Napról napra

Új nap – új kegyelem
Va­sár­nap Meg­bo­csát­tat­tak bű­ne­i­tek Jé­zus Krisz­tus ne­vé­ért. 1Jn 2,12 (JSir 1,20a; Mt 5,38–48; Ef 6,10–17; Zsolt 38) Az Is­ten gol­go­tai öröm­üze­ne­te hang­zik ilyen rö­vi­den, vi­lá­go­san, szí­vet me­le­gí­tő­en. ... >>

Élő víz

La­pus­nyik fo­tói
Azon az éj­sza­kán sű­rű köd ült a vá­ro­son. A szov­jet csa­pa­tok min­den el­len­ál­lás nél­kül be­ju­tot­tak a fő­tér­re, az­után két-két harc­ko­csit ál­lí­tot­tak a ki­ve­ze­tő utak­ra a vá­ros ha­tá­rá­ban. Reg­gel min­den­ki cso­dál­koz­va néz­te a ka­to­ná­kat. Mi pár nap múl­va ér­kez­tünk, két te­her­au­tó­val. Min­den si­mán ment, egyet­len pus­ka­lö­vés nél­kül át­vet­tük a ha­tal­mat. A mun­kás­ta­nács azon­nal le­mon­dott, és szét­szé­ledt. >>

HE­TI ÚT­RA­VA­LÓ
„Ne győz­zön le té­ged a rossz, ha­nem te győzd le a rosszat a jó­val.” (Róm 12,21) >>

Egyházunk egy-két hete

Hár­mas ün­nep Vár­pa­lo­tán
Ok­tó­ber har­ma­dik va­sár­nap­ját je­löl­ték ki a vár­pa­lo­tai evan­gé­li­ku­sok, hogy egész na­pos ün­nep­ség­so­ro­zat ke­re­té­ben ad­ja­nak há­lát 310 év­vel ez­előtt ala­pí­tott gyü­le­ke­ze­tü­kért, 230 év­vel ez­előtt fel­épült temp­lo­mu­kért, va­la­mint két év­ti­zed­del ez­előtt meg­nyi­tott óvo­dá­ju­kért. >>

Sze­gény­ségszim­pó­zi­um
A Bony­há­di Pe­tő­fi Sán­dor Evan­gé­li­kus Gim­ná­zi­um­ban tar­tott szim­pó­zi­u­mot ok­tó­ber 15-én a Zá­ke­us Mé­dia­cent­rum a sze­gény­ség és a tár­sa­dal­mi ki­re­kesz­tett­ség el­le­ni küz­de­lem eu­ró­pai éve 2010 je­gyé­ben. >>

Hi­t, remény, sze­re­tet­
Né­me­lyik mag pe­dig a jó föld­be esett, és ami­kor fel­nö­ve­ke­dett, százszo­ros ter­mést ho­zott. (Lk 8,8) >>

Pogány keresztény szeretetotthona
Bal­da­uf Gusz­táv lel­kész 1917-től ha­lá­lá­ig, 1931-ig szol­gált a pé­csi evan­gé­li­kus gyü­le­ke­zet­ben. Ő te­rem­tet­te meg az alap­ja­it a ró­la el­ne­ve­zett sze­re­tet­ott­hon­nak, amely­ben idős em­be­rek gon­do­zá­sa fo­lyik. Az or­szá­gos egy­ház fenn­tar­tá­sá­ban lé­vő ­ott­hon ez év­ben Pécs­ről Po­gány­ba köl­tö­zött. Az új épü­le­tet, mely­nek alap­kö­vét 2008. má­jus 24-én tet­ték le, múlt szom­ba­ton Itt­zés Já­nos, a Ma­gyar­or­szá­gi Evan­gé­li­kus Egy­ház el­nök-püs­pö­ke szen­tel­te fel. >>

Terényi templomépítők
Száz­éves temp­lo­má­ért adott há­lát a Nóg­rád me­gyei Te­rény evan­gé­li­kus né­pe ok­tó­ber 17-én va­sár­nap dél­előtt. Az ün­ne­pi is­ten­tisz­te­let és köz­gyű­lés ugyan­ak­kor mél­tó mó­don meg­em­lé­ke­zett a gyü­le­ke­zet ed­di­gi lel­ké­sze­i­ről is. >>

