Cantate

A le­he­tő­sé­gek tár­há­za

Az el­múlt fél év­ben a Gyü­le­ke­ze­ti li­tur­gi­kus könyv stro­fi­kus gyü­le­ke­ze­ti éne­ke­i­nek ja­vát mu­tat­tuk be ro­va­tunk ke­re­tei kö­zött. So­ro­za­tunk mai ré­szé­ben to­vább­lé­pünk: most a kö­tet el­ső egy­sé­gé­ről lesz szó. Ar­ról a fe­je­zet­ről, amely­ben is­ten­tisz­te­le­ti ren­de­ket ta­lá­lunk. A kö­tet élet­re hí­vá­sá­nak va­ló­já­ban ezek vol­tak moz­ga­tói, hi­szen a 2007-ben meg­je­lent Li­tur­gi­kus könyv szer­kesz­té­se­kor fo­gal­ma­zó­dott meg, hogy szük­ség van a meg­újult ren­de­ket tar­tal­ma­zó, is­mer­te­tő, azok ta­nu­lá­sát se­gí­tő gyü­le­ke­ze­ti ki­ad­vány­ra.

A fe­je­zet az is­ten­tisz­te­le­ti rend ma­gya­rá­za­tá­val, a Li­tur­gi­kus könyv­ben kö­zölt va­sár­na­pi is­ten­tisz­te­let ele­me­i­nek is­mer­te­té­sé­vel kez­dő­dik. Aho­gyan ez tük­rö­zi, a ze­ne­i­leg több­fé­le for­ma azo­nos mó­don épül fel. A há­rom­fé­le rend – azo­nos szer­ke­zet el­vet ta­lál­juk egyéb­ként 1982-es éne­kes­köny­vünk­ben és a hoz­zá tar­to­zó agen­dá­ban is. Az on­nan is­me­rős há­rom for­ma – li­tur­gi­kus, ének­ver­ses, egy­sze­rű – sze­re­pel új ki­ad­vá­nyunk­ban is.

A Li­tur­gi­kus könyv­höz ha­son­ló­an itt is min­den is­ten­tisz­te­le­ti ren­det egy váz­lat előz meg. Eb­ből meg­is­mer­he­tő az adott rend fel­épí­té­se. Ezt kö­ve­ti min­dig ma­ga a rend lé­nyeg­re tö­rő ma­gya­rá­za­tok­kal: ezek se­gí­tik az is­ten­tisz­te­le­ten va­ló ak­tív és tu­da­tos rész­vé­telt.

A va­sár­na­pi ren­dek kö­zött el­ső he­lyen (GyLK 601) az ere­de­ti bib­li­ai és li­tur­gi­kus szö­ve­ge­ket al­kal­ma­zó li­tur­gi­kus rend sze­re­pel. Az 1986-os agen­da ké­szí­té­sé­nél is ez volt a szer­kesz­tő, Prőh­le Ká­roly ere­de­ti el­kép­ze­lé­se, ál­la­mi be­avat­ko­zás­ra ke­rült a li­tur­gi­kus rend hát­rébb. Ezt az – itt­hon leg­in­kább hasz­ná­la­tos – ének­ver­ses rend kö­ve­ti, amely­ben a li­tur­gi­kus szö­ve­ge­ket és dal­la­mo­kat ko­rál­ja­ink egy-egy vers­sza­ka he­lyet­te­sí­ti. Er­ről rész­le­tes is­mer­te­tést is ol­vas­ha­tunk még so­ro­za­tunk­ban.

Az előbb be­mu­ta­tott két rend­hez ké­pest rö­vi­debb az egy­sze­rű rend (GyLK 630). Eb­ben az ige­li­tur­gia le­rö­vi­dül: a Ky­rie és Glo­ria he­lyén egy rö­vid be­ve­ze­tő ige sze­re­pel. Az úr­va­cso­rai rész­ben két li­tur­gi­kus té­telt is ta­lá­lunk: míg a Sanc­tus dal­la­mos­sá­gá­val tű­nik ki, az Ag­nus Dei ne­mes egy­sze­rű­sé­gé­vel hat.

