Keresztutak
„Nem magunkért kiabálunk”
Rendkívüli sajtótájékoztató előzte meg a reformáció hónapjának nyitó istentiszteletét
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) idén is összeállította a protestáns egyházak ünnepi rendezvényeit összefogó, immár hagyományos Október a reformáció hónapja elnevezésű országos ökumenikus programsorozatot. A 2009-es program október 1-jére kitűzött megnyitó ünnepségét Budapesten, a MEÖT székházában rendkívüli sajtótájékoztató előzte meg.
A sajtótájékoztató összehívására – a reformáció hónapjának megnyitása mellett – az a két nappal korábbi parlamenti találkozó adott okot, amelyen a történelmi egyházak vezetői Bajnai Gordon miniszterelnökkel tárgyaltak a gazdasági válságkezelés következtében az egyház-finanszírozásban bekövetkezett – az egyházakat hátrányosan érintő –, ideiglenesnek mondott változásokról. A reformáció hónapját megnyitó sajtótájékoztatón – melynek a szervezők a Nem magunkért kiabálunk címet adták – Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a MEÖT elnöke, Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) országos felügyelője és Repa Imre, a kaposvári Kaposi Mór Megyei Kórház főigazgató főorvosa osztotta meg gondolatait a sajtó képviselőivel.
Elsőként Bölcskei Gusztáv szólt, s kifejtette, hogy 2009-ben a protestáns egyházak a reformáció üzenetét a reformáció hónapjában három kulcsszó, a biztonság – bizalom – bizonyosság köré fűzve fogalmazzák meg. Teszik mindezt olyan környezetben, ahol nagyon sok minden ellentmond e három értéket hordozó fogalomnak. A protestantizmus egyházainak ma különösen is feladatuk és küldetésük kiállni, szót emelni legelesettebb, legvédtelenebb embertársaink mellett, hiszen a bizalmi válság a társadalom minden rétegében tapasztalható. Ma, amikor egy megdöbbentő felmérés eredménye szerint az emberek harmincnégy százaléka semmilyen reményt nem lát jövőjére nézve, az egyházak küldetése a reformáció 16. századi indulásához visszatérve hangsúlyozni: a protestálás lényege nem valami ellen való tiltakozás, hanem valami mellett való kiállás.
Bölcskei Gusztáv kitért arra is, hogy milyen változások tapasztalhatók az adófizetők által az egyházaknak felajánlott egy százalék és az azt kiegészítő állami pénzek terén a 2003-tól 2009-ig terjedő időszakban: míg az adófizetők egyre nagyobb mértékben ajánlanak fel támogatást egyházuknak, az állami kiegészítés zsugorodik.
Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője rámutatott: az egyszázalékos felajánlásokhoz kapcsolódóan az evangélikus egyházat is súlyosan érinti az állami juttatások csökkenése. Ez azért szomorú, mert az utóbbi évek átgondolt kampányai sok hívőt elérve egyre nagyobb „adózási tudatosságot”, az egy százalékok átutalására való hajlandóságot hoztak, melynek mérhető eredményei vannak. Az országos felügyelő a reformáció távlati gondolatát kölcsönözve, széles szellemtörténeti összefüggésbe helyezve Luther és Kálvin örökségét kifejtette: létezik felelős pénzügyi gondolkodás, az anyagi javakkal való jó sáfárkodás.
Ellentmondásos helyzetbe kerültek az egyházak – folytatta Prőhle –, forrásaik ugyanis csökkennek, a feléjük irányuló társadalmi elvárás viszont egyre nő. Az emberek egyre nagyobb mértékben igénylik a felelős segítségnyújtásra képes közösségek és szervezetek munkálkodását. Az egyházak tehát nem öncélból igényelnek szolgálatukhoz anyagiakat, „nem magukért kiabálnak”. A reformáció hónapja azt üzeni: ami ötszáz éve elindult, nem anakronizmus, nem múzeumba való, hanem közös öröksége a világnak, e régiónak és ennek az országnak. Közkincs, melynek tudatos átélése és alkalmazása közérdek, különösen abból a szempontból, hogy a modern európai piacgazdaság alapjait a protestantizmus fektette le.
Repa Imre főigazgató kifejtette: fontosnak tartja, hogy az egyházak az egészségügy terén nagyobb szerepet játsszanak. Hangsúlyozta: az egészségügyben égetően szükséges a mielőbbi szemléletváltás.
A sajtótájékoztató végén D. Szebik Imre, a MEÖT elnöke hivatalosan is megnyitotta az októberi rendezvénysorozatot, külön is kiemelve a nagyobb szabású országos programokat.
A sajtóesemény után kezdődött a reformáció hónapját megnyitó ökumenikus istentisztelet, amelynek mondanivalója és üzenete az idei ünnepi hónap főtémája, a biztonság – bizalom – bizonyosság hármas mottó köré szerveződött.
Az ünnepi istentisztelet liturgiai szolgálatát Gáncs Péter evangélikus püspök, Mészáros Kálmán baptista egyházelnök, Csernák István metodista szuperintendens és Tarr Zoltán református lelkész végezte. Az istentiszteleten D. Szebik Imre hirdette az igét Zsolt 42,2–6 alapján.
Dr. Bóna Zoltán, a MEÖT főtitkára nyitotta meg az ünnepi istentiszteletet követő kulturális programot, amelyet Ady Endre halálának kilencvenedik és Kálvin János születésének ötszázadik évfordulója alkalmából állítottak össze. Kórusművek és népdalok eléneklésével a Lónyay Utcai Református Gimnázium énekkara működött közre, majd versek hangzottak el a Deák Téri Evangélikus Gimnázium diákjainak tolmácsolásában.
A megnyitóünnepség zárásaként fórumbeszélgetéssel egybekötött előadások következtek a hónap fő témájául választott három fogalom által közvetített üzenetről, az általuk kifejezett gondolati tartalmakról és közéleti témákról. (Az előadások előtt Varga György baptista lelkész mondott általános bevezetőt.)
A biztonság fogalmáról – a közbiztonság és a politika szemszögéből – Szemerkényi Réka biztonságpolitikus, a bizalomról – a pénzügyek és a közgazdaságtan oldaláról – Király Júlia közgazdász, az MNB alelnöke tartott referátumot. A bizonyosság hitbeli és teológiai összefüggéseiről Szűcs Ferenc református teológus előadását hallgathatták meg a résztvevők.
Petri Gábor – Kőháti Dóra