e-világ

A szé­kes­fe­hér­vá­ri me­gyés püs­pök sze­rint a fe­le­dés­sel gyö­kér­te­len le­het a tár­sa­da­lom; ha nem em­lé­ke­zik a sa­ját múlt­já­ra, új­ra be­kö­vet­kez­het­nek a kom­mu­niz­mus alat­ti szen­ve­dé­sek – fi­gyel­mez­te­tett Spá­nyi An­tal a kom­mu­niz­mus ál­do­za­ta­i­nak em­lék­nap­ján, feb­ru­ár 25-én a bu­da­pes­ti Urá­nia Nem­ze­ti Film­szín­ház­ban.

A Pol­gá­ri Ma­gyar­or­szá­gért Ala­pít­vány és az 1956-os Kár­pát-me­den­cei Em­lék­bi­zott­ság Győz­te­sek­ből vesz­te­sek – vesz­te­sek­ből győz­te­sek – A Kár­pát-me­den­cei ma­gya­ro­kat súj­tó kom­mu­nis­ta dik­ta­tú­rák: 1919–1989 cí­mű ren­dez­vé­nyén a püs­pök ki­emel­te: so­ká­ig még em­lé­kez­ni is ti­los volt a kom­mu­niz­mus ál­do­za­ta­i­ra, ami­nek kö­vet­kez­mé­nye fe­le­dést is okoz­ha­tott vol­na.

Bo­csá­nat­ké­rés nél­kül nincs meg­bo­csá­tás, en­nek el­hú­zó­dá­sa pe­dig ká­ro­san hat­hat a tár­sa­da­lom­ra – han­goz­tat­ta a püs­pök a kom­mu­niz­mus alatt el­kö­ve­tett bű­nök­kel kap­cso­lat­ban.

Spá­nyi An­tal ki­fe­je­zés­re jut­tat­ta, hogy ál­do­za­tok vol­tak a csa­lá­dok, ame­lyek­nek a tag­ja­it el­sza­kí­tot­ták egy­más­tól, és azok a gyer­me­kek is, akik­nek va­la­me­lyik szü­lő­jét el­vit­ték bör­tön­be vagy in­ter­ná­ló­tá­bor­ba. Ál­do­za­tok let­tek a hit­tan­ok­ta­tás­ból ki­ma­rad­tak és azok is, akik nem kap­tak meg­fe­le­lő er­köl­csi ne­ve­lést, és ezért éle­tük­ben rossz dön­tést hoz­tak – vé­le­ke­dett.

Soós Vik­tor At­ti­la tör­té­nész-le­vél­tá­ros meg­ál­la­pí­tot­ta: a kom­mu­nis­ta rend­szer egy­ház- és csa­lád­el­le­nes volt, mert csa­lád­ta­go­kat vit­tek Recsk­re, Ki­star­csá­ra, Ti­sza­lök­re vagy Ka­zinc­bar­ci­ká­ra az in­ter­ná­ló­tá­bo­rok­ba. Ezenkí­vül ki­te­le­pí­tet­tek két­száz­ezer sváb em­bert, la­ká­sa­i­kat, föld­je­i­ket ki­sa­já­tí­tot­ták, és em­ber­te­len kö­rül­mé­nyek kö­zött szál­lí­tot­ták őket Né­met­or­szág­ba. Ál­do­zat volt az a több mint száz­ezer ma­gyar em­ber is, aki­ket Cseh­szlo­vá­ki­á­ból a la­kos­ság­cse­re-egyez­mény ér­tel­mé­ben te­le­pí­tet­tek át Ma­gyar­or­szág­ra.

Aczél Pet­ra, a Páz­mány Pé­ter Ka­to­li­kus Egye­tem do­cen­se utalt ar­ra, hogy a kom­mu­niz­mus egyik leg­főbb el­len­sé­gé­nek a nő­ket te­kin­tet­te, mert ők val­lá­so­sab­ban él­tek, mint a fér­fi­ak. Az anyák­ból mun­ká­sok és trak­to­ros­nők let­tek, sőt még a po­li­ti­ká­ba is „be­vit­ték” a nő­ket – vi­lá­gí­tot­ta meg.

Szé­kely­hi­di Ágos­ton, az 1956-os Kár­pát-me­den­cei Em­lék­bi­zott­ság el­nö­ke elő­adá­sá­ban rá­mu­ta­tott: a gyil­kos­sá­go­kat nép­ir­tás­nak, ön­ké­nyes meg­tor­lás­nak kell ér­té­kel­ni az utó­kor ré­szé­ről. Vé­le­mé­nye sze­rint a kom­mu­niz­mus sa­ját ter­mé­ket­len rend­sze­ré­be bu­kott be­le.

MTI