Napról napra

Új nap – új kegyelem
Va­sár­nap Uram, sze­re­tem há­za­dat, ahol laksz, di­cső­sé­ged la­kó­he­lyét. Zsolt 26,8 (1Tim 3,15; Mt 4,1–11; Zsid 4,14–16; Zsolt 6) Meg­je­lent egy könyv, amely szá­mom­ra azt bi­zo­nyít­ja: az em­ber Is­ten kö­ze­lé­be vá­gyik. ... >>

Élő víz

Hu­mán ér­tel­mi­sé­gi­ek és mű­vé­szek „irány­vál­tá­sa”
Irány­vál­tás cím­mel 2008. no­vem­ber 4. és de­cem­ber 16. kö­zött két­he­ten­te négy rend­kí­vü­li al­kal­mat szer­ve­zett a Ká­ro­li Gás­pár Re­for­má­tus Egye­tem Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ka­rá­nak Her­me­ne­u­ti­ka Tan­szé­ke. A „Sub-klub” (a sub hé­ber szó meg­té­rést je­lent) ke­re­té­ben zaj­lott be­szél­ge­té­se­ket az öt­let- és há­zi­gaz­da, e so­rok író­ja ve­zet­te. >>

A klasszi­ka-fi­lo­ló­gi­á­tól a Bib­li­á­ig
Meg­té­ré­sem min­den em­be­ri­leg meg­ra­gad­ha­tó előz­mény nél­kül, tel­je­sen vá­rat­la­nul, egyik nap­ról, sőt egyik órá­ról a má­sik­ra tör­tént, és min­den kép­ze­le­tet fe­lül­mú­ló, drasz­ti­kus, egész éle­te­met gyö­ke­res­től át­for­má­ló, száz­nyolc­van fo­kos for­du­la­tot ho­zott. >>

Hol a hi­ted?
Egyik nap lel­ke­sen lép­tem oda a szá­mí­tó­gé­pem­hez, hogy foly­tas­sam ko­ráb­ban fél­be­ha­gyott mun­kám. Meg­der­med­tem azon­ban, mert a kép­er­nyőn bal­jós so­rok fo­gad­tak. Több­szö­ri pró­bál­ko­zás­ra sem tud­tam éle­tet le­hel­ni a ma­si­ná­ba, s mi­vel a ki­írt üze­net ko­moly bajt je­lez­he­tett, kezd­tem két­ség­be­es­ni. El­ső­sor­ban nem azért, mint­ha nem bír­nám már egy­ál­ta­lán gép nél­kül, ha­nem azért, mert bi­zo­nyos dokumentumaim­hoz – biz­ton­sá­gi má­so­lat hí­ján – nem tud­tam hoz­zá­fér­ni. >>

Ag­go­dal­ma­im do­bo­za
Van egy szív ala­kú, sza­lag­gal át­kö­tött „ag­go­dal­mas­ko­dó” do­bo­zom, me­lyet az író­asz­ta­lom fö­löt­ti pol­con tar­tok. Ha meg­rá­zom, hal­lom a ben­ne lé­vő pa­pí­rok ne­szét. Ha gon­do­la­ta­i­mat az ag­go­da­lom töl­ti be, ve­szek egy kis da­rab pa­pírt, és rá­írom, hogy mi okoz­ta. Dá­tu­mot is írok a pa­pír­ra, és be­le­te­szem az „ag­go­dal­mas­ko­dó” do­boz­ba. Mi­köz­ben ki­bon­tom a sza­la­got, és fel­nyi­tom a do­bozt, imád­ko­zom: „Is­te­nem, át­adom ne­ked azt a gon­do­mat, ami fel­őröl. Az­zal, hogy a do­boz­ba he­lye­zem, azt mon­dom ne­ked, hogy a to­váb­bi­ak­ban a ti­ed. Ne­ked adom. Te sok­kal job­ban tudsz bán­ni ve­le, mint én.” Be­csu­kom a do­bozt, meg­kö­töm a sza­la­got, és meg­kö­szö­nöm Is­ten­nek, hogy most már az övé ez az ag­go­da­lom. >>

Aján­dék vagy cso­mag
„…min­den jó ado­mány és min­den tö­ké­le­tes aján­dék on­nan fe­lül­ről, a vi­lá­gos­ság Aty­já­tól száll alá, aki­ben nincs vál­to­zás, sem fény­nek, sem ár­nyék­nak vál­ta­ko­zá­sa.” (Jak 1,17) >>