Meg­lát­ni a má­sik­ban a Meg­vál­tót
Újon­nan ki­ne­ve­zett köz­szol­ga is volt az ok­tó­ber 11-étől 13-áig zaj­lott, el­ső­sor­ban in­téz­mény­ve­ze­tők szá­má­ra meg­hir­de­tett őszi dia­kó­ni­ai kon­fe­ren­cia meg­hí­vott ven­dé­gei kö­zött. A Ma­gyar­or­szá­gi Evan­gé­li­kus Egy­ház (MEE) Dia­kó­ni­ai Osz­tá­lya ál­tal szer­ve­zett ba­la­ton­szár­szói al­ka­lom­ra el­lá­to­ga­tott dr. And­rá­czi-Tóth Ve­ro­ni­ka, a Nem­ze­ti Erő­for­rás Mi­nisz­té­ri­um Csa­lá­di és Szo­ci­á­lis Szol­gál­ta­tá­sok Fő­osz­tá­lyá­nak ve­ze­tő­je is, hogy kö­tet­len be­szél­ge­tés ke­re­té­ben vá­la­szol­jon a szo­ci­á­lis szak­má­ban te­vé­keny­ke­dők kér­dé­se­i­re. A szél­ró­zsa min­den irá­nyá­ból ér­ke­zett csak­nem het­ven részt­ve­vő ugyan­ak­kor min­den na­pot a Bib­lia üze­ne­té­re fi­gyel­ve kez­dett az Evan­gé­li­kus Kon­fe­ren­cia- és Misszi­ói Köz­pont­ban. >>

Fűt a föld
A Ma­gyar­or­szá­gi Evan­gé­li­kus Egy­ház Ka­per­na­um Sze­re­tet­in­téz­mé­nyé­ben ok­tó­ber 16-án ün­ne­pé­lye­sen át­ad­ták az épü­let kor­sze­rű­sí­tett ener­ge­ti­kai rend­sze­rét. A gyenesdiási in­téz­mény még 2008 ok­tó­be­ré­ben nyúj­tott be pá­lyá­za­tot a Tár­sa­dal­mi inf­ra­struk­tú­ra ope­ra­tív prog­ram ke­re­té­ben ki­írt, Bent­la­ká­sos in­téz­mé­nyek kor­sze­rű­sí­té­se cí­mű pá­lyá­zat­ra, és a kö­vet­ke­ző év­ben mint­egy har­minc­mil­lió fo­rint eu­ró­pai uni­ós tá­mo­ga­tás­ban ré­sze­sült. >>

A már­tós toll­tól a lap­to­pig
Hogy töb­bé ne le­gyünk kis­ko­rú­ak (Ef 4,14a) mot­tó­val szer­ve­zett ta­lál­ko­zót az Észa­ki Egy­ház­ke­rü­let a te­rü­le­tén mű­kö­dő ti­zen­két evan­gé­li­kus ok­ta­tá­si in­téz­mény pe­da­gó­gu­sai szá­má­ra. Az ok­tó­ber 16-i együtt­lét el­sőd­le­ges cél­ja nem a szak­mai to­vább­kép­zés volt, in­kább a ta­lál­ko­zás­ra és a lel­ki táp­lá­lék „fo­gyasz­tá­sá­ra” ke­rült a hang­súly. >>

Aján­dék Pécs­nek
A Ma­gyar­or­szá­gi Evan­gé­li­kus Egy­ház ren­de­zett ze­nés prog­ra­mot – Csa­lá­di ma­ti­né cím­mel – Eu­ró­pa kul­tu­rá­lis fő­vá­ro­sá­ban, Pé­csett. A vá­ros Nem­ze­ti Szín­há­zá­ban ok­tó­ber 16-án zajlott eseményt Né­meth Zol­tán, a szer­ve­zés­ben is részt vál­la­ló helyi evan­gé­li­kus egy­ház­köz­ség lel­ké­sze nyi­tot­ta meg, hang­sú­lyoz­va, hogy e dél­előtt lé­nye­gé­ben az evan­gé­li­ku­sok aján­dé­ka Pécs­nek. A be­lé­pő­díj nél­kü­li ren­dez­vény­­re nem csak hely­bé­li­ek vol­tak kí­ván­csi­ak, a kör­nye­ző te­le­pü­lé­sek­ről is szép szám­mal ér­kez­tek ki­csik és na­gyok, hogy meg­tölt­sék a gyö­nyö­rű szín­ház­épü­let né­ző­te­rét. >>