Né­hány gyü­le­ke­zet­ben meg­ma­radt a va­sár­nap es­ti is­ten­tisz­te­let gya­kor­la­ta. Er­re va­ló te­kin­tet­tel szü­le­tett az új rend, egy egy­sze­rű ige­li­tur­gia (GyLK 631).

Az is­ten­tisz­te­le­ti ren­dek kö­zött nem ke­vés­bé fi­gye­lem­re mél­tó az al­kal­mi is­ten­tisz­te­le­tek cí­mű fe­je­zet. Eb­ben szá­mos olyan új ren­det ta­lá­lunk, amely ko­ráb­bi szer­tar­tás­köny­ve­ink­ben nem sze­re­pelt. Ilyen a gyó­nó is­ten­tisz­te­let (GyLK 632): ezt bűn­bá­na­ti al­kal­mak­ra ajánl­ja a szer­kesz­tő­bi­zott­ság. Míg a va­sár­na­pi ren­dek­ben a gyó­nás az is­ten­tisz­te­let ele­jén sze­re­pel, itt az ige­hir­de­tés után ta­lál­juk. Az 1986-os agen­dá­ból meg­szo­kott for­ma itt új ér­tel­met kap: a bűn­bá­nat­ra éb­resz­tő pré­di­ká­ci­ó­ra fe­lel a bűn­val­lás.

A csa­lá­di is­ten­tisz­te­let (GyLK 633) az utób­bi idő­szak ki­hí­vá­sá­ra adott fe­le­let. A rend fel­épí­té­se meg­egye­zik a va­sár­na­pi­é­val, at­tól kö­tet­le­nebb mó­don fo­gal­ma­zott szö­ve­ge­i­vel és egy­sze­rűbb for­má­já­val tér el.

Az öku­me­ni­kus ige­li­tur­gia (GyLK 634) más fe­le­ke­ze­tű­ek­kel kö­zö­sen tar­tott is­ten­tisz­te­let vezetéséhez ad út­mu­ta­tást.

Szin­tén az utób­bi idők igé­nye­i­re adott vá­lasz a hús­vét haj­na­li is­ten­tisz­te­let (GyLK 635). Egy­re több gyü­le­ke­ze­tünk­ben tart­ják ezt az al­kal­mat. A GyLK-ban kö­zölt rend en­nek az újon­nan fel­ele­ve­ní­tett ősi ha­gyo­mány­nak a pá­rat­lan gaz­dag­sá­gát kí­nál­ja, ahol az el­hang­zó szó mel­lett ki­emelt sze­re­pe van az idő­zí­tés­nek (nap­fel­kel­te) és a szim­bó­lu­mok­nak (hús­vé­ti gyer­tya, fény to­vább­adá­sa).

A lel­ki­pász­to­ri szol­gá­la­tot, az al­kal­mak­ra va­ló kö­zös ké­szü­lést se­gí­tik a ka­zu­á­lék­hoz kap­cso­ló­dó ren­dek: gyer­mek és fel­nőtt ke­resz­te­lé­se, te­me­tés (GyLK 638–640). Ér­té­kes be­szél­ge­tés ala­kul­hat ki mind­ezek kap­csán az érin­tett csa­lá­dok­kal e szer­tar­tá­sok lé­nye­gé­ről.

Nem­csak is­ko­lá­ink­ban, ha­nem gyü­le­ke­ze­te­ink­ben is egy­re hang­sú­lyo­sabb sze­re­pet kap a mun­ka­év kez­dé­se és le­zá­rá­sa. Ön­ál­ló ren­det ka­pott hát a tan­év­nyi­tó és tan­év­zá­ró is­ten­tisz­te­let (GyLK 641–642).

E rö­vid be­mu­ta­tás is ér­zé­kel­te­ti azt a gaz­dag­sá­got, amely 2007-ben be­ve­ze­tett is­ten­tisz­te­le­ti rend­tar­tá­sunk­ban fog­lal­ta­tik. A GyLK úgy ad se­gít­sé­get en­nek hasz­ná­la­tá­hoz, hogy egy­ben a gyü­le­ke­zet­épí­tés­ben is ha­té­kony esz­köz­zé vál­hat.

Fin­ta Ger­gely