Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2010
- 34
- Csesznek vára
Kultúrkörök
Erős várak
Hozzászólás a cikkhez
Csesznek vára
Hétpecsétes vártúrák néven 2009-ben pecsétgyűjtő játékot hirdetett a Veszprém Megyei Várak Főkapitánysága Alapítvány. A kiváló turisztikai marketingfogás jelentősen hozzájárul az egyetemes magyar épített és kulturális értékek megismertetéséhez, történelmi ismeretekkel szolgálva a látogatók számára az eredeti helyszíneken.
A játék lényege, hogy az erre szolgáló füzetkébe három éven belül össze kell gyűjteni a megadott hét Veszprém megyei vár pecsétjét. A hiánytalanul teljesítők sorsoláson vesznek részt, és értékes díjakat nyerhetnek.
Az egyik pecsétgyűjtő hely Csesznek szabálytalan alaprajzú, belső tornyos vára. Az erődítmény magja a tatárjárás után, IV. Béla időszakában, a 13. század második felében épült. Ekkor a befolyásos Csák nemzetség birtokolta. Hatalmuk megtörése után Károly Róbert királyi kincstárához került. A 14. század végén hűbérbirtokként ismét magánkézbe adták. A 15. században a tulajdonos Garaiak építtették ki, mind hadászati, mind művészi értelemben. 1594-ben Győr elestének hírére őrsége elhagyta, és török kézre került, de a százötven éves oszmán hódoltság idejéhez képest csak pillanatokra, hiszen a hadiszerencse fordultával 1598-ban a magyarok visszavívták.
A Bakony hegység sziklagerincén álló építmény birtokosai 1636-tól az Eszterházyak voltak. A Rákóczi-szabadságharc alatt kuruc fennhatóság alatt állt. 1740 táján a főúri család barokk várkastéllyá alakíttatta, de jelenlegi állapotában látogatói ennek semmi nyomát nem láthatják: szépen konzervált maradványai középkori állapotát idézik.
1780-ban az Eszterházy család cseszneki ágának új kastélya épült, így elhagyták a várat. Az ekkor már magányos építmény pusztulását az egyik legjelentősebb károkat okozó magyarországi földrengés, az 1810-es földmozgás, majd 1820-ban tűzvész okozta, melyet egy villámcsapás váltott ki.
– rezsabek –
::Nyomtatható változat::
|