Vissza­em­lé­ke­zem a ré­gi na­pok­ra…
2003 óta min­den év­ben őszi gyü­le­ke­ze­ti hét­vé­ge ke­re­té­ben ad­nak há­lát a ke­len­föl­di evan­gé­li­ku­sok az 1928 ok­tó­be­ré­ben fel­szen­telt temp­lo­mu­kért. Az együtt­lét fé­nyét az idén emel­te finn test­vér­gyü­le­ke­zetük ti­zen­nyolc fős de­le­gá­ci­ó­já­nak négy­na­pos lá­to­ga­tá­sa is, me­lyet ép­pen er­re a hét­vé­gé­re idő­zí­tet­tek. Ku­lo­saari – Hel­sin­ki egyik vá­ros­ré­sze – evan­gé­li­ku­sa­i­val 1982 óta tart a kap­cso­lat. A min­den kor­osz­tályt meg­moz­ga­tó és a kö­zös­sé­gi al­kal­mak szé­les ská­lá­ját kí­ná­ló há­rom­na­pos ün­nep­ség­so­ro­zat ese­mé­nye­i­be ol­va­só­ink ez al­ka­lom­mal az egy­ház­köz­ség­ben szol­gá­ló ha­tod­éves teológushallgató sze­mé­vel pil­lant­hat­nak be­le. >>

Keresztutak

Ne­héz szö­ve­gek, könnyű szí­vek
Egy­szer­re kö­szön­töt­te „Ál­dás, bé­kes­ség” és „Erős vár a mi Is­te­nünk” mind­azo­kat, akik ok­tó­ber 17-én 17 órá­ra az Urá­nia Nem­ze­ti Film­szín­ház­ba se­reg­let­tek, hogy együtt ün­ne­pel­jék kö­zös kul­tu­rá­lis örök­sé­gü­ket a re­for­má­ció hó­nap­já­nak ke­re­té­ben ren­de­zett gá­lán. Bár az est prog­ram­ja nem könnyed szó­ra­ko­zást ígért, lel­kü­le­te és lel­ki­sé­ge nem ha­gyott két­sé­get afe­lől, hogy a né­ző­té­ren ülők könnyű szív­vel tá­voz­nak majd a dal­ban, vers­ben és szín­já­ték­ban elő­adott bi­zony­ság­té­te­lek után. >>

Aki a sor­tűz ál­do­za­ta­it gyó­gyí­tot­ta
1956. ok­tó­ber 26-án egye­te­mis­ták és mun­ká­sok, asszo­nyok és is­ko­lás­ko­rú gyer­me­kek in­dul­tak el Mo­son­ma­gyar­óvá­ron a he­lyi ha­tár­őr­lak­ta­nya fe­lé, hogy az épü­le­ten lé­vő vö­rös csil­la­got le­ve­tes­sék. A lak­ta­nya előtt gép­pus­kák mö­gött fek­vő ha­tár­őrök vár­ták a fegy­ver­te­len, bé­ké­sen ének­lő tö­me­get, majd több al­ka­lom­mal is sor­tü­zet zú­dí­tot­tak az em­be­rek­re, mi­köz­ben az épü­let eme­le­ti ab­la­ka­i­ból ké­zi­grá­ná­to­kat ha­ji­gál­tak a me­ne­kü­lők kö­zé. Dr. Szé­kely­hi­di Lász­ló ka­to­na­or­vos­ként az el­sők kö­zött ér­ke­zett a bor­zal­mas mé­szár­lás hely­szí­né­re, ké­sőbb a kór­ház­ban vett részt a sor­tűz­ben meg­se­be­sül­tek gyó­gyí­tá­sá­ban. A tra­gi­kus ese­mé­nyek év­for­du­ló­ján be­szél­get­tünk ve­le. >>

Kompromisszum nélkül! 72 óra
De hi­szen az egész em­be­ri­ség meg­vál­tá­sa be­le­fért 72 órá­ba! – em­lé­kez­te­tett min­den­kit Sza­bó Ist­ván re­for­má­tus püs­pök a 72 óra komp­ro­misszum nél­kül el­ne­ve­zé­sű prog­ram­so­ro­zat or­szá­gos meg­nyi­tó­ján, mint­egy vá­laszt ad­va azok­nak, akik sze­rint ennyi idő alatt nem le­het nagy dol­go­kat vég­hez­vin­ni. Egye­dül va­ló­ban ke­ve­sek va­gyunk ah­hoz, hogy je­len­tős vál­to­zá­so­kat in­dít­sunk el a tá­rsa­da­lom­ban, de együtt sok­ra va­gyunk ké­pe­sek – hang­zott Spá­nyi An­tal ka­to­li­kus püs­pök bá­to­rí­tá­sa ok­tó­ber 15-én ko­ra dél­után a bu­da­pes­ti Szent Ist­ván-ba­zi­li­ka előt­ti té­ren. Kü­lö­nö­sen ak­kor – tet­te hoz­zá Fa­bi­ny Ta­más evan­gé­li­kus püs­pök –, ha ki-ki nem vá­lo­gat a fel­ada­tok kö­zött, ha­nem min­den­ki oda megy, ahol szük­ség van rá, aho­vá a kül­de­té­se szó­lít­ja. >>

