Kultúrkörök

Ha feb­ru­ár vé­ge van, ak­kor Gyó­non biz­to­san tör­té­nik va­la­mi. Ha­gyo­má­nyo­san eb­ben az idő­ben jön­nek össze a Dél-Pest Me­gyei Egy­ház­me­gye pénz­tá­ro­sai a da­bas–gyó­ni gyü­le­ke­zet­ben, s ez­zel egy idő­ben más tiszt­ség­vi­se­lő­ket, fel­ügye­lő­ket, gond­no­ko­kat is von­zó prog­ram­mal vár az egy­ház­me­gye el­nök­sé­ge. Így volt ez az idén feb­ru­ár 21-én is.

A har­minc-egy­né­hány test­vért Lász­ló Mi­lán, a ven­dég­lá­tó gyü­le­ke­zet lel­kész há­zas­pár­já­nak fér­fi tag­ja kö­szön­töt­te egy Jó­nás köny­vé­ből fel­ol­va­sott ige alap­ján tar­tott áhí­ta­tá­val. Ez­után meg­kez­dő­dött a pénz­tá­ro­si tá­jé­koz­ta­tó az egy­ház­me­gye szám­ve­vő­szé­ki el­nö­ké­nek, Dob­ro­vol­ni Má­té­nak és pénz­tá­ro­sá­nak, Vad­ker­ti Mik­lós­né­nak a ve­ze­té­sé­vel.

A töb­bi­ek az if­jú­sá­gi te­rem­ben gyü­le­kez­tek. Krá­mer György es­pe­res rö­vid be­ve­ze­tő­je után az Élő kö­vek egy­há­za cí­mű stra­té­gi­ai do­ku­men­tum­ról egy­re ér­de­ke­sebb táv­la­to­kat és az egyes gyü­le­ke­ze­tek gya­kor­la­tát és ta­pasz­ta­la­ta­it tag­la­ló be­szél­ge­tés ala­kult ki. A részt­ve­vők to­váb­bi együtt­mű­kö­dés­ben és az in­for­má­ció­cse­re rend­sze­res­sé té­te­lé­ben is meg­ál­la­pod­tak. A na­gyon jó han­gu­la­tú be­szél­ge­tést és a tá­jé­koz­ta­tót is vé­gül csak az – egy­re ké­sőbb­re tolt – ebéd­idő mi­att kel­lett be­fe­jez­ni. Ezt azon­ban nem bán­ta meg sen­ki, hi­szen a gyó­ni asszo­nyok ki­tet­tek ma­gu­kért. A ki­tű­nő tej­fö­lös pa­lóc­le­vest fris­sen sü­tött, szin­te még for­ró krump­lis po­gá­csa kö­vet­te.

Az ebéd köz­ben ki­ala­kult tár­sal­gás in­ten­zi­tá­sa is mu­tat­ta, mi­lyen fon­to­sak ezek a ta­lál­ko­zók, mennyi­re ér­dek­lő­dő­ek egy­más gond­ja­it és örö­me­it il­le­tő­en a gyü­le­ke­ze­tek kép­vi­se­lői. Nem volt könnyű e so­rok író­já­nak eze­ket a be­szél­ge­té­se­ket fél­be­sza­kí­ta­nia és a dél­után­ra ter­ve­zett prog­ram­pont­ra irá­nyí­ta­nia a fi­gyel­met.

A dél­előt­ti, pénz­ügyi té­má­hoz kap­cso­lód­va az egy­ház, a gyü­le­ke­ze­tek gaz­dál­ko­dá­sá­nak ne­héz kér­dé­se­i­ről, a jö­vő fi­nan­ci­á­lis gond­ja­i­ról, kü­lö­nö­sen az Evan­gé­li­kus Szo­li­da­ri­tá­si Alap ki­hí­vá­sa­i­ról kez­dő­dött kö­zös gon­dol­ko­dás, sok­fé­le né­ző­pon­tot érin­tő be­szél­ge­tés. Részt­ve­vői egy­aránt meg­vi­tat­ták lel­kész és fel­ügye­lő, ki­csi és nagy vagy akár a vá­ro­si és fa­lu­si gyü­le­ke­zet szem­pont­ja­it.

Egy­ér­tel­mű­en meg­fo­gal­ma­zó­dott a szo­li­da­ri­tá­si alap­pal kap­cso­la­tos in­for­má­ció­hi­ány, a mo­dell­szá­mí­tá­si vagy egyéb út­mu­ta­tó irán­ti igény. Saj­nos a mú­ló idő ez­út­tal is gá­tat sza­bott a to­váb­bi be­szél­ge­tés­nek. Bú­csú­zó­ul Va­lent­ínyi Er­zsé­bet imád­sá­gá­val kö­szönt el egy­más­tól az Is­ten­től ál­dott együtt­lé­tet és a pa­zar ven­dég­lá­tást meg­kö­szö­nő csa­pat.

