Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2010
- 10
- A kommunizmus magyar áldozatainak emlékezete
e-világ
Hozzászólás a cikkhez
A kommunizmus magyar áldozatainak emlékezete
A székesfehérvári megyés püspök szerint a feledéssel gyökértelen lehet a társadalom; ha nem emlékezik a saját múltjára, újra bekövetkezhetnek a kommunizmus alatti szenvedések – figyelmeztetett Spányi Antal a kommunizmus áldozatainak emléknapján, február 25-én a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban.
A Polgári Magyarországért Alapítvány és az 1956-os Kárpát-medencei Emlékbizottság Győztesekből vesztesek – vesztesekből győztesek – A Kárpát-medencei magyarokat sújtó kommunista diktatúrák: 1919–1989 című rendezvényén a püspök kiemelte: sokáig még emlékezni is tilos volt a kommunizmus áldozataira, aminek következménye feledést is okozhatott volna.
Bocsánatkérés nélkül nincs megbocsátás, ennek elhúzódása pedig károsan hathat a társadalomra – hangoztatta a püspök a kommunizmus alatt elkövetett bűnökkel kapcsolatban.
Spányi Antal kifejezésre juttatta, hogy áldozatok voltak a családok, amelyeknek a tagjait elszakították egymástól, és azok a gyermekek is, akiknek valamelyik szülőjét elvitték börtönbe vagy internálótáborba. Áldozatok lettek a hittanoktatásból kimaradtak és azok is, akik nem kaptak megfelelő erkölcsi nevelést, és ezért életükben rossz döntést hoztak – vélekedett.
Soós Viktor Attila történész-levéltáros megállapította: a kommunista rendszer egyház- és családellenes volt, mert családtagokat vittek Recskre, Kistarcsára, Tiszalökre vagy Kazincbarcikára az internálótáborokba. Ezenkívül kitelepítettek kétszázezer sváb embert, lakásaikat, földjeiket kisajátították, és embertelen körülmények között szállították őket Németországba. Áldozat volt az a több mint százezer magyar ember is, akiket Csehszlovákiából a lakosságcsere-egyezmény értelmében telepítettek át Magyarországra.
Aczél Petra, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense utalt arra, hogy a kommunizmus egyik legfőbb ellenségének a nőket tekintette, mert ők vallásosabban éltek, mint a férfiak. Az anyákból munkások és traktorosnők lettek, sőt még a politikába is „bevitték” a nőket – világította meg.
Székelyhidi Ágoston, az 1956-os Kárpát-medencei Emlékbizottság elnöke előadásában rámutatott: a gyilkosságokat népirtásnak, önkényes megtorlásnak kell értékelni az utókor részéről. Véleménye szerint a kommunizmus saját terméketlen rendszerébe bukott bele.
MTI
::Nyomtatható változat::
|