Ro­ma­ügy­ben szük­ség van az egy­há­zak­ra is
Ba­log Zol­tán sze­rint a ter­ve­zett eu­ró­pai ro­ma ke­ret­stra­té­gia ré­sze­ként át kell te­kin­te­ni, hogy a szo­ci­á­lis el­lá­tó­rend­sze­rek mennyi­ben se­gí­tik a mun­ka­vál­la­lást. A tár­sa­dal­mi fel­zár­kó­zá­sért fe­le­lős ál­lam­tit­kár Tő­kés Lász­ló EP-al­el­nök­kel kö­zös ok­tó­ber 8-i saj­tó­tá­jé­koz­ta­tó­ján, Bu­da­pes­ten ki­tért ar­ra is, hogy az egy­há­zak se­gít­sé­ge nél­kül nem le­het elő­re­lép­ni ro­ma­ügy­ben. >>

Evangélikusok

A ma­gyar egy­ház­zal a leg­ele­ve­nebb a kap­cso­la­tunk
Az Evan­gé­li­kus Élet leg­utób­bi szá­má­ban a cím­la­pon tu­dó­sí­tot­tunk az 1992-ben kö­tött ba­jor–ma­gyar test­vér­egy­há­zi szer­ző­dés újabb öt év­vel tör­tént meg­hosszab­bí­tá­sá­ról. Fel­kért mun­ka­tár­sa­ink a Bu­da­pest-Fa­so­ri Evan­gé­li­kus Gim­ná­zi­um dísz­ter­mé­ben ok­tó­ber 12-én, ked­den le­zaj­lott ün­ne­pé­lyes alá­írást kö­ve­tő­en be­szél­get­tek a mint­egy negy­ven­fős né­met egy­há­zi de­le­gá­ció két ve­ze­tő lel­ké­szé­vel. Ak­kor, ami­kor múlt he­ti lap­szá­mun­kon már a nyom­da­gé­pek dol­goz­tak… (A szerk.) >>

Nők fő­pász­to­ri szol­gá­lat­ban
Ma­gyar­or­szá­gon ma még szo­kat­lan lát­vány­ban le­he­tett ré­szük azok­nak, aki részt vet­tek a ba­jor–ma­gyar test­vér­egy­há­zi szer­ző­dés meg­hosszab­bí­tá­sa al­kal­má­ból tar­tott is­ten­tisz­te­le­ten. A fa­so­ri temp­lom ol­tá­rá­nál ugyan­is az egy­há­zi ve­ze­tők so­rá­ban egy asszony is állt püs­pö­ki ke­reszt­tel a nya­ká­ban. Dr. Do­ro­thea Grei­ner, a Ba­jor Evan­gé­li­kus Egy­ház Bay­re­ut­hi Egy­ház­ke­rü­le­té­nek fő­pász­to­ra azon­ban nem az egye­dü­li e ma­gas po­zí­ci­ó­ban. Az egy­ház hét ré­gi­ó­já­nak püs­pö­kei kö­zül már ket­tő is nő… >>

Száz­öt­ven éve szü­le­tett Szlá­vik Má­tyás teo­ló­gi­ai pro­fesszor
Nagy­apám­ra em­lé­ke­zem. Né­pes csa­lá­dunk­ban ő volt a pél­da­kép. Bár én még ki­csi gyer­mek vol­tam, ami­kor meg­halt, még­is mint­ha ve­lünk élt vol­na, mert édes­anyám és szá­mos nagy­né­ném min­dig me­sél­tek va­la­mi tör­té­ne­tet ve­le kap­cso­lat­ban. Pél­daként ál­lí­tot­ták őt az uno­kák elé. >>

Schim­kó Já­nos lu­the­rá­nus or­vos­dok­tor em­lé­ke­ze­te
Schim­kó Já­nos The­op­hil Ist­ván két­száz­hu­szon­öt esz­ten­de­je, 1785. ok­tó­ber 22-én a Fel­vi­dé­ken, a Tren­csén vár­me­gyei Bán­luzsány­ban (ma Pod­lu¸any, Szlo­vá­kia) szü­le­tett evan­gé­li­kus csa­lád­ban. Édes­ap­ja, Schim­kó Ist­ván lel­kész­ként szol­gált, édes­any­ja Hof­mann Má­rai Krisz­ti­na volt. A kor szo­ká­sa­i­nak meg­fe­le­lő­en a ma­gyar nyelv mi­nél tö­ké­le­te­sebb el­sa­já­tí­tá­sa vé­gett szü­lei 1797-től Győr­ben ta­nít­tat­ták. 1800-tól 1805-ig fel­ső­fo­kú ta­nul­má­nya­it Po­zsony­ban vé­gez­te: a teo­ló­gia mel­lett ter­mé­szet­tu­do­má­nyok­kal, így ma­te­ma­ti­ká­val és csil­la­gá­szat­tal fog­lal­ko­zott. >>

