok Titkárságának
vezetõje adta át múlt csütörtökön
Budapesten, a Petõfi Irodalmi
Múzeumban.
>>
|
Huszti emlékezés Petrõczi Kata Szidónia sírjánál
„Követésre méltó hit élt benne” –
hangzott el a halálának háromszázadik
évfordulóján tartott gyászistentiszteleten.
Petrõczi Kata Szidónia
nem hivatásos prédikátorként,
verseiben hirdette Isten igéjét.
Költeményeinek az istentiszteleten
elhangzott részletei azt emelték
ki, ahogyan reménységgel gondolt
élete végére, a Jézus kegyelmébõl
rá váró mennyei örömre.
„A benne lévõ reménység példává
lehet, segítséggé mindnyájunknak.
Kövessük hitét!” – alkalmazta az
igehirdetõ a Zsidókhoz írt levél 13,7
versének üzenetét az ünnepre.
>>
|
Recept a 17. század legelejérõl: Medgies Lével Lud fiat
Az szép kõvér lud fiat szepen swsd meg, az aprolekiat penig, fõzd meg soban:
szed meg az medgiet az szárátul: mosd meg tizta vizben: fözd meg tizta borban:
verd altal az szitan: tégy belé mézet hogy édes legyen: tegy bel borsot, safrant,
székfwvet fa hejat. Ha felakarod adni, elõszõris az aprolekot ad fel, ugi tõleh reaja
az levét, es az ludat felwl hidra ted.
>>
|
A legrégebbi négy magyar ételrecept egyike a 15. századból: Sült kappan gyömbéres lében
Végy egy jó bort, egy zsemlének a morzsáját, tedd fel a tûzre, s ha jól felfõtt,
nyomd át egy szitán, tedd ismét a tûzre s hagyd félig befõni, utána fûszerezd meg
gyömbérrel, kevés borssal, sáfránnyal, kevés mézzel, sóval és öntsd a felszeletelt
kappansültre.
>>
|
Volt egyszer egy iskola…
A Soproni Evangélikus Tanítóképzõ
Intézet alapításának százötvenedik
évfordulója alkalmából jelent
meg Varsányi Péter István könyve,
mely az egyházi, majd állami intézmény
utolsó évtizedeinek állít
emléket. A soproni vármegyeházán
október 27-én szépszámú közönség
elõtt tartott bemutatón Abdai
Géza alpolgármester, dr. Faragó
Sándor, a Nyugat-magyarországi
Egyetem rektora és ifj. Sarkady Sándor,
az egyetem könyvtárának fõigazgatója
méltatta a kötetet.
>>
|
A vasárnap igéje |
„Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!”
Jób gondolatai közel állnak a jól ismert
90. zsoltár szavaihoz: „Életünk ideje hetven
esztendõ, vagy ha több, nyolcvan esztendõ, és
nagyobb részük hiábavaló fáradság…” (Zsolt
90,10)
>>
|
Oratio oecumenica |
Oratio oecumenica
[Lelkész:] Irgalmas Istenünk! Nincs ember, aki tisztátalanság
nélkül állhatna meg elõtted. Kérünk téged, kegyelmezz
nekünk, és éreztesd velünk jóindulatodat,
amikor könyörgéseinkkel hozzád fordulunk!
>>
|
Gyermekvár |
Kedves Gyerekek!
Nyolc hete indult hétrészes sorozatunkban
Jézus példázataihoz
kapcsolódó keresztrejtvényeket
oldhattok meg. A megfejtéseket
egyben, összegyûjtve küldjétek el
szerkesztõségünk címére (Evangélikus
Élet szerkesztõsége, 1085 Budapest,
Üllõi út 24.). A borítékra írjátok
rá: Gyermekvár.
>>
|
ÉnekKincsTár |
Ama nap, a harag napja
Félelmetes képet fest elénk ez a középkori szekvencia. Ha megszólal az õsi
ének – akár halotti énekként, akár az egész gyászmise, a „rekviem” részeként
–: „Dies irae, dies illa”, az ember szent borzongással telik el. Akár Mozart,
akár Verdi Rekviemje csendül fel, a félelmetes tételnél kirajzolódnak
elõttünk az utolsó ítélet borzalmai, a harag napjának félelmetes volta. A
feltételezett szerzõ, Celanói Tamás a 12–13. század fordulóján Jóel próféta
könyvére alapozta énekét.
>>
|
|