Bak Pé­ter egy­ház­me­gyei fel­ügye­lőA har­minc-egy­né­hány test­vért Lász­ló Mi­lán, a ven­dég­lá­tó gyü­le­ke­zet lel­kész há­zas­pár­já­nak fér­fi tag­ja kö­szön­töt­te egy Jó­nás köny­vé­ből fel­ol­va­sott ige alap­ján tar­tott áhí­ta­tá­val. Ez­után meg­kez­dő­dött a pénz­tá­ro­si tá­jé­koz­ta­tó az egy­ház­me­gye szám­ve­vő­szé­ki el­nö­ké­nek, Dob­ro­vol­ni Má­té­nak és pénz­tá­ro­sá­nak, Vad­ker­ti Mik­lós­né­nak a ve­ze­té­sé­vel. A töb­bi­ek az if­jú­sá­gi te­rem­ben gyü­le­kez­tek. Krá­mer György es­pe­res rö­vid be­ve­ze­tő­je után az Élő kö­vek egy­há­za cí­mű stra­té­gi­ai do­ku­men­tum­ról egy­re ér­de­ke­sebb táv­la­to­kat és az egyes gyü­le­ke­ze­tek gya­kor­la­tát és ta­pasz­ta­la­ta­it tag­la­ló be­szél­ge­tés ala­kult ki. A részt­ve­vők to­váb­bi együtt­mű­kö­dés­ben és az in­for­má­ció­cse­re rend­sze­res­sé té­te­lé­ben is meg­ál­la­pod­tak. A na­gyon jó han­gu­la­tú be­szél­ge­tést és a tá­jé­koz­ta­tót is vé­gül csak az – egy­re ké­sőbb­re tolt – ebéd­idő mi­att kel­lett be­fe­jez­ni. Ezt azon­ban nem bán­ta meg sen­ki, hi­szen a gyó­ni asszo­nyok ki­tet­tek ma­gu­kért. A ki­tű­nő tej­fö­lös pa­lóc­le­vest fris­sen sü­tött, szin­te még for­ró krump­lis po­gá­csa kö­vet­te. Az ebéd köz­ben ki­ala­kult tár­sal­gás in­ten­zi­tá­sa is mu­tat­ta, mi­lyen fon­to­sak ezek a ta­lál­ko­zók, mennyi­re ér­dek­lő­dő­ek egy­más gond­ja­it és örö­me­it il­le­tő­en a gyü­le­ke­ze­tek kép­vi­se­lői. Nem volt könnyű e so­rok író­já­nak eze­ket a be­szél­ge­té­se­ket fél­be­sza­kí­ta­nia és a dél­után­ra ter­ve­zett prog­ram­pont­ra irá­nyí­ta­nia a fi­gyel­met. A dél­előt­ti, pénz­ügyi té­má­hoz kap­cso­lód­va az egy­ház, a gyü­le­ke­ze­tek gaz­dál­ko­dá­sá­nak ne­héz kér­dé­se­i­ről, a jö­vő fi­nan­ci­á­lis gond­ja­i­ról, kü­lö­nö­sen az Evan­gé­li­kus Szo­li­da­ri­tá­si Alap ki­hí­vá­sa­i­ról kez­dő­dött kö­zös gon­dol­ko­dás, sok­fé­le né­ző­pon­tot érin­tő be­szél­ge­tés. Részt­ve­vői egy­aránt meg­vi­tat­ták lel­kész és fel­ügye­lő, ki­csi és nagy vagy akár a vá­ro­si és fa­lu­si gyü­le­ke­zet szem­pont­ja­it. Egy­ér­tel­mű­en meg­fo­gal­ma­zó­dott a szo­li­da­ri­tá­si alap­pal kap­cso­la­tos in­for­má­ció­hi­ány, a mo­dell­szá­mí­tá­si vagy egyéb út­mu­ta­tó irán­ti igény. Saj­nos a mú­ló idő ez­út­tal is gá­tat sza­bott a to­váb­bi be­szél­ge­tés­nek. Bú­csú­zó­ul Va­lent­ínyi Er­zsé­bet imád­sá­gá­val kö­szönt el egy­más­tól az Is­ten­től ál­dott együtt­lé­tet és a pa­zar ven­dég­lá­tást meg­kö­szö­nő csa­pat.