Be­mu­tat­ko­zik a Pes­ti Evan­gé­li­kus Egy­ház Deák Té­ri Gyü­le­ke­zet
A pes­ti evan­gé­li­kus­ság gyü­le­ke­zet­té szer­ve­ző­dé­sé­re II. Jó­zsef tü­rel­mi ren­de­le­te (1781) után ke­rült sor. A szer­ve­zés el­ső lé­pé­se­it Pon­grácz Bol­di­zsár pé­te­ri föld­bir­to­kos tet­te meg, akit eb­ben anya­gi­lag tá­mo­ga­tott gróf Be­lez­nay Mik­lós­né. A vá­ro­si pol­gár­ság egy fi­a­tal tag­já­nak, Li­ede­mann Já­nos Sá­mu­el ke­res­ke­dő­nek, a gyü­le­ke­zet ké­sőb­bi gond­no­ká­nak fá­rad­ha­tat­lan mun­ká­ja nyo­mán 1787-ben ala­kult meg a pest-bu­da­i­ak el­ső evan­gé­li­kus gyü­le­ke­ze­te. >>

Hat­van­éves ba­rát­sá­gunk után…
El­ső sza­vam a há­la­adás sza­va. Is­ten­nek kö­szö­nöm Zol­tánt, öreg ba­rá­to­mat. Több mint hat év­ti­ze­des ba­rát­sá­gunk 1949-től da­tá­ló­dik. >>

e-világ

Min­den­na­pi.hu
Min­den­na­pi.hu né­ven forradalmian új köz­éle­ti, ke­resz­tény ér­ték­ren­det ma­gá­é­nak val­ló por­tál in­dul(t) ok­tó­ber 23-án a Corvin közből. >>

Ma­lé­ter Pál­ra em­lé­kez­tek
Az 1956-os ese­mé­nyek ka­to­nai ve­ze­tő­jé­re, a ne­ves evan­gé­li­kus ér­tel­mi­sé­gi csa­lád fi­á­ra, Ma­lé­ter Pál­ra em­lé­kez­tek a nem­ze­ti ün­nep­hez kö­ze­led­ve, ok­tó­ber 18-án Pá­pán, a Pe­da­gó­gus Mű­ve­lő­dé­si Ház­ban. >>

Glo­bá­lis ge­ne­rá­ci­ók, avagy együtt egy igaz­sá­go­sabb vi­lá­gért
Több ha­zai te­le­pü­lé­sen még be sem fe­je­ző­dött az ár­víz okoz­ta ká­rok hely­re­ál­lí­tá­sa, már­is egy újabb ka­taszt­ró­fá­val ál­lunk szem­ben. >>

Keresztény szemmel

A leg­ek szu­per­la­tí­vu­sza
1953-ban Mad­rid­ban el­hunyt nagy er­dé­lyi írónk, Nyírő Jó­zsef né­hány hét­tel ha­lá­la előtt Küz­de­lem a ha­lál­lal cí­mű mű­vé­ben a kö­vet­ke­ző­ket ír­ja: „Nem, nem, itt nem tu­dok meg­hal­ni. Akár­hogy sze­re­tem, akár­hogy be­csü­löm, ide­gen ez a föld ne­kem, min­den föld ide­gen. Ha már azon­ban nem le­het ki­tér­ni a nagy tör­vény elől, igyek­szem át­va­rá­zsol­ni. Hal­lat­la­nul meg­kény­sze­rí­tett kép­zet­tel ide­ho­zom ma­gam­nak a szü­lő­föl­det, a Har­gi­tát, Ri­ka ren­ge­te­gét, Kü­kül­lőt, Csi­csert, Bud­várt, a piszt­rán­gos pa­ta­ko­kat, a vi­rá­gos ré­te­ket, el­lo­pom a bük­kö­sö­ket, fe­hé­ren vil­lám­ló nyí­re­se­ket, az el­ve­szett cso­dás ma­gyar vi­lá­got, és gyö­nyö­rű ké­pek vo­nul­nak el sze­me­im előtt. Így ta­lán könnyebb lesz.” >>

