Keresztutak

Finn­or­szág­ba utaz­ni – min­dig ün­nep. Nyelv­ro­kon-lá­to­ga­tás­ra ér­ke­zik a Su­o­mi­ban min­dig szí­ve­sen lá­tott ma­gyar. Ezt még fokozza az a tény, hogy evan­gé­li­kus­ként ér­ke­zünk evan­gé­li­ku­sok­hoz. Így tör­tént ez a kö­zel­múlt­ban is, ami­kor a né­met­or­szá­gi Bens­he­im fe­le­ke­zet­kö­zi ku­ta­tó­in­té­ze­te kon­zul­tá­ci­ó­ra hív­ta az eu­ró­pai egy­há­zak pro­tes­táns kép­vi­se­lő­i­nek egy cso­port­ját az ezer tó or­szá­gá­ba – közelebbről a Tam­pe­ré­től mint­egy húsz ki­lo­mé­ter­re ta­lál­ha­tó Pap­­pi­lan­ni­e­mi­be –, a za­rán­dok­lat evan­gé­li­kus teo­ló­gi­ai ér­tel­me­zé­sére és a tu­riz­mus hit­be­li él­mé­nyek­kel va­ló gaz­da­gí­tá­sára. A kon­fe­ren­cia cél­ja az volt, hogy egy­há­za­ink mi­nél jobb le­he­tő­sé­get biz­to­sít­sa­nak a gya­log, ke­rék­pá­ron, au­tó­val vagy szer­ve­zett tu­ris­ta­út ke­re­té­ben ér­ke­ző ván­do­rok­nak a mű­em­lék temp­lo­mok és egyéb épü­le­tek, egy­há­zi lé­te­sít­mé­nyek­ben ta­lál­ha­tó mű­vé­szi fres­kók vagy fest­mé­nyek meg­is­me­ré­sé­re, s köz­ben ta­lál­koz­za­nak a ma élő gyü­le­ke­zet szol­gá­la­tá­val, lel­ki éle­té­nek ki­su­gár­zá­sá­val, eset­leg még a hí­vek ki­sebb cso­port­já­val is.

Az Auszt­ri­ai Evan­gé­li­kus Egy­ház há­rom ki­ad­vány­ban ajánl pro­tes­táns za­rán­dok­út­vo­na­la­kat. Fel­tün­te­tik ben­nük a meg­ál­lás­ra kész­te­tő ál­lo­má­so­kat, ahol lát­ni­va­lók – egy­há­zi s vi­lá­gi ér­té­kek – és ba­rát­sá­gos gyü­le­ke­zet fo­gad­ják az ér­ke­ző­ket.

A kon­zul­tá­ció részt­ve­vői egyet­ér­tet­tek ab­ban, hogy az ilyen jel­le­gű ki­rán­du­lá­sok nem hor­doz­nak sem­mi­fé­le, Is­ten előtt ér­dem­szer­ző jó cse­le­ke­de­tet, de a 21. szá­zad na­gyon is mo­bil, za­rán­dok­uta­kon szí­ve­sen részt ve­vő em­be­rét szem­be­sít­he­tik ön­ma­gá­val, Te­rem­tő­jé­vel, az egy­ház lel­ki kin­cset to­vább­ad­ni aka­ró misszi­ó­já­val és kul­tu­rá­lis ér­té­ke­ket őr­ző kül­de­té­sé­vel.

Elő­adónk, dr. Thors­ten Lat­zel né­met egy­ház­fő­ta­ná­csos szá­mok­kal is ér­zé­kel­tet­te a za­rán­dok­la­tok nö­vek­vő ter­je­dé­sét. Han­no­ver­ből például ti­zen­hat utat szer­vez­tek San­ti­a­gó­ba, a ró­mai ka­to­li­kus dó­mot egy év alatt száz­hu­szon­öt­ez­ren lá­to­gat­ták meg. A so­kunk ál­tal is­mert nürn­ber­gi Szent Sebald evan­gé­li­kus temp­lom lá­to­ga­tó­i­nak (éven­te több száz­ezer tu­ris­tának) lel­ki­gon­do­zá­sá­ra egé­szen a kö­zel­múl­tig kü­lön fél­ál­lá­sú lel­kész­sé­get tar­tott fenn a gyü­le­ke­zet.

Amint az elő­adó hang­sú­lyoz­ta, ko­runk em­be­re fel­fe­dez­te a lá­bát. A sé­ta, a gya­log­lás al­kal­mas ar­ra, hogy szem­be­száll­junk a gyor­su­ló idő dik­tál­ta ro­ha­nó élet­for­má­val, a lé­leg­zet­el­ál­lí­tó se­bes­ség szár­nya­lá­sá­val. A za­rán­dok nyu­godt élet­rit­mu­sa, el­mé­lyü­lő me­di­tá­ci­ós kész­sé­ge ma­ga a meg­élt sza­bad­ság. Ki­kap­cso­ló­dás a min­den­na­pok meg­szo­kott ese­mény­so­ro­za­tá­ból. Aki za­rán­do­kol, azt nem a te­le­ví­zió vonz­za, nem csá­bít­ja a nagy­vi­lág hí­re­i­nek tar­ka ka­val­kád­ja. Gon­do­la­tai kö­zött csak az őt kö­rül­öle­lő ter­mé­szet nyu­gal­ma és szép­sé­ge rej­tő­zik. Eset­leg úti­tár­sa­i­val be­szél­get kö­zös él­mé­nyük örö­mé­ről. Be­le­fe­led­ke­zik a Te­rem­tő szép­nek és har­mo­ni­kus­nak al­ko­tott vi­lá­gá­ba. Mind­ez nem me­ne­kü­lés, ha­nem fel­töl­te­ke­zés, a lé­nyeg­re kon­cent­rá­lás. Va­ló­já­ban nem sok­ra van szük­sé­günk, csak egy­re (Lk 10,42). – Íme, né­hány gon­do­lat a za­rán­dok­lat ál­dá­sai­ról.