Heti útravaló
Azért je­lent meg az Is­ten Fia, hogy az ör­dög mun­ká­it le­ront­sa. (1Jn 3,8b) >>

Egyházunk egy-két hete

Száz év­ből negy­ven hi­ber­nál­tan
„Meg tud­ná-e va­la­ki mon­da­ni ezen a ju­bi­le­u­mi ün­nep­sé­gen, hogy va­ló­já­ban hány éves a száz éve ala­pí­tott Evan­gé­li­kus Kül­misszi­ói Egye­sü­let?” – tet­te fel a kér­dést áhí­ta­ta ele­jén Gáncs Pé­ter misszi­ó­ért fe­le­lős püs­pök. Az össze­jö­ve­telt A ré­gi­ek jó bi­zony­sá­ga té­má­ban múlt szom­ba­ton ren­dez­ték a De­ák té­ri gyü­le­ke­ze­ti te­rem­ben. >>

Könyv­be­mu­ta­tó az al­ter­na­tív glo­ba­li­zá­ció je­gyé­ben
A Lu­ther Ki­adó és a Véd­egy­let kö­zös ki­adá­sá­ban meg­je­lent Al­ter­na­tív glo­ba­li­zá­ció a né­pe­kért és a föl­dért (Al­ter­na­tive Glo­ba­li­za­ti­on Add­r­es­sing Peoples and Earth, AGAPE) cí­mű köny­vet feb­ru­ár 17-én in­dí­tot­ták út­já­ra a budapesti Pi­linsz­ky Já­nos iro­dal­mi ká­vé­ház­ban meg­ren­de­zett könyv­be­mu­ta­tón. A könyv alap­ja az Egy­há­zak Vi­lág­ta­ná­csá­nak azo­nos cí­mű ta­nul­má­nya, ame­lyet köz­gaz­dá­szok és teo­ló­gu­sok mun­ka­cso­port­ja ké­szí­tett el. A for­dí­tást és a ma­gyar ki­adás szer­kesz­té­sét Göm­böcz El­vi­ra vé­gez­te. A spi­ri­tu­á­lis alap és a szak­mai tu­dás egy­szer­re jel­lem­zi a ki­ad­ványt. >>

Új szol­gá­la­ti pe­ri­ó­dus kü­szö­bén
„Fon­tos tud­nunk, hogy nem mi tart­juk meg az egy­há­zat, ha­nem Jé­zus hoz­zánk va­ló hű­sé­ge. >>

Keresztutak

Kol­lár utó­dai
A bu­da­pes­ti Rá­kó­czi út kö­ze­pén, egy neo­ro­mán stí­lu­sú bér­há­zon temp­lom­be­já­rat nyí­lik. A fel­irat sze­rint „a har­ci szel­lem temp­lo­má­nak” ka­pu­já­ra lel­tünk. Evan­gé­li­kus­ként ta­lán so­kan tud­juk, hogy va­la­ha ez az épü­let a bu­da­pes­ti szlo­vák evan­gé­li­ku­sok temp­lo­ma volt. A ma ke­le­ti küz­dő­spor­tok­nak ott­hont adó „szen­tély” név­adó­ja azon­ban nem so­kat hi­bá­zott: a pes­ti szlo­vák evan­gé­li­ku­sok gyü­le­ke­ze­te és temp­lo­ma sok harc árán épült fel, ma­radt meg, majd vált tő­lünk ide­gen kul­tú­ra szen­té­lyé­vé. >>

„…a jó Is­ten iga­zán meg­ál­dott ben­nün­ket”
Eri­ka Hlačok­ová a szlo­vák evan­gé­li­kus püs­pö­ki kar­ral ér­ke­zett Bu­da­pest­re, a feb­ru­ár 11-ei szlo­vák–ma­gyar püs­pö­ki ta­lál­ko­zó­ra, egé­szen pon­to­san a Prőh­le Ger­gely or­szá­gos fel­ügye­lő ál­tal adott fo­ga­dás­ra. A fi­a­tal evan­gé­li­kus lel­kész­nőt „fő­nö­ke”, Mi­loš Klá­tik el­nök-püs­pök ar­ra kér­te, hogy a hi­va­ta­los prog­ram­ban is ve­gyen részt. Jó is volt ez na­gyon, hi­szen per­fekt ma­gyar­sá­gá­val Eri­ka nél­kü­löz­he­tet­len köz­re­mű­kö­dő­je, szink­ron­tol­má­csa lett a ma­gyar–szlo­vák mé­di­ás csa­pat­nak, s lá­to­ga­tó­ba is el­jött la­punk szer­kesz­tő­sé­gé­be. Utóbb az is ki­de­rült: so­kan is­me­rős­ként üd­vö­zöl­ték őt azok kö­zül, akik ta­valy nyá­ron ott vol­tak a ke­resz­té­nyek ta­lál­ko­zó­ján Po­zsony­ban. Eri­ka elő­re ter­ve­zett sza­bad bu­da­pes­ti dél­előtt­jé­ből ugyan nem lett sem­mi, ám ő ezt nem bán­ta, mi pe­dig na­gyon örül­tünk az új ba­rát­ság­nak. Emel­lett az Evan­gé­li­kus Élet pedig gaz­da­gabb lett egy in­ter­jú­val… >>