Kik lop­nak a temp­lom­ban?
Szo­mo­rú ár­nyé­kot vet a De­ák té­ren ok­tó­ber ki­len­ce­di­kén meg­tar­tott idei or­szá­gos evan­gé­li­zá­ció ked­ves ese­mé­nyé­re, hogy nem is ke­ve­sen vesz­tet­ték el ér­té­ke­i­ket (pénzt, sze­mé­lyes ira­ta­i­kat) ép­pen a leg­szen­tebb és leg­áhí­ta­to­sabb idő­szak­ban, ami­kor mint­egy ez­ren ün­ne­pel­tük együtt az Úr szent va­cso­rá­ját. Az óvat­la­nul he­lyü­kön ha­gyott kü­lön­fé­le tás­kák kö­zül töb­bet is el­lop­tak azon idő alatt, amíg tu­laj­do­no­sa­ik – las­san ha­lad­va – a pa­té­nát és a kelyhet köze­lí­tet­ték. Mi­re vissza­tér­tek, hűlt he­lyük volt a tás­kák­nak. >>

A hét témája

Bib­lia­va­sár­nap
Nem ré­gi, de na­gyon jó szo­kás. Ta­lán így le­het­ne sum­máz­ni a bib­lia­va­sár­nap gya­kor­la­tát. Nyu­gat-Eu­ró­pá­ban több­nyi­re ja­nu­ár vé­gén tart­ják, Svájc­ban no­vem­ber­ben, Ma­gyar­or­szá­gon, a mi egy­há­zunk­ban min­dig ok­tó­ber­ben, a re­for­má­ció ün­ne­pét meg­elő­ző va­sár­na­pon. Eb­ben az év­ben te­hát ok­tó­ber 24-én. >>

Re­ví­zió alatt
Ta­vasz vé­gén, nyár ele­jén ol­va­só­ink a Szent­írás két köny­vé­nek re­ví­zi­ós pró­ba­ki­adá­sá­val is ta­lál­koz­hat­tak la­punk ha­sáb­ja­in. A Ma­gyar Bib­lia­tár­su­lat Ala­pít­vány ugyan­is a kö­zel­jö­vő­ben sze­ret­né meg­je­len­tet­ni a pro­tes­táns új for­dí­tá­sú Bib­lia új, re­vi­de­ált ki­adá­sát. Az elő­ké­szü­le­tek­ről két év­vel ez­előtt, a Bib­lia évé­ben ké­szí­tet­tünk in­ter­jút Pe­csuk Ot­tó­val. A szer­ve­zet fő­tit­ká­rá­val most az az­óta el­telt idő­szak ered­mé­nye­i­ről be­szél­get­tünk. >>

A Bib­lia üze­ne­te a tár­ló­kon ke­resz­tül is élő és ha­tó
A Bib­lia­mú­ze­um nem egy lá­to­ga­tó­ja le­pő­dött már meg azon, hogy a kü­lön­fé­le Bib­li­ák he­lyett – pon­to­sab­ban: mel­lett – sok min­den mást is ta­lál a tár­lók­ban. Hogy még­is mi­ket lát­hat­nak a Du­na­mel­lé­ki Re­for­má­tus Egy­ház­ke­rü­let bu­da­pes­ti, Rá­day ut­ca 28. szám alat­ti szék­há­zá­ban ta­lál­ha­tó, 1988-ban ala­pí­tott ki­ál­lí­tó­hely ven­dé­gei, ar­ról az in­téz­mény ve­ze­tő­jét, Timár Gab­ri­el­lát kér­dez­tük. >>

Fo­gad­jon örök­be egy be­tűt!
Kü­lön­le­ges szü­le­tés­na­pi aján­dék­kal ün­ne­pel­he­tik a há­lás utó­kor ol­va­sói az el­ső teljes ma­gyar nyel­vű Bib­lia ki­adá­sá­nak négy­száz­hu­sza­dik év­for­du­ló­ját – „örök­be fo­gad­hat­nak” egy be­tűt a vi­zso­lyi Bib­li­á­ból. Pon­to­sab­ban: a nyom­ta­tás­hoz szük­sé­ges, ólom­ból ké­szü­lő be­tű­kész­let egyik da­rab­ját. A Vi­zso­lyi Bib­lia­nyom­ta­tó Mű­hely ugyan­is „fel­élesz­tet­te” a 16. szá­za­di nyom­dát, majd az ere­de­ti saj­tó má­so­la­tán, az új­ra­ön­tött ólom­be­tűk­kel új­ra ki kí­ván­ja nyom­tat­ni a Ká­ro­li Gás­pár ál­tal le­for­dí­tott Szent­írást. >>

