Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2010 - 34 - Csesz­nek vá­ra

Kultúrkörök

Erős vá­rak

Csesz­nek vá­ra

Hét­pe­csé­tes vár­tú­rák né­ven 2009-ben pe­csét­gyűj­tő já­té­kot hir­de­tett a Veszp­rém Me­gyei Vá­rak Fő­ka­pi­tány­sá­ga Ala­pít­vány. A ki­vá­ló tu­risz­ti­kai mar­ke­ting­fo­gás je­len­tő­sen hoz­zá­já­rul az egye­te­mes ma­gyar épí­tett és kul­tu­rá­lis ér­té­kek meg­is­mer­te­té­sé­hez, tör­té­nel­mi is­me­re­tek­kel szol­gál­va a lá­to­ga­tók szá­má­ra az ere­de­ti hely­szí­ne­ken.

A já­ték lé­nye­ge, hogy az er­re szol­gá­ló fü­zet­ké­be há­rom éven be­lül össze kell gyűj­te­ni a meg­adott hét Veszp­rém me­gyei vár pe­csét­jét. A hi­ány­ta­la­nul tel­je­sí­tők sor­so­lá­son vesz­nek részt, és ér­té­kes dí­ja­kat nyer­het­nek.

Az egyik pe­csét­gyűj­tő hely Csesz­nek sza­bály­ta­lan alap­raj­zú, bel­ső tor­nyos vá­ra. Az erő­dít­mény mag­ja a ta­tár­já­rás után, IV. Bé­la idő­sza­ká­ban, a 13. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben épült. Ek­kor a be­fo­lyá­sos Csák nem­zet­ség bir­to­kol­ta. Ha­tal­muk meg­tö­ré­se után Ká­roly Ró­bert ki­rá­lyi kincs­tá­rá­hoz ke­rült. A 14. szá­zad vé­gén hű­bér­bir­tok­ként is­mét ma­gán­kéz­be ad­ták. A 15. szá­zad­ban a tu­laj­do­nos Ga­ra­i­ak épít­tet­ték ki, mind ha­dá­sza­ti, mind mű­vé­szi ér­te­lem­ben. 1594-ben Győr eles­té­nek hí­ré­re őr­sé­ge el­hagy­ta, és tö­rök kéz­re ke­rült, de a száz­öt­ven éves osz­mán hó­dolt­ság ide­jé­hez ké­pest csak pil­la­na­tok­ra, hi­szen a ha­di­sze­ren­cse for­dul­tá­val 1598-ban a ma­gya­rok vissza­vív­ták.

A Ba­kony hegy­ség szik­la­ge­rin­cén ál­ló épít­mény bir­to­ko­sai 1636-tól az Esz­ter­há­zy­ak vol­tak. A Rá­kó­czi-sza­bad­ság­harc alatt ku­ruc fenn­ha­tó­ság alatt állt. 1740 tá­ján a fő­úri csa­lád ba­rokk vár­kas­téllyá ala­kít­tat­ta, de je­len­le­gi ál­la­po­tá­ban lá­to­ga­tói en­nek sem­mi nyo­mát nem lát­hat­ják: szé­pen kon­zer­vált ma­rad­vá­nyai kö­zép­ko­ri ál­la­po­tát idé­zik.

1780-ban az Esz­ter­há­zy csa­lád csesz­ne­ki ágá­nak új kas­té­lya épült, így el­hagy­ták a vá­rat. Az ek­kor már ma­gá­nyos épít­mény pusz­tu­lá­sát az egyik leg­je­len­tő­sebb ká­ro­kat oko­zó ma­gyar­or­szá­gi föld­ren­gés, az 1810-es föld­moz­gás, majd 1820-ban tűz­vész okoz­ta, me­lyet egy vil­lám­csa­pás vál­tott ki.

– re­zsa­bek –