Pá­pu­a­föld eu­ró­pai szem­mel 2.
Foly­tat­juk be­szél­ge­té­sün­ket a Bá­lint há­zas­pár­ral, akik misszi­ói mun­ka­társ­ként négy éven át Új-Gui­nea má­so­dik leg­na­gyobb vá­ro­sá­ban, Laéban él­tek. El­ső­ként a pá­pua asszo­nyok hely­ze­té­ről ér­dek­lő­dünk. >>

¡Buen Camino!
Nem, nem és nem! – vá­la­szol­tam ha­tá­ro­zot­tan min­den azt fir­ta­tó kér­dés­re, hogy na és fo­gok-e cik­ket, ne­ta­lán­tán köny­vet ír­ni az utam­ról. Nem, mert… mert úgy érez­tem, annyi­an meg­tet­ték már előt­tem, il­let­ve raj­tam kí­vül a Szent Ja­kab-za­rán­dok­utat, hogy sem­mi rend­kí­vü­li és kü­lön­le­ges nincs ab­ban, hogy én is vé­gig­jár­tam. (A sa­ját éle­tem­ben ter­mé­sze­te­sen rend­kí­vü­li és kü­lön­le­ges volt!) Ami az írást il­le­ti, fo­gal­maz­hat­nék úgy is: nem akar­tam én is be­áll­ni a sor­ba… >>

Evangélikusok

Böj­ti re­mé­nyek
Ta­lán meg­le­pő a most in­du­ló böj­ti idő­sza­kot össze­kap­csol­ni a re­mény­ség­gel. Kü­lö­nö­sen is a mai sze­ku­lá­ris kon­tex­tus­ban, ami­kor sen­ki sem tud­hat­ja, hogy mi­lyen hosszú böjt után re­mél­he­tünk majd vég­re fel­tá­ma­dást. Ugyan­ak­kor nem árt tisz­táz­ni, hogy a böjt nem té­vesz­ten­dő össze a meg­szo­rí­tá­sok­kal, az ön­kén­tes vagy kény­sze­rű fo­gyó­kú­rá­val. Sza­bad ma is ko­mo­lyan ven­ni az ősi böl­cses­sé­get és ta­pasz­ta­lást, mely sze­rint a test böjt­je a lé­lek la­ko­dal­ma le­het. De eh­hez me­rő­ben új lá­tás­ra, meg­lá­tás­ra van szük­sé­günk, amely éle­tünk krí­zis­hely­ze­te­i­ben po­zi­tív esélyt re­mél a meg­úju­lás­ra. >>

Prőh­le Ger­gely: kö­tet ké­szül az evan­gé­li­kus egy­ház­ról és az ügy­nök­kér­dés­ről
A ter­vek sze­rint ősszel meg­je­le­nik a Ma­gyar­or­szá­gi Evan­gé­li­kus Egy­há­zat (MEE) érin­tő ügy­nö­ki te­vé­keny­sé­get be­mu­ta­tó kö­tet – mond­ta elő­adá­sá­ban Prőh­le Ger­gely, az MEE or­szá­gos fel­ügye­lő­je a Thé­ma (Theo­ló­gi­ai Élet Ma) Egye­sü­let múlt szom­ba­ti bu­da­pes­ti ren­dez­vé­nyén. >>