evél&levél

Vi­har­sar­ki meg­hur­co­lá­sok
Édes­apám, Fecs­ke Pál evan­gé­li­kus lel­kész száz év­vel ez­előtt, 1910. ok­tó­ber 17-én szü­le­tett Csor­vá­son, kán­tor­ta­ní­tói csa­lád­ban. Az Er­zsé­bet Tu­do­mány­egye­tem Evan­gé­li­kus Hit­tu­do­má­nyi Ka­rá­ra ke­rült Sopronba, ott vég­zett 1937-ben. Ugyan­ab­ban az év­ben, ok­tó­ber 26-án szen­tel­te őt lel­késszé D. Raf­fay Sán­dor bá­nya­ke­rü­le­ti püs­pök Bu­da­pes­ten. >>

E heti Luther-idézet

Luther Idézet
„Majd­nem mind­egyik zsol­tár­ban meg­le­led a ke­resz­tet azok közül, ame­lyek az ül­döz­te­tést pa­na­szol­ják, és bün­te­tik s os­to­roz­zák az is­ten­te­le­ne­ket. Aki azon­ban a hit­ben akar él­ni, an­nak Is­ten ne­vé­ért test­ben so­kat ... >>

Kultúrkörök

Fény­su­gár az ég­ből
Ha írók­nál va­gyok ven­dég­ség­ben, sok­szor lá­tom mö­göt­tük a föl­ne­ve­lő tá­jat, a vá­rost, ahol szü­let­tek, és meg­íz­lel­ték anya­nyel­vün­ket. Sze­mük­ben vissza­tük­rö­ző­dik a szü­lő­föld, moz­du­la­ta­ik­ban őse­ik fá­rad­sá­ga és küsz­kö­dé­se. Be­ne­dikty Ta­más­nak a Ti­sza-par­ti Sze­ged fáj­dal­mat, vessző­fu­tást adott. Igaz, ő is te­he­tett ró­la: az igaz­sá­gért min­dig föl­emel­te a hang­ját. So­ha nem tu­dott meg­al­kud­ni. Írá­sa­i­ban pe­dig ke­mé­nyen fo­gal­ma­zott. 1965-ben ál­lam­el­le­nes össze­es­kü­vés vád­já­val le­tar­tóz­tat­ták és bör­tön­be zár­ták, mert he­ve­nyész­ve fel­vá­zolta egy több­párt­rend­sze­ren ala­pu­ló kor­mány­ ter­ve­ze­tét. Csak jó­val sza­ba­du­lá­sa után, 1971-ben tud­ta be­fe­jez­ni ta­nul­má­nya­it Bu­da­pes­ten. Egész éle­tét meg­ha­tá­roz­ta, vé­gig­kí­sér­te az 1956-os for­ra­da­lom di­cső­sé­ge, ve­re­sé­ge, gyá­sza és – köny­vé­ben föl­tá­ma­dó – fi­a­tal hő­sei. A sok esz­ten­dőn át ké­szült Szu­ve­nír tör­té­nel­mi re­gény és csa­lád­kró­ni­ka is. Több tíz­ezer csa­lád szét­hul­lá­sá­nak fog­la­la­ta, te­le vi­lág­há­bo­rúk, for­ra­dal­mak epi­zód­ja­i­val. >>

Kárpitos kamarakiállítás
Ad fon­tes – vissza a for­rá­sok­hoz cím­mel nyílt ka­ma­ra­ki­ál­lí­tás Pol­gár Ró­zsa Kos­suth-dí­jas kár­pit­mű­vész­nek, a Szé­che­nyi Iro­dal­mi és Mű­vé­sze­ti Aka­dé­mia és a Ma­gyar Mű­vé­sze­ti Aka­dé­mia tag­já­nak ... >>