El­isa­beth An­ders­son asszony Svéd­or­szág­ból az egy­há­zi tu­riz­mussal kap­cso­lat­ban az öku­me­ni­kus szer­ve­zés le­he­tő­sé­gét vil­lan­tot­ta fel. Öröm­mel szólt ar­ról, hogy ha­zá­já­ban a ki­csi ka­to­li­kus egy­ház ép­pen a ter­mé­szet vi­lá­gá­ban ke­res in­ten­zív kap­cso­la­tot a több­mil­li­ós evan­gé­li­kus­ság kö­zös­sé­ge­i­vel.

Dr. Mar­git Le­ut­hold lel­kész­nő az ál­ta­la írt ér­té­kes köny­ve­ken ke­resz­tül mu­tat­ta be az oszt­rák evan­gé­li­ku­sok pél­da­ér­té­kű kez­de­mé­nye­zé­sét.

Finn test­vé­re­ink is be­kap­cso­lód­tak e sa­já­tos misszió vég­zé­sé­be, s a gyü­le­ke­zet kö­zös­ség­te­rem­tő esz­kö­zét, továbbá a ha­za­sze­re­tet éb­resz­té­sé­nek esz­kö­zét fe­dez­ték fel az egy­há­zi tu­riz­mus ös­vé­nye­in. Mind­erről Ter­tu Ete­la­e­ma­e­ki új­ság­író­nő beszélt a je­len­lévőknek.

A za­rán­dok­lat nem ma­radt el a mi ese­tünk­ben sem. Mi­vel Finn­or­szág még hó­val és csí­pős hi­deg szél­lel fo­ga­dott ben­nün­ket, csak rö­vid sé­ták­ra fu­tot­ta, de Tam­pe­rét, Finn­or­szág má­so­dik leg­na­gyobb vá­ro­sát mo­dern evan­gé­li­kus temp­lo­ma­i­val, szép dóm­temp­lo­mát fest­mé­nye­i­vel szí­vünk­be vés­tük.

A kon­zul­tá­ció egész ide­je alatt dr. Mat­ti Rep­po he­lyi püs­pök gon­dos­ko­dó sze­re­te­té­ben ré­sze­sül­tünk, aki negy­ven­fő­nyi cso­por­tun­kat fo­gad­ta a püs­pö­ki szék­ház­ban, és fe­le­sé­gé­vel együtt ven­dé­gül lát­ta. Be­szá­molt a finn egy­ház, ben­ne a tam­pe­rei egy­ház­ke­rü­let örö­me­i­ről és gond­ja­i­ról, az előt­tük ál­ló fel­ada­tok­ról. (Ér­de­kes mó­don finn test­vé­re­ink­nél min­dig töb­ben kon­fir­mál­nak, mint ahá­nyan cse­cse­mő­kor­ban a ke­reszt­ség ál­dá­sá­ban ré­sze­sül­tek.) A finn la­kos­ság nem fogy, így az evan­gé­li­kus­ság sem. Gya­ko­ri a köl­tö­zés, a la­kos­ság mo­bi­li­tá­sa nagy. A lel­ki moz­gal­mak él­nek, de ha­gyo­má­nya­ik egy­re ke­ves­be­dő lét­szá­mú kö­zös­sé­gek­ben vál­nak is­mert­té.

Kon­zul­tá­ci­ón­kat na­pon­ta igei el­csen­de­se­dés­sel kezd­tük, többek között e so­rok író­já­nak szol­gá­la­tá­val. Dél­utá­non­ként min­den részt­ve­vő sa­ját egyhá­zá­nak öku­me­ni­kus szol­gá­la­tá­ról és tu­risz­ti­kai te­vé­keny­sé­gé­ről szá­molt be.

Ha­zánk­ból a re­for­má­tus egy­há­zat Gi­me­si Zsu­zsan­na lel­kész­nő kép­vi­sel­te, aki az Öku­me­ni­kus Ta­nul­má­nyi Köz­pont munkatársaként elsősorban Izrael­be, a Szent­föld­re szer­vez és ve­zet uta­kat. Er­dé­lyi egy­há­zunk kép­vi­se­le­té­ben Mátéffy Cip­ri­án teo­ló­gi­ai hall­ga­tó volt je­len, aki Lip­csé­ben ösz­tön­dí­jas­ként foly­tat­ja ta­nul­má­nya­it.

Kon­fe­ren­ci­ánk va­sár­nap is­ten­tisz­te­let­tel zá­rult, ame­lyen Aline Lo­o­man-Gras­kamp hol­land pro­tes­táns lel­kész­nő pré­di­kált Ézs 40,31 alap­ján.

Az is­te­ni ve­ze­tés bölcs elő­re­lá­tá­sá­nak je­le volt, hogy finn­or­szá­gi együtt­lé­tün­ket az iz­lan­di vul­kán ki­tö­ré­se előt­ti hé­ten tart­hat­tuk meg, így mind­nyá­jan a ter­ve­zett idő­ben ér­kez­het­tünk ha­za.

Finn test­vé­re­in­ket új­ra szí­vünk­be zár­tuk, s ta­lán e né­hány sor is in­dít­ta­tást ad ah­hoz, hogy ha­zai egy­há­zi, gyü­le­ke­ze­ti út­ja­in­kon misszi­ói szem­pon­to­kat is ér­vé­nye­sít­sünk.

D. Sze­bik Im­re