Élő víz
Mennyei GPS navigál a keskeny úton
A Szentlélek mint globális helymeghatározó rendszer
Az elmúlt hetekben egy nyári autós kirándulás során először használhattam a modern technika egyik viszonylag új eszközét: ismeretlen úti célom elérése érdekében rábíztam magam egy magyarul is tudó GPS-re. Sablonmondatai előbb csak szórakoztattak, de miután többször is hallgatnom kellett ezeket az információkat, önálló életet kezdtek élni gondolataimban, és a címben megfogalmazott asszociációkra késztettek. Jól tudom, hogy minden hasonlat sántít, de egy mai fiatal számára talán segítenek annak megértésében, mit is jelent a Szentlélek állandó jelenléte és munkálkodása az újjászületett keresztények földi életében a mennyei hazába vezető úton… Tegyünk egy képzeletbeli „próbautat”!
Az indulás előtt a legfontosabb a cél meghatározása. Ha eldöntötted szívedben, hogy követed Jézust, nincs visszaút! Mivel hiszel benne, és meg- vagy visszatértél hozzá, Atyád lett az Isten, aki szent igéje és Szentlelke által újjászül, s elindít a keskeny úton, hazafelé az ő országába. De nem hagy egyedül: Jézus is megígérte a Pártfogót, vigasztalót, bátorítót, aki vezet; általa hallod Urad szavát. Mint egy mennyei GPS (= Global Positioning System, globális helymeghatározó rendszer), akkor szól, ha szükséges, de ha nem fogadod meg a tanácsát, az életveszélyes lehet a számodra!
Tehát beírtad a célt: Isten örök országa. Jelenlegi pozíciódat, térbeli és időbeli helyed rögtön kiírja a mindent tudó globális helymeghatározó rendszer. Ő még Ádámot és Kaint is megtalálja, te sem rejtőzhetsz el színe elől! De a legfontosabbat, hitbeli koordinátáidat is leplezetlenül eléd tárja, hogy tisztában légy önmagaddal, s hogy kire is számíthatsz valójában! Utadat már születésed előtt elrendelte, s most, amikor a startnál a kereszt tövéből elindulsz a zarándok útján a mennyei város felé, számot kell vetned jelenlegi képességeiddel, adottságaiddal, mint a toronyépítő embernek, nehogy valamilyen hiány miatt meghiúsuljon a kitűzött cél elérése. Ne hagyd ki a számításból: plusz Jézus! Az első üzenet: „Kövesd az utat, amelyen haladsz!”
De tudnod kell, hogy a keskeny út nem nyílegyenes, ezért figyelembe kell venned út közben, hegyes-völgyes szakaszokon keresztül haladva az aktuális figyelmeztetéseket, nehogy lesodródj, vagy tévutakra juss! „A következő lehetőségnél fordulj jobbra vagy balra!” Körforgalomban nagy a veszélye, hogy nem a célunknak megfelelő kijáraton haladunk át. De a mennyei GPS konkrét eligazítást ad. Esetleg ezt: „Haladj át egyenesen a körforgalmon!” Isten igéje mindig egyértelmű, csak mi szoktuk kiforgatni, félreértelmezni, a saját képünkre és hasonlatosságunkra magyarázni a Szentírás igéit.
Ahogy a kijáratok egymás mellett szorosan vannak a körforgalomban, úgy a helyes és a tévutak között is kezdetben igen kicsi a különbség. A hajszálnyi jobb- és baloldali elhajlásokat ekkor még észre sem vesszük. De ha esetleg túllépve a sebességhatárt, másokat leelőzve száguldunk, hamar idegen tájakon találhatjuk magunkat. Nem is kellenek nagy, látványos bűnök ahhoz, hogy elszakadjunk Urunktól! Pedig hallhatnánk, ha lenne fülünk a hallásra: „Túllépted a sebességhatárt!” Isten szeretettörvényét is áthágtad, átgázoltál az emberi együttélés minden szabályán, erkölcsi normáin; a kárhozatba rohansz, a szakadék vár az út végén, ezért: „Az első lehetőségnél fordulj vissza!” Ismerjük mi a KRESZ szabályait, nyílt autópályán nem lehet csak úgy megfordulni, el kell menni a legelső lehajtóig, de addig már jócskán eltévedhettünk, eltérhettünk eredeti célunktól.
Mit tegyünk hát, ha eltévedtünk a mennyország felé félúton? Isten nem hagy magunkra! Van mentő ötlete a mennyei GPS-nek, amely csupán egyetlen szó: „Újratervezés!” Isten számára nincs olyan elrontott élet, amelyet ő meg ne tudna váltani, olyan mélysége a bűnnek, ahonnan ő ki ne tudna emelni, olyan életveszélyes helyzet a sátán markában, amelyből ő ki ne tudna szabadítani! Van Megváltónk és Szabadítónk, ő tervezi újra tékozló, elveszett életünket, teszi újjá egészen, tisztítja meg minden bűntől, hogy újra engedelmes, szavára hallgató, az ő útján járó christianusok lehessünk.
S ha visszataláltunk az elhagyott keskeny útra, folytathatjuk, mert van kegyelem, s ma még lehet, ma még szabad; borulj le a kereszt alatt! Ez a nulla kilométerkő, csak innen folytathatod az utad, de most már a saját bőrödön megtapasztalva: e keskeny út a mennybe visz, de sok rajta a zord tövis! Ámde célhoz érhetsz ezen az ösvényen, mert szánt és szeretett minket: a Mester arra ment!
Nem szaporítom tovább a szót ezen a képzeletbeli „próbaúton”; már csak az utolsó, számomra legkedvesebb utasítás van hátra. Minden útitársamnak azt kívánom, hogy földi zarándokútja végén a mennyei GPS e szavait is meghallhassa: „Megérkeztél a célhoz!”
– Garai –