Frank­fur­ti könyv­vá­sár 2010 – pro­tes­táns szem­mel
Mennyi van még hát­ra a köny­vek­nek? A több mint fél év­ez­re­des Gu­ten­berg-ga­la­xis va­jon át kell hogy ad­ja a he­lyét a Szi­lí­ci­um-völgy­nek? Az ok­tó­ber 5–10. kö­zött meg­ren­de­zett frank­fur­ti könyv­vá­sár egyik hí­vo­ga­tó prog­ram­ja, a Hot-Spot – The Fu­tu­re of Pub­lish­ing (a könyv­ki­adás jö­vő­je) szá­mos új elekt­ro­ni­kai be­ren­de­zést mu­ta­tott be, ame­lyek­re köny­ve­ket le­het fel­töl­te­ni – egy­szer­re akár több szá­zat is –, majd könyv­ol­dal­hoz ha­son­ló for­má­ban ol­vas­ni is. Min­den bi­zonnyal lesz is jö­vő­jük ezek­nek az okos, hasz­nos, vég­ső so­ron kör­nye­zet­ba­rát szer­ke­ze­tek­nek, bár még nem dőlt el, me­lyik for­má­tum ke­rül ki győz­te­sen a ver­seny­ből, és ter­jed el. Mel­let­tük azon­ban to­vább él, sőt fan­tasz­ti­kus mi­nő­ség­ben és mennyi­ség­ben ont­ja ter­mé­ke­it a nyom­ta­tott­könyv-ipar, amelynek a leg­ran­go­sabb se­reg­szem­lé­je ez­út­tal száz or­szág­ból több mint 7300 ki­ál­lí­tó­val és 300 ezer lá­to­ga­tó­val büsz­kél­ked­he­tett. >>

A vasárnap igéje

Az Írás tit­ka
Nincs a föl­dön még egy olyan könyv, mint a Bib­lia. Év­szá­za­dok­kal ez­előtt író­dott, sőt egyes ré­szei év­ez­re­dek­kel ez­előtt, s az év­ez­re­dek és év­szá­za­dok alatt mil­li­ók és mil­li­ók is­mer­ked­tek ve­le, hall­gat­ták és ta­nul­ták. Több mint négy­száz nyelvre for­dí­tot­ták le a teljes Szentírást, és közel kétezer-ötszáz nyelven ké­szültek részfordítá­sai. Tör­té­ne­te so­­rán volt már a tu­do­mány és a gon­dol­ko­dás mér­té­ke; volt idő, ami­kor be­lő­le kiindulva ér­tel­mez­ték a vi­lág fi­zi­kai tör­vé­nye­it is, és ki­szá­mí­tot­ták be­lő­le, hogy mi­kor ke­let­ke­zett a vi­lág. Iga­zi „pa­pi­ros­pá­pa” lett, ugyan­ak­kor sok tév­ta­ní­tó is a Bib­li­á­ra hi­vat­koz­va ter­jesz­tet­te té­ves né­ze­tét. >>

Oratio oecumenica

Oratio ˝cumenica
Mennyei Atyánk! Há­lát adunk azért, hogy sze­mé­lyes kap­cso­lat­ban le­he­tünk ve­led: te szólsz hoz­zánk igé­den ke­resz­tül, mi pe­dig imád­ság­ban for­dul­ha­tunk hoz­zád. Éb­ressz ben­nünk na­pon­ként szom­jú­sá­got sza­vad iránt, és in­díts ... >>

Cantate

Lel­ki pró­bá­im­ban, Jé­zus, légy ve­lem
A 20. szá­zad éne­kes­könyv-szer­kesz­tő mun­ká­ját a tör­té­ne­ti ének­ha­gyo­mány tu­da­tos fel­élesz­té­se mel­lett a né­pi kul­tú­ra be­fo­ga­dá­sa is jel­le­mez­te. A ma­gyar nép­ze­ne új­ra­fel­fe­de­zé­sé­nek kö­szön­he­tő­en, mely a né­pi gyűj­té­sek ha­tá­sá­ra egész el­múlt szá­za­dunk ze­nei éle­tét át­ha­tot­ta, im­már ma­gyar nép­da­lok is gaz­da­gít­ják gyü­le­ke­ze­ti ének­re­per­to­á­run­kat. Ugyan­ez a tö­rek­vés kül­föl­dön is meg­mu­tat­ko­zott, ám nem lé­vén mö­göt­te olyan mély­re­ha­tó tu­do­má­nyos gyűj­tő- és ku­ta­tó­mun­ka, mint ha­zánk­ban, e kül­föl­di „nép­da­lok” ere­de­ti­sé­ge nem min­den eset­ben tisz­tá­zott. >>

Zsol­tár köd­ben
Úgy em­lék­szem, en­nek az ének­nek elő­ször a dal­la­ma fész­kel­te be ma­gát a szí­vem­be. Kü­lö­nös, szo­mo­rú hang­zá­sá­val, szin­te le­be­gő dal­lam­ve­ze­té­sé­vel. Dú­do­lom, és el­kép­ze­lem, hogy ez az ír nép­dal úgy ta­lált rá a szö­veg író­já­ra, mint ahogy énrám is rám ta­lál­nak a dal­la­mok bá­nat­ban és öröm­ben. >>