e-világ
Maléter Pálra emlékeztek
Az 1956-os események katonai vezetőjére, a neves evangélikus értelmiségi család fiára, Maléter Pálra emlékeztek a nemzeti ünnephez közeledve, október 18-án Pápán, a Pedagógus Művelődési Házban.
Maléter édesapja a jogakadémia tanára, majd a neves lutheránus kollégium igazgatója volt Eperjesen. Fia Prágában, később Budapesten folytatott orvosi tanulmányokat. Ám igazán a katonai pálya vonzotta, ezért 1940-től a Ludovika Akadémia hallgatója lett. Hadnaggyá avatása után, 1943-ban Kassán kezdte meg hivatásos tiszti szolgálatát.
Gyorsan haladt előre a katonai ranglétrán. Szolgált a határőrségnél, rövid ideig a köztársasági elnök testőrségének parancsnoka is volt. Egyéb beosztások mellett 1956 tavaszán megbízták a Katonai Műszaki Kisegítő Alakulatok megszervezésével. A tehetséges és munkájában mindig pontos fiatalember ekkor már ezredes. A sztálinista diktatúra embertelenségeit tapasztalva azonban az 1950-es évek folyamán egyre kiábrándultabbá és zárkózottabbá vált. A forradalom kitörése Budapesten találta. Felettesei október 25-én a Kilián laktanyába küldték, hogy ott rendet teremtsen…
Maléter hamarosan meggyőződött arról, hogy a felkelők tiszta és nemes célokért harcolnak, ezért október 28-án átállt az oldalukra. Magáévá tette a szabadságharcosok demokratikus követeléseit, bár az emberarcú szocializmus megvalósíthatóságába vetett hite nem ingott meg. Ettől kezdve a forradalom egyik katonai vezetője volt, és nagy népszerűségnek örvendett. Kinevezték a honvédelmi miniszter első helyettesévé, november 2-án pedig átvette a honvédelmi tárca vezetését Nagy Imre kormányában. Ezzel egyidejűleg vezérőrnaggyá léptették elő. Részt vett a szovjet haderő Magyarországról történő kivonásáról kezdett tárgyalásokban.
November 3-án éjjel a Tökölön levő szovjet főparancsnokságon a megbeszélések újabb fordulójára érkezett magyar küldöttség tagjait – közöttük Malétert – letartóztatták.
Maléter 1957 januárjának végéig volt a szovjetek fogságában. Akkortól a magyar belügyi szervek végezték kihallgatását. Nagy Imre és társai koncepciós perében Malétert „a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés bűntette” vádjával halálra ítélték.
1989-ben rehabilitálták, posztumusz vezérezredesi kinevezést kapott, és ünnepélyes körülmények között temették újra.
A nagy érdeklődést kiváltó pápai megemlékezést Márai Sándor Mennyből az angyal című költeménye nyitotta meg Gosztola István versmondó tolmácsolásában, majd Schmidt Dezsőné alapítványi elnök köszöntője következett. Bevezetőjében elmondta: a pápai Petőfi Sándor Gimnázium diákjai által összeállított és előadott kis színdarab létrehozását a fiataloknak Maléter özvegyével, Gyenes Judittal 2009 júniusában, a Maléter-szobor avatóján való személyes találkozója inspirálta.
A bevezető gondolatok után Kerecsényi Zoltán művelődésiház-igazgató beszélt Maléter életpályájáról. Kiemelte, hogy az egykori honvédelmi miniszter életét kevesen ismerik igazán; 56-ot megelőző szerepvállalásairól sem szabad megfeledkezni, hisz prágai diákként hősiesen vett részt a németellenes diákmegmozdulásokban, majd antifasisztaként 1944-ben fegyverrel harcolt hazája ellenségeivel szemben is: partizánakciókban vett részt Erdélyben.
Az ünnepi rendezvényen méltón adózott a neves történelmi személyiség emlékének öt pápai középiskolai diák „Hova álljak?” címmel előadott, megkapó énekekkel színesített összeállítása. Megelevenedett 1956 őszi napjainak fő katonai irányítója és Maléternek a feleségével való megható kapcsolata is.
A rendezvény rangját az is emelte, hogy jelenlétével megtisztelte a Pápán élő Tóth László egykori tizedes, aki hadtáposként szolgálva Miskolcon 1954-ben szakaszparancsnokának tudhatta Malétert. Mint a műsor után elmondta, Malétert nagyon kemény, katonás, de igen emberséges embernek ismerte meg, s nagy kár volt érte, hogy élete vértanúsággal zárult.
EvÉlet-infó