A Tor­das–Gyú­rói Evan­gé­li­kus Egy­ház­köz­ség
Tor­das Fej­ér me­gye észak­ke­le­ti ré­szén, a Szent Lász­ló-pa­tak mel­lett fek­szik, Bu­da­pest­től har­minc ki­lo­mé­ter­re, Gyú­ró­tól négy ki­lo­mé­ter tá­vol­ság­ra. >>

e-világ

Kam­pány az In­ter­net Exp­lo­rer 6 el­len
Gaz­da­sá­gi vál­ság ide­jén nem­csak a pa­zar­ló ál­lam­ház­tar­tás­ra há­rul a ta­ka­ré­koskodás kötelezettsége, de az élet min­den te­rü­le­te meg­kí­ván­ja a ha­té­ko­nyabb erő­for­rás-el­osz­tás ki­ala­kí­tá­sát. És nem kell eh­hez lel­kes kör­nye­zet­vé­dő­nek vagy na­gyon zsu­go­ri­nak len­ni, mi­vel már az el­bo­csá­tá­si hul­lá­mok­tól fel­ka­vart köz­han­gu­lat is azt su­gall­ja, hogy job­ban oda kell fi­gyel­ni az ég­ve ha­gyott lám­pá­ra vagy a nyit­va fe­lej­tett víz­csap­ra. >>

Keresztény szemmel

Arc­cal a fel­tá­ma­dás ün­ne­pe fe­lé
Előbb még a böjt fon­tos idő­sza­ka és a nagy­hét drá­má­ja jön, de azért már arc­cal a fel­tá­ma­dás ün­ne­pe fe­lé kell for­dul­nunk. Majdcsak el­bú­csú­zik tő­lünk a tél, és a ter­mé­szet moc­ca­ná­sá­ból is sej­te­ni kezd­jük a leg­na­gyobb tit­kot, a fel­tá­ma­dás, az új­ra­éle­dés cso­dá­la­tos tit­kát. De azért is, mert a ná­zá­re­ti Jé­zus leg­ked­ve­sebb apos­to­la a Lé­lek ál­tal így szó­lalt meg: „…Is­ten örök éle­tet adott ne­künk, és ez az élet az ő Fi­á­ban van.” (1Jn 5,11) >>

Szo­ron­gá­sa­ink, avagy a kis­köd­mön ti­pi­kus ese­te
„A jö­vő mi­at­ti ag­go­da­lom töb­bek szá­má­ra szin­te ked­venc hob­bi­vá kezd vál­ni” – ol­va­som az in­ter­net ke­re­ső­je ál­tal az „ag­go­da­lom” ke­re­ső­szó­ra ki­do­bott több mint száz­hu­szon­négy­ezer ta­lá­lat kö­zül az egyik­ben. Nem hi­szem, hogy ol­va­só­ink kö­zül akad­na akár egy is, aki a jé­zu­si pa­rancs el­le­né­re – hogy tud­ni­il­lik „sem­mi fe­lől ne ag­gód­ja­tok” – ne tud­na azon­nal fel­so­rol­ni leg­alább há­rom dol­got, amely mi­att még­sem nyu­godt a szí­ve. Hogy mit mond er­ről a kér­dés­ről a pszichológia, ar­ról Csá­ky-Pal­la­vi­ci­ni Krisz­ti­ná­val, az Or­szá­gos Or­vo­si Re­ha­bi­li­tá­ci­ós In­té­zet Tün­dér­he­gyi Pszi­cho­szo­ma­ti­kus és Pszi­cho­te­rá­pi­ás-Re­ha­bi­li­tá­ci­ós Osz­tá­lyá­nak pszi­cho­ló­gu­sá­val be­szél­get­tem. >>

A hét témája

Két ha­zát sze­re­tünk
A negy­ve­ne­dik ma­gyar film­szem­lén az Urá­nia mo­zi­ban mu­tat­ták be Má­tis Lil­la do­ku­men­tum­film­jét, ame­lyet a Du­na Te­le­ví­zió a múlt év ok­tó­be­ré­ben már ját­szott, és az elő­ze­tes hí­rek sze­rint új­ra mű­sor­ra fog tűz­ni. A film a hír­hedt Be­neš-dek­ré­tu­mok­nak el­ső­sor­ban a sze­mé­lyes ha­tá­sa­i­ról, kö­vet­kez­mé­nye­i­ről be­szél az el­szen­ve­dők irán­ti mély­sé­ges em­pá­ti­á­val. A szak­mai hát­te­ret Kecz­kó (Ba­án) Szil­via lel­kész­nek az Evan­gé­li­kus Hit­tu­do­má­nyi Egye­te­men egy­ház­tör­té­net­ből írt szak­dol­go­za­ta ad­ta a film­hez. A dol­go­zat té­má­ja a fel­ső­sze­li evan­gé­li­kus gyü­le­ke­zet tör­té­ne­te. >>

evél&levél

Ka­te­che­ti­kai ta­lál­ko­zó Men­dén
A Dél-Pest Me­gyei Egy­ház­me­gyé­ben az el­múlt évek so­rán ha­gyo­mánnyá vált, hogy idő­ről idő­re ta­lál­koz­nak egy­más­sal a gyü­le­ke­ze­tek hit­ok­ta­tói és gyer­mek­mun­ká­sai. >>

Közlemények, nyilatkozatok

Mi va­ló a temp­lom­ba?
A kö­zel­gő nem­ze­ti ün­nep, már­ci­us 15. al­kal­má­ból egy­há­zunk püs­pö­ki ta­ná­csa ál­lás­fog­la­lás­sal for­dul lel­ké­sze­ink­hez, gyü­le­ke­ze­te­ink­hez, pres­bi­té­ri­u­ma­ink­hoz és min­den evan­gé­li­kus hit­test­vé­rünk­höz. Az ün­nep al­kal­má­ból kü­lö­nö­sen is idő­sze­rű té­mán túl más fon­tos kér­dé­sek­ben is ha­tá­ro­zott ál­lás­pon­tot kép­vi­se­lő püs­pök­ka­ri nyi­lat­ko­za­tot az aláb­bi­ak­ban kö­zöl­jük. >>

E heti Luther-idézet

Luther Idézet
„Ideigvaló, testi javakért is könyöröghetünk. De teljesen Istenre kell hagynunk, hogy megadja-e azokat vagy sem. Mert – mint Pál is mondja – mi nem tudunk kérni, ahogy kellene. Sokszor például arra van szükségünk, hogy Isten ... >>

Kultúrkörök

Bol­dog­ta­lan zse­ni a ke­reszt­úton
„Ha két gra­fi­kus ne­ve ma­rad fenn az utó­kor­nak a 20. szá­zad­ból, a má­sik az enyém, ha csak egy, az Sza­lay La­jo­sé.” (Pab­lo Pi­cas­so) >>

De­rűs be­szél­ge­tés
Rit­ka könyv­be­mu­ta­tó­ra ke­rült sor feb­ru­ár 19-én a bu­da­pes­ti Pi­linsz­ky Já­nos iro­dal­mi ká­vé­ház­ban. Sa­já­tos hely­zet ugyan­is, ha egy be­mu­ta­tás­ra vá­ró mű már alig kap­ha­tó. Döb­ren­tey Il­di­kó Be­szél­ge­tek az Úr­ral cí­mű ima­köny­vé­vel pe­dig bi­zony ez tör­tént. A ki­tű­zött, hi­va­ta­los be­mu­ta­tó ide­jé­re a még ka­rá­csony előtt meg­je­len­te­tett pél­dá­nyo­kat szin­te mind el­kap­kod­ták. A Pi­linsz­ky ká­vé­ház­ban azon­ban még­sem a „si­ker­könyv” szer­ző­jét, a jól is­mert me­se­írót ün­ne­pel­te a né­pes kö­zön­ség. Az imád­sá­gok mél­ta­tá­sa, a gyer­me­ki­en egy­sze­rű, még­is mű­vé­szi nyel­ven meg­szó­la­ló ima­rész­le­tek mind túl­mu­tat­tak a föl­di di­men­zi­ó­kon. A hall­ga­tó­ság fi­gyel­mét ar­ra a Szent­lé­lek Is­ten­re irá­nyí­tot­ták, aki szól és meg­szó­lít Döb­ren­tey Il­di­kó Is­ten­nel foly­ta­tott be­szél­ge­té­se­in ke­resz­tül. >>

Eric W. Gritsch: Is­ten ud­va­ri bo­lond­ja
„Is­ten ud­va­ri bo­lond­ja?” – kér­de­zünk rá meg­hök­ken­ten a cí­met ol­vas­va. Az el­ső rá­cso­dál­ko­zás után kí­ván­csi­an néz­zük meg a – Lu­ther Már­ton ko­runk pers­pek­tí­vá­já­ból al­cí­met vi­se­lő – kö­tet hát­só bo­rí­tó­ját is, ahol Lu­ther sze­mé­lyé­vel kap­cso­lat­ban to­váb­bi gon­do­lat­éb­resz­tő mon­da­to­kat ta­lá­lunk. Az elő­szó rész­le­tei ar­ra sar­kall­nak, hogy azon­nal be­le­pil­lant­sunk a mű­be. >>

Pénz­ke­ze­lés, gaz­dál­ko­dás, stra­té­gia
Ha feb­ru­ár vé­ge van, ak­kor Gyó­non biz­to­san tör­té­nik va­la­mi. Ha­gyo­má­nyo­san eb­ben az idő­ben jön­nek össze a Dél-Pest Me­gyei Egy­ház­me­gye pénz­tá­ro­sai a da­bas–gyó­ni gyü­le­ke­zet­ben, s ez­zel egy idő­ben más tiszt­ség­vi­se­lő­ket, fel­ügye­lő­ket, gond­no­ko­kat is von­zó prog­ram­mal vár az egy­ház­me­gye el­nök­sé­ge. Így volt ez az idén feb­ru­ár 21-én is. >>

Fel­fe­dez­he­tő fel­fe­de­zők
Egy ug­rás­nál ugyan egy ki­csit tá­vo­lab­bi, de nincs messze Bu­da­pest­től Érd. Rö­vid au­tó­zás­sal, bu­szo­zás­sal vagy vo­na­to­zás­sal el­ér­he­tő a ha­tal­mas­ra ter­jesz­ke­dett, mind­össze né­hány éves vá­ro­si múlt­ra vissza­te­kin­tő, Pest me­gyei te­le­pü­lés. >>

Dunán az evangélikus média
A Duna Tv március 7-ei, 12.10-kor kezdődő, Isten kezében című műsorában A megújuló hírek címmel az evangélikus egyház médiaterületeit mutatják be (ismétlés: március 8-án, 8.00-kor). >>

A vasárnap igéje

„Meg­erő­sí­tesz in­kább az igaz hit­ben”
Ham­va­zó­szer­dá­val a böj­ti idő vet­te kez­de­tét. Va­sár­nap azon­ban nem a szen­ve­dő, a ke­resz­tet hor­do­zó Jé­zus­sal ta­lál­ko­zunk, ha­nem az ör­dö­göt, bűnt le­győ­ző egyet­len Úr, a meg­fe­szí­tett Jé­zus Krisz­tus aján­dé­ká­ban ré­sze­sü­lünk. Is­ten igé­je olyan hús­vé­ti örö­möt és győ­zel­met ad ma, mint­ha már hús­vét ün­ne­pe len­ne. >>

Oratio oecumenica

Oratio œcumenica
Ke­gyel­mes mennyei Atyánk! Hoz­zád ki­ál­tunk, mert egye­dül ne­ked van ha­tal­mad ar­ra, hogy ké­ré­se­in­ket ne csak meg­halld, ha­nem meg is cse­le­kedd mind­azt, ami tes­ti-lel­ki ja­vunk­ra van. >>

Gyermekvár

Ked­ves Gye­re­kek!
Al­bert és Pong­rác lo­vag­nak is­mét a Tu­dás er­de­jé­ben le­vő vár­nál van dol­ga: hét for­du­ló­ból ál­ló lo­va­gi tor­nán vesz­nek részt. Old­já­tok meg ti is a nagy­he­ti ese­mény­so­ro­zat­hoz kö­tő­dő fel­ada­to­kat, és a meg­fej­té­se­ket egy­ben, össze­gyűjt­ve küld­jé­tek el a szer­kesz­tő­ség cí­mé­re (Evan­gé­li­kus Élet szer­kesz­tő­sé­ge, 1085 Bu­da­pest, Ül­lői út 24.). A bo­rí­ték­ra ír­já­tok rá: Gyer­mek­vár. A vé­gén aján­dé­kot kap­tok. >>

ÉnekKincsTár

Hall­gass meg min­ket, nagy Úr­is­ten
In­vo­ca­vit va­sár­nap­ja a negy­ven­na­pos nagy­böj­ti idő­szak kez­de­te. Bűn­bá­nat után meg­té­rés­re, új élet­re hív. A böj­ti va­sár­na­pok a fel­tá­ma­dás­ra em­lé­kez­tet­nek. Gra­du­ál­éne­ke – Hall­gass meg min­ket, nagy Úr­is­ten (EÉ 275) – a ma­gyar evan­gé­li­kus­ság leg­ősibb éne­kei kö­zé tar­to­zik, már Hu­szár Gál 1560-as éne­kes­köny­vé­ben is he­lyet ka­pott. >>