Keresztutak

„Pon­to­san tíz év­vel ez­előtt tar­tott itt elő­ször né­met is­ten­tisz­te­le­tet lel­kész” – egy nyolc­van­éves gyü­le­ke­ze­ti tag még pon­to­san em­lé­ke­zett erre, így szü­le­tett meg az év­for­du­lós ün­nep­ség öt­le­te. Te­kin­té­lyes ven­dé­gek utaz­tak má­jus 9-én Hé­víz­re: az evan­gé­li­kus és a re­for­má­tus egy­há­zat Itt­zés Já­nos és Ste­in­bach Jó­zsef püs­pö­kök kép­vi­sel­ték a né­met nyel­vű szol­gá­lat meg­in­du­lá­sá­nak ti­ze­dik év­for­du­ló­ján.

A fő­ként nyug­dí­ja­sok­ból ál­ló ki­csiny nyáj egy „szí­nes se­reg” – mond­ja Rü­di­ger Ge­bel, a Né­met Nyel­vű Evan­gé­li­kus Ala­pít­vány, Hé­víz tit­ká­ra. Evan­gé­li­ku­sok, re­for­má­tu­sok, uni­ál­tak – de ka­to­li­ku­sok is van­nak köz­öttük – Né­met­or­szág­ból, Auszt­ri­á­ból, Svájc­ból, Ro­má­ni­á­ból, Hol­lan­di­á­ból. Ők al­kot­ják azt a kö­zös­sé­get Hé­ví­zen, amely a né­met is­ten­tisz­te­let­re össze­gyü­le­ke­zik. De már a gyü­le­ke­zés és a gyü­le­ke­zet köz­ti kü­lönb­ség­ről is van­nak ta­pasz­ta­la­ta­ik. Egy­ház­köz­ség ala­pí­tá­sát cél­zó pró­bál­ko­zá­sa­ik elő­ször si­ker­te­le­nek vol­tak, ám a nyug­dí­ja­sok nyug­ha­tat­la­nul dol­goz­tak cél­ju­kért.

Wolf­gang Bo­etcher nyu­gal­ma­zott es­pe­res se­gít­sé­gé­vel hoz­ták lét­re azt az ala­pít­ványt, amely­nek hát­te­ré­vel már hi­va­ta­los szer­ző­dést le­he­tett köt­ni a Né­met­or­szá­gi Pro­tes­táns Egy­ház­zal. En­nek alap­ján im­már ötö­dik éve ér­ke­zik Né­met­or­szág­ból egy-egy nyu­gal­ma­zott tisz­te­le­tes, aki tíz-tíz hó­nap­ra vál­lal­ja a megbí­zást a hé­ví­zi gyü­le­ke­zet­ben. Jú­li­us­ban és au­gusz­tus­ban sem szü­ne­tel a lel­ké­szi szol­gá­lat, ilyen­kor azon­ban ven­dé­gek pré­di­kál­nak. „Azok a lel­ké­szek, akik nyá­ron hir­de­tik ná­lunk az igét, egy­út­tal üdül­nek is” – ma­gya­ráz­za Ge­bel. A kon­cep­ció ed­dig be­vált.

Kö­rül­be­lül har­minc – Hé­ví­zen és kör­nyé­kén la­kó – csa­lád kö­tő­dik szo­ro­san a gyü­le­ke­zet­hez. Raj­tuk kí­vül nya­ra­lók és für­dő­ven­dé­gek vesz­nek részt az is­ten­tisz­te­le­te­ken és egyéb gyü­le­ke­ze­ti al­kal­ma­kon.

Va­jon a hé­ví­zi kö­zös­ség va­ló­di egy­ház­köz­ség vagy in­kább „tu­ris­ta­gyü­le­ke­zet”? „Ez függ az év­szak­tól” – mond­ja Rü­di­ger Ge­bel. – Té­len a törzs­ta­gok kö­zül jön­nek vagy har­min­can, nyá­ron az is­ten­tisz­te­le­tet lá­to­ga­tók szá­ma akár száz fö­lé is emel­ke­dik.”

He­lyi szál­lók­ban el­he­lye­zett pla­ká­tok, va­la­mint a kül­föl­di uta­zás­szer­ve­zők­kel va­ló kap­cso­la­tok se­gí­te­nek ab­ban, hogy a tu­ris­ták fel­fi­gyel­je­nek a gyü­le­ke­zet­re. A He­li­kon ut­cai temp­lom­ban a he­lyi evan­gé­li­kus és re­for­má­tus gyü­le­ke­zet is tart is­ten­tisz­te­le­te­ket, úgy­hogy a ma­gyar hit­test­vé­rek­kel már csak ezért is kap­cso­lat­ban áll­nak.

De a va­sár­na­pi is­ten­tisz­te­le­te­ken kí­vül is gaz­dag a gyü­le­ke­ze­ti élet a né­met aj­kú kö­zös­ség­ben. He­ten­te ta­lál­koz­nak bib­lia­órán is.

„Hogy a ba­rát­sá­gok híd­ja­it is épít­sük, ha­von­ta tar­tunk fel­ol­va­sá­so­kat a ma­gyar köl­té­szet re­me­ke­i­ből. Ezen­kí­vül rend­sze­re­sen szer­ve­zünk ki­rán­du­lá­so­kat Ma­gyar­or­szág lát­ni­va­ló­i­hoz, és ér­de­kes ven­dé­ge­ket is meg­hí­vunk – tá­vol­ról vagy kö­zel­ről – sze­re­tet­ven­dég­sé­gek­re” – so­rol­ja And­re­as Ro­the. A lel­kész könnyen el­ér­he­tő ju­hai szá­má­ra: he­ten­te két­szer a temp­lom­ban, elő­ze­tes idő­pont-egyez­te­tés nél­kül is ren­del­ke­zés­re áll. Rü­di­ger Ge­bel kom­men­tál­ja: „Van idő rá, hi­szen – nyug­dí­ja­sok­ról lé­vén szó – kon­fir­má­ci­ói órák és hit­tan­órák ná­lunk nin­cse­nek.”

And­re­as Ro­the idő­köz­ben (jú­li­us vé­gén), a szer­ző­dés­ben rög­zí­tett tíz hó­na­pos szol­gá­lat után bú­csú­zott hé­ví­zi gyü­le­ke­ze­té­től. De szep­tem­ber­ben vissza­jön. Új­ra pá­lyá­zott, új­ra el­fo­gad­ták, így újabb tíz hó­na­pot tölt­het e kü­lön­le­ges szol­gá­lat­ban. Úgy van ez ná­la, mint sok né­met nyel­vű em­ber­nél: jól ér­zi ma­gát Hé­ví­zen.

Hol­